Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Katasztrófa lehet, ha megcserélődik az északi és a déli pólus

 Katasztrófa lehet, ha megcserélődik az északi és a déli pólus

Szerző: [origo] | 2017/02/01 - 18:09 | Módosítva: 2017/02/01 - 18:10 | Tudomány | 

Katasztrófa lehet, ha megcserélődik az északi és a déli pólus

 

 

Facebook Twitter 

 

A Föld mágneses pólusai időről időre helyet cserélnek egymással, azaz az északi átvándorol délre és fordítva. A kutatók úgy vélik, hogy a legközelebbi pólusváltás 2000 éven belül bármikor bekövetkezhet. A folyamat viszonylag gyorsan, akár pár ezer év alatt is lejátszódhat, és a hatása kiszámíthatatlan. Elképzelhető, hogy csak az elektromos rendszerekben okoz zavarokat, de akár tömeges kihaláshoz is vezethet - írja az Origo.

A Föld mágneses mezeje láthatatlan erőtérként veszi körül a bolygónkat, és védi az életet a káros napsugárzástól oly módon, hogy eltéríti a töltött részecskéket. Ez a mágneses mező állandóan változik. Bolygónk történetében több száz teljes mágneses pólusváltás volt, írja a The Conversation hírportál.

Sose csökken nullára

A megfordulás idején a mágneses mező nem csökken nullára, de gyengébb és összetettebb formát ölt. Ereje akár a mai 10 százalékára csökkenhet, és a mágneses pólusok az egyenlítőnél lehetnek, sőt akár egyszerre több „északi” és „déli” mágneses pólus is létrejöhet.

A földmágnesség megcserélődése átlagosan millió évenként pár alkalommal fordul elő, de a megfordulások közti időtartam nagyon szabálytalan, és akár több tízmillió év is eltelhet egy-egy csere közt.

Teljes és részleges pólusváltások

Előfordulhatnak ideiglenes és nem teljes pólusváltások is, amikor a mágneses pólusok elmozdulnak a földrajzi pólusokról – talán még az Egyenlítőn is átvándorolnak –, majd visszatérnek az eredeti helyükre.

A legutóbbi teljes megcserélődés, a Brunhes–Matuyama-pólusváltás mintegy 780 000 éve zajlott le. Egy ideiglenes váltás, a Laschamp-esemény 41 000 éve történt.

Ez kevesebb, mint 1000 évig tartott, és a tényleges pólusváltás mintegy 250 évet vett igénybe.

Mi történhet a pólusváltáskor?

A mágneses mező változása a váltás idején legyengíti a védőpajzshatást, így sokkal több sugárzás érheti el a földfelszínt. Amennyiben ez ma történne, akkor a Földet elért töltött részecskék számának növekedése fokozott veszélyt jelentene a műholdakra, a repülésre és a Földre telepített elektromos infrastruktúrára. A geomágneses viharok, amelyek a rendellenesen nagy napkitörések és a földi mágneses mező kölcsönhatásából erednek, némi ízelítőt adnak abból, mi várható a mágneses mező gyengülése esetén.

A 2003-as, úgynevezett Halloween-vihar jelentős áramkimaradásokhoz vezetett Svédországban.

Miatta át kellett tervezni a repülési útvonalakat, hogy elkerüljék a kommunikációs kieséseket és a sugárzási kockázatot, és tönkretett műholdakat és kommunikációs rendszereket. Pedig ez a vihar semmiség volt néhány közelmúltbeli viharhoz képest. A 1859-es Carrington-eseménynél például egészen a Karib-szigetekig megfigyelhető volt a sarki fény.

Nem igazán ismert egy nagyobb vihar hatása a mai elektromos infrastruktúrára. Természetesen bármennyi elektromosság, fűtés, légkondicionálás, GPS vagy internet nélkül töltött időnek nagy befolyása van. Egy kiterjedt zavar akár több tízmilliárd dolláros károkat okozhat naponta.

A pólusváltás életre gyakorolt hatása

Ami a pólusváltásnak a földi életre és a fajunkra gyakorolt közvetlen hatását illeti, nem tudjuk egyértelműen megjósolni, mire számíthatunk. Eddig már több tanulmány próbálta összekapcsolni a múltbeli pólusváltásokat a tömeges kihalásokkal. Elsősorban azzal érveltek, hogy a pólusváltások és a kiterjedt vulkántevékenység azonos okokra vezethető vissza. Eddig azonban erre nincs semmilyen bizonyíték.

Azt tudjuk, hogy sok állatfajban van mágneses receptor, amely érzékeli a Föld mágneses mezejét. Ezt valószínűleg tájékozódásra használják a hosszú távú vándorlások folyamán. Az viszont nem világos, hogy milyen hatással lenne egy pólusváltás ezekre a fajokra.

Az biztos, hogy a korai emberek túlélték a Laschamp-eseményt, és az élet maga is átvészelt több száz teljes pólusváltást, amelynek bizonyítékai fellelhetők a geológiai leletekben.

Mikor következhet be a pólusváltás?

Az az egyszerű tény, hogy már esedékes egy teljes pólusváltás, valamint az, hogy a Föld mágneses mezeje jelenleg 5 százalékkal csökken évszázadonként, vezetett ahhoz a jóslathoz, hogy a mező 2000 éven belül megfordul.

A pontos dátumot azonban – legalábbis most még – nehéz lenne megmondani.

A Föld mágneses mezejét a bolygónk folyékony magjában lassan keringő olvadt vas hozza létre. Ennek megfigyelésével elvben megjósolható lenne a pólusváltás időpontja. Csak az a gond, hogy a mag 3000 kilométer mélyen helyezkedik el, így a vele kapcsolatos észleléseink erősen hiányosak és közvetettek.

Ahogy gyarapodik a maggal kapcsolatos tudásunk, úgy válhatnak egyre pontosabbá a mágneses mezőt érintő jóslásaink.

PESTHY GÁBOR

 

www.karpatinfo.net/cikk/tudomany/katasztrofa-lehet-ha-megcserelodik-az-eszaki-es-deli-polus

 

A Föld mágneses mezeje a vártnál gyorsabban gyengül/Részlet

A legújabb tanulmányok szerint úgy tűnik, a mágneses mező a vártnál gyorsabban gyengül. Korábban a tudósok azt állították, hogy a mágneses mező 100 évenként mintegy 5 százalékkal gyengül. Jelenleg azonban azt mondják, hogy a SWARM műholdról gyűjtött adatok azt mutatják, hogy a gyengülés aránya nem 100 évenként, hanem évtizedenként 5 százalék.

Megállapítást nyert, hogy a modern időkben a Föld fő mágneses mezejének tengelyirányú dipólus komponense mintegy 5%-kal csökken száz évente. A közelmúltban azonban a SWARM műholdat használó tudósok bejelentették, hogy adataik szerint ez a folyamat 10-szer gyorsabb, mint azt korábban gondolták.

Ha a csökkenés mértéke ebben a tempóban folytatódik, vagy ha még jobban felgyorsul, akkor olyan tömeges kihalási esemény következhet be, amely túlmegy azon, amit a legtöbb ember el tud képzelni. Egyes tudósok úgy vélik, hogy a Föld mágneses mezeje 500 év alatt akár is el is tűnhet.

ujvilagtudat.blogspot.com/2019/04/a-fold-magneses-mezeje-vartnal.html