Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


MÍTOSZROMBOLÓK: Egy kínai biolaborban alkották meg a koronavírust?

2020.04.01

 

Ahogyan az lenni szokott, a nagy világrengető krízisek

körül mindig rengeteg a megválaszolatlan kérdés és a gyanús

körülmény. A koronavírussal kapcsolatban is már az első

pillatban elterjedt a feltételezés, mely szerint a járvány

egy vuhani biolaborból indult. Szakértők azonban

egybehangzóan állítják, hogy ez nem így van.

 
A mítoszrombolók cikksorozatunkban az interneten széles körben elterjedt elméleteket vesszük górcső alá, hogy megtudjuk szakemberek segítségével az igazságot. 
 
Alapvetően két feltételezés kering az interneten a "hírhedt" vuhani laboratóriumról, ezek szerint: vagy szándékosan fejlesztették ki biofegyverként a koronavírust, vagy gondatlanságból került ki az intézmény falai közül a kórokozó. Ne csodálkozzunk az ilyen elméleteken, korábban is keringtek különféle víziók például a HIV-vírus elterjedésének okairól.
 
Mit lehet biztosan tudni a vuhani laboratóriumról? 
 
A Kínai Tudományos Akadémia alá tartozó Vuhani Nemzeti Biobiztonsági Laboratóriumot kifejezetten azzal a céllal hozták létre az első 2003-as SARS-járvány után, hogy a szakértők meg tudjanak küzdeni a fertőző betegségekkel. A vizsgált kórokozók veszélyességi típusa alapján négyes skálán osztályozzák az ilyen laboratóriumokat. A vuhani a maximális BSL-4-es besorolást kapta, azaz a legveszélyesebb mikroorganizmusokat tanulmányozzák az intézményben.
 
Az intézmény valóban rendkívül közel fekszik a járvány jelenleg sejtett epicentrumához, ezért gondolták sokan, hogy köze lehet a mostani koronavírus-fertőzésekhez. A feltételezéseket több mértékadó lap is felkarolta, a Daily Mail után a Washington Times egyenesen arról írt, hogy a mostani COVID-19 a Vuhani Virológiai Intézetnek a biológiai fegyverprogramjához köthető, ami kapcsolatban áll a fentebb említett biolaborral. A mesterséges előállítás tényét sok szakember cáfolta már, de erről picit később. 
 
Az biztos, hogy komoly szakemberek fogalmaztak meg aggályokat az elmúlt években azzal kapcsolatban, hogy mennyire bizonságosak ezek a 4-es besorolású laborok Kínában. A neves tudományos Nature folyóiratban publikált két évvel ezelőtti tanulmányban Richard H. Ebricht, a Rutgers Egyetem biokémia professzora és az intézmény mikrobiológiai intézetének vezetője arra figyelmeztett, hogy a korábbi SARS-koronavírus már többször is kikerült az amúgy szigorúan őrzött pekingi labóratóriumokból. A cikkben megszólalt másik biobiztonsági szakértő, Tim Trevan pedig arról beszélt, hogy a kínai kormány szigorú befolyása miatt egyúttal nem eléggé transzparens az ilyen kínai intézetekben zajló munka. 
 
Kísérleteztek-e az ottani laboratóriumban a koronavírussal? 
 
Igen. Ez azonban a világ legtermészetesebb dolga a virológusok körében, akik közül sokan éppen azon dolgoznak "békeidőben", hogy megpróbáljanak előre felkészülni a potenciális járványokra. Tekintve, hogy 2019-ig bezárólag több koronavírus-járvány is pusztított a világban, ezért logikus is, hogy az ország előre próbált felkészülni esetlegesen a következőre. 
 
Tulajdonképpen a vírus elleni vakcinák is úgy készülnek sokszor, hogy egy kontrollált legyengített vírust alkotnak a kutatók, amik beadásával az immunrendszerrel kvázi megtaníttatják a védekezés formáját. 
 
Elméletben tehát lehetséges addig kísérletezni egy halálos vírussal, amíg az még veszélyesebb és halálosabb lesz, ám ezt egyrészt rendkívül szigorú nemzetközi szabályozások korlátozzák, másrészt szakértők szerint a mostani vírust genetikai kódja a természetes kialakulást támasztja alá, nem pedig a szerkesztettségét. 
 
Matteo Salvini volt olasz belügyminiszter egészen az olasz parlamentig ment a Rai Tre 2015-ös ismeretterjesztő műsora miatt, ami egy "szupervírusról" számolt be a vuhani laboratóriumban, amelyet úgy hoztak létre, hogy egy denevér proteinjét ültették be egy Sars-vírusba. A műsorkészítők felvetették a dilemmát, hogy elég veszélyes lehet egy ilyen vírus, ha esetleg kikerül a laboratóriumból. Azt azonban a készítők is leszögezték, hogy az ilyen kísérletezés a vírus jobb megismerésére irányul, nem pedig fegyvergyártásra.
 
