Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nem az 5G, hanem az álhírek veszélyesek

2020.04.12

 

Nem az 5G, hanem az álhírek veszélyesek

Az álhírekről tanácskoztak a külügyminiszterek

 

A hálózatfejlesztések egyetlen lépcsőfoka sem úszta meg az olyan jelzőket, mint a "rákkeltő" vagy "sejtkárosító hatású". A kilencvenes években a GSM-et, majd a GPRS-t, a 2010-es években pedig a 3G-t, a 4G-t és a wifit egyenesen életveszélyesnek nevezték. Ezek az elméletek pedig azután sem koptak ki a köztudatból, hogy 2008 óta a magyar lakosság száma kisebb, mint az általunk használt mobiltelefonoké: a készülékek száma ugyanis akkor lépte át a 11 milliót. Bár kiépültek az őket kiszolgáló adótorony-hálózatok, és a hasonló frekvenciákat használó wifi-routerek már a hálószobánkba is beköltöztek, az emberek ebben a majd' 30 évben mégsem haltak ki Magyarországon. Ráadásul az 5G-re szánt frekvenciák sávjait is használtuk már a távközlésben  évtizedek óta, csak más célra, pl. televíziós műsorszórásra.

Egyfelől tehát az a gyakran elhangzó állítás, hogy a mobilok sugárzásának hatásait nem kutatják, nem helytálló, másrészt az éppen ilyen irányú vizsgálatok túlnyomó többsége nem mutatott összefüggést a mobilhálózatok és az egészségi állapot között. A nemzeti kormányok mindazonáltal rendszeresen felülvizsgálják a bevezetés előtt álló elektromágneses sugárzással járó technológiákra (EMF) vonatkozó határértékeket. Az említett uniós szervezet, a SCHEER épp a növekvő aggályok miatt végeztetett el több kutatást az EMF területén, a végső állásfoglalásukban arra jutottak, hogy nincs valós kockázat. Dacára mindezeknek, mégis százezrek osztanak meg álhíreket a halálos mobilhálózatokról. Így egyszerre állatorvosi lova a technológiai fejlődéstől való félelemnek és korunk választásokat eldöntő problémájának, a kamuhírek terjedésének.

Kacsa a kacsaelhullás

Jól mutatja ezt, hogy tavaly év végén itthon is több híroldalt megjárt az a hollandiai álhír, hogy ötszáz kacsa halt meg Hágában egy 5G-s hálózati teszt miatt. Az eset bizonyos részletei valóban megtörténtek: novemberben ugyanis rövid idő alatt több száz madár elpusztult a Huijgensparkban, és a jelenségre eredetileg nem tudtak magyarázatot adni a szakértők. A közelben pedig valóban végeztek egyszer egy 5G-s hálózati tesztet.

Viszont ez tipikusan a jereváni rádióról szóló viccek esete volt, mivel bár csakugyan zajlott valaha a parkban 5G teszt, de nem az említett november 5-i időpontban, hanem hónapokkal korábban; nem is a teszt miatt pusztultak el ott állatok, hanem valószínűleg mérgező bogyót ehettek, illetve ragadozók elől menekülve szerezhettek halálos sérüléseket. Ezen felül az állításokkal ellentétben nem volt tömeges méretű az elhullás, hanem egy tízezres állomány néhány százalékát érintette, számszerűen nem 500, hanem csak 350 állatot, ráadásul nem kacsák, hanem zömmel seregélyek és két galamb veszett oda.

 

Az álhír kitalálója egy igazi avantgárd Háry János volt: az UFO-elméleteket és képtelen kormányzati összeesküvéseket terjesztő John Kuhles Facebook-bejegyzéseiből dolgozott. A holland férfi a közösségi médiában olyan légből kapott részletekről írt, minthogy a Huawei tesztelte a legújabb fejlesztését, amelytől a madarak a víz alá dugták a fejüket, és röptükben vagy a fák ágairól úgy zuhantak le holtan, mintha csettintésre pusztultak volna el.

Az álhír aztán megjárta a nemzetközi sajtót is, így Magyarországra is eljutott. A hazai írásokban viszont óvatosan csak úgy fogalmaztak, hogy mivel a Wildlife Health Center és a Wageningen Egyetem állatorvosi laboratóriuma se jött rá a madárelhullás okaira, lehet összefüggés a közeli 5G-teszt és a pusztulás között.

A nemzetközileg ismert tényfeltáró oldal, a Snopes.com az igazság kiderítése érdekében felkereste a holland hírközlési hatóságot és a Huaweit is, de mindkét oldalról cáfolták, hogy akkor bármilyen fejlesztést is kipróbáltak volna, vagy hogy egyáltalán üzemben volt az adótorony. Maga a madárelhullás sem egyetlen nap alatt történt, hanem október 19. és november 3. között. A Wageningen Állatorvosi Kutatóintézettől, a holland Vadállat-egészségügyi Központtól és a Genti Egyetemtől felkért kutatók és szakértők kizárták azt, hogy olyan betegségek okozhatták a pusztulást, mint a madárinfluenza vagy a nyugat-nílusi láz, de nem vetették el a lehetőségét annak, hogy más fertőzés állhat a háttérben, mint ahogy azt az eredeti cikkek állították.

Januárra két vizsgálat is lezárult, amelyeket a De Volkskrant holland portál részletesen bemutatott. A Wageningen Egyetem szakértői azt a magyarázatot találták, hogy sok madár a tiszafa termésének elfogyasztásától halhatott meg. A boncoláskor ugyanis megállapították, hogy több állat a bogyók ehető húsa mellett a mérgező magot is elfogyasztotta.

 

A rotterdami Természettudományi Múzeum kutatói ugyanakkor azt is felfedezték, hogy az általuk véletlenszerűen felboncolt 15 madár testét valamilyen nagy erőhatás ért

 www.napi.hu/tech/nem-az-5g-hanem-az-alhirek-veszelyesek.680840.html

#2 Élőben zajlik majd a kísérlet – 5 milliárd emberrel

Rendkívül aggályos, hogy a vezeték nélküli technológia hosszú távú testi-lelki következményeinek tesztelése valójában sohasem történt meg. Úgy tűnik, az 5G bevezetését sem fogja semmilyen komolyabb biztonsági vizsgálat megelőzni. Ez pedig még azok szerint is komoly hiba, akik meg vannak győződve az újgenerációs mobilszolgáltatások biztonságosságáról, az ő álláspontjukról itt olvashatsz. Az 5G ráadásul nem helyettesíteni fogja a 3, illetve 4G-t a már meglévő apparátus segítségével, hanem tömérdek új antenna fog épülni, ami tovább fogja növelni az eletroszmog mértékét. 

#3 Antenna az előkertemben

Az 5G-szolgáltatások Európa-szerte teljes lefedettségéhez több millió új antennára, illetve számos kommunikációs toronyra van még szükség. Nem véletlen, hogy a tornyok közelébe eső ingatlanok ára 20 százalékkal csökkent az utóbbi években. Ezek nemcsak ritkán lakott területeken fognak felépülni, hanem az állampolgárok közvetlen szomszédságában, a munkahelyeiken, az otthonaikban. A tervek szerint utcai lámpákon, szeméttárolókban, buszmegállókban és az épületek falán is lesznek antennák. A központi akarat és a nagyhatalmi