Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kínában állítólag megszülettek az első génmódosított ikrek és ki is tört miattuk a balhé - a Transindex.ro portálról

  

Kínában állítólag megszülettek az első génmódosított ikrek és ki is tört miattuk a balhé 2018. november 27. 14:12, utolsó frissítés: 14:12 Egy kínai kutató azt állítja, hogy beavatkozása révén világra jött a világ első két génmódosított csecsemője. Az ikerlányok DNS-ét egy olyan eszközzel módosították, amivel akár az élet alapjai is átírhatók. A hír máris tudományos-etikai vitát vont maga után. He Csienkuj kínai kutató azt állítja, hogy úgy módosította a babák DNS-ét, hogy azok ellenállók legyenek az AIDS-et okozó HIV vírussal szemben. A kutató állításai felborzolták a tudományos világot és a közvéleményt is. Sokan emberkísérletnek nevezik Csienkuj állítólagos eredményeit és úgy vélik, hogy az elvégzett kísérletek sem morális, sem etikai szempontból nem védhetők. A kínai tudóst fölég az Egyesült Államokból támadják, ahol tiltottak a gémmódosítási kísérletek, mivel a módosított DNS-t az alanyok utódai is megörökölhetik és ha a gének a beavatkozás miatt károsodnak, az az egész családfára kihat majd. Sokan úgy vélik, hogy az efféle kutatások még túlságosan kezdetleges fázisban vannak, mások pedig védik a HIV ellen védelmet nyújtó génszerkesztést. A kínai egészségügyi és orvosetikai hatóságok hétfőn vizsgálatot indítottak az ügyben. (Index) - a Transindex.ro portálról  

Megváltást is hozhat az emberi génszerkesztés, de most tényleg Pandóra szelencéjét nyitogatjuk

"A legnagyobb probléma, hogy a génszerkesztésnek van egy úgynevezett off target hatása" – mondja Deák Péter. Ez azt jelenti, hogy a módszer nemcsak a kívánt helyen változtatja meg a DNS-t, hanem esetleg olyan helyeken is, ahol nem akartuk. "Ha ezt nem veszik észre, nem szűrik ki, abból igen komoly gond is származhat. Hogy egy egészen apokaliptikus példát hozzak: megváltozik a humán gén, ami elkezd öröklődni. És már ki is nyitottuk Pandóra szelencéjét. Félreértés ne essék, ez egy csodálatos technológia, ami hihetetlen lehetőségeket rejt magában. A mai kutatások célja éppen az, hogy elkerüljék az off target hatást, és biztonságosan alkalmazható legyen a technológia. De még nem tartunk itt" – teszi hozzá a szakember.

Ezek után nem csoda, hogy a kínai egészségügyi és orvosetikai hatóságok hétfőn eljárást indítottak az ügyben, az amerikai Rice Egyetem pedig szintén vizsgálatot rendelt el az amerikai Michael Deem biomérnök-professzor ellen, aki segített Csienkujnak a kísérletben.

Lesz folytatása a történetnek

"Musunuru Kiran, a Pennsylvaniai Egyetem kutatója azt mondja, már látta a kísérlet kéziratának előzetes változatát, és az abban leírtak alapján úgy tűnik, van off target hatása is Ho Csienkuj kísérletének. Ráadásul az embriók "mozaikosak" lettek, ami azt jelenti, hogy nem minden sejtben történt meg a CCR5-gén módosítása. A szervezetben ezért vannak olyan sejtekből álló foltok, amelyek immúnisak a HIV-vírusra, és vannak olyanok, amelyek nem. Éppen ezért még az is kérdés, hogy valójában sikerült-e célt érni, vagyis rezisztensé tenni a szervezetet a HIV-vírussal szemben" – magyarázza Deák.

© 

Bár a fenti veszélyek valósak, a jelek szerint ez nem foglalkoztatja a kínai kutatókat. Ho Csienkuj sencseni kutató szerdán kapott szót a génszerkesztésről tartott hongkongi nemzetközi konferencián, hogy kommentálja vasárnapi bejelentését. Közölte, hogy már egy második önkéntes is várandós lehet, ugyan még nagyon korai szakaszban van, ezért várni kell, hogy kiderüljön, megmarad-e a baba.

Hová vezet mindez?

Képzeljünk el egy olyan világot, ahol az AIDS nem több egyszerű náthánál, nincs hirtelen szívhalál vagy más, genetikailag örökölhető betegség. Mindezt azért, mert a tudomány képes úgy módosítani az embriók genetikai állományát, hogy hibás gének még véletlenül se kerüljenek bele. Jól hangzik, igaz? Csakhogy van vele egy kis bökkenő. Vagy talán több is.

Ha a génszerkesztést a világ minden részén engedélyeznék, akkor is számos olyan kérdés merül fel, ami minimális esetben is komoly vitákat váltana ki nem csak a tudományos élet szereplői, de etikai, társadalmi, politikai szinten is. Támogassa a társadalombiztosítás a beavatkozást, hogy mindenki számára alanyi jogon elérhető legyen egy genetikai betegségektől mentes élet? Ha igen, ki vállalja a felelősséget és a kártérítés kockázatát akkor, ha egy beavatkozás félresikerül?

Vagy egy "fizetős szolgáltatás" lesz a génszerkesztés, ami viszonylag olcsó (néhány tízezer forintos) ára ellenére sem juthat el mindenkihez? Esetleg legyen egy szabályozás, ami kijelölné a határt, hogy ki kaphat, és ki nem ilyen beavatkozást? Hol és hogyan lehetne egyáltalán meghúzni a határt, arról döntve, hogy ki maradjon életben, és kit ítéljünk halálra a meghagyott hibás gének miatt? És egyáltalán: ha nem minden ember jut hozzá a "gyógymódhoz", az milyen társadalmakat hoz majd létre? Lesz majd a genetikailag "tökéletes" ember, és lesz a genetikailag "selejt"?

hvg.hu/tudomany/20181128_crispr_genszerkesztes_ho_csienkuj_genmodositas_orvostudomany_orvostechnologia