 
Honnan ered akkor a koronavírus? 
 
Ahogyan azt a vírus első hazai megjelenésekor a magyar kutatócsoport vezetője, Jakab Ferenc virológus professzor a Heteknek elmondta, sokkal valószínűbb, hogy a COVID-19-et maga a biológia, a természet termelte ki, mintsem, hogy mesterségesen hozták létre. 
 
Azóta a feltételezését nemzetközi kutatócsoportok is alátámasztották. A Nature Medicine-ben közzétett tanulmányban, a kaliforniai Scripps Intézet kutatója, Kristian G. Andersen és nemzetközi csapata az összehasonlító kutatásában arra jutott, hogy az biztosan nem laboratóriumban lett előállítva. 
 
A vizsgálat a vírus felületén levő fehérjetüskéket célozta, amelyekkel a vírusok az emberi sejtekhez tudnak kapcsolódni, hogy azokba behatolva sokszorozzák meg önmagukat. Magából a kapcsolódás módjából, és a felületi receptorokból a szakértők arra jöttek rá, hogy az természetes szelekció során mutálódott úgy, hogy később a vírus képessé vált emberről emberre is terjedni. (Amúgy a koronavírusok állatról terjedtek emberre, többnyire denevérekről.)
 
A COVID-19 olyannyira eltér a korábbi koronavírusoktól, hogy rendkívül valószínűtlen, hogy egy emberi szerkesztés eredményeként jött volna létre. (A laborban történő vizsgálatokkor korábbi vírusokat próbálnak szerkeszteni, nem pedig a semmiből egy újat létrehozni.)
 
Ha az állatfajokhoz kellene besorolni, akkor a mostani koronavírust leginkább a tobzoskák és denevérek koronavírusainak molekulaszerkezetéhez lehet hasonlítani. Két forráselmélet azonban még nem lett tisztázva: a kutatók nem tudják, hogy a mostani vírus magában a kezdeti állati gazdatestben, vagy csak később, az első fertőzött emberrel találkozva mutálódott-e ennyire "hatékonnyá". 
 
---
 
Az már csak pusztán filozófiai kérdés, hogy egy esetlegesen mesterségesen megalkotott vírus és járvány esetében megjósolhatatlan az emberek és a döntéshozók reakciója, így azzal sem lehet előre kalkulálni, hogy éppen kinek mekkora kárt tud okozni egy ilyen csapás. Szakértők azt a kérdést is felteszik, hogyha valaki direkt fegyverként akarna új vírust előállítani, akkor vannak sokkal halálosabb patogének is, amelyekkel lehetett volna kísérletezni, többek között az érintett vuhani laboratóriumban is. 

 

HOZZÁSZÓLÁSOM

 Gábor Szabó A tudósoknak nagyon nagy tapasztalattal és kutatási eredménnyel rendelkeznek, ezért bizonyára igazuk van a vírus természetes forrásáról. Viszont: A vírus elég halálos ahhoz, hogy általában a valamilyen, többnyire súlyos alapbetegséggel küzdő idős embert megöljön. De az egészséges, többnyire a fiatalabb korosztályhoz tartozó munkaképes embereken nem okoz súlyos tüneteket.

Ugyancsak érdekes természete, hogy nagyon nagyszámú tünetmentes vírushordozón keresztül terjed, így nem ellenőrizhető a vírus útja. A normál influenza vírus, amelyhez hasonló, a hideget kedveli, más vírusok pedig a meleg környezetet. A koronavírusnak mindegy a környezet hőmérséklete.

A vírusok nagy általánosságban, kötődnek valamilyen gazdaszervezethez, kitüsszentett vízcseppekhez, ürülékhez. A k.vírus levegőbe 3, papíron 24, műanyagon és rozsdamentes fémen! 2-3 napig óráig képes életben maradni. Ez sem normális. Viszont 30 C fokon elpusztul. És, ami a legérdekesebb, az egész világon a kormányok vészhelyzetnek megfelelően cselekedtek. Akkor, amikor eltekintve a valós halálos áldozatok számától, amit nem tudunk, a kanyarójárvány is produkál ennyi halottat. Nem emlékszünk ehhez hasonló járványügyi intézkedésekre, az egész világon! Valami oka csak van?

A kormányok inkább hagyják összeomlani a teljes gazdaságot a korlátozásokkal, mint kitenni a népet a fertőzésveszélynek. Magyarország a BCG oltás 1954-es kötelező bevezetése óta a tüdőt támadó betegségek szempontjából kedvező helyzetben van. Nem tudjuk, hogy az idős korosztályon segítene az utólagos BCG oltás, vagy nem, de ártani biztosan nem árt, a hosszú idejű tapasztalat alapján. Egyébként biztosan igaza van a mesterséges előállítást cáfoló tanulmányoknak, nagyon hasznosak a mítoszromboló cikkek.

 www.hetek.hu/koronavirus/mitoszrombolok_egy_kinai_biolaborban_alkottak_meg_a_koronavirust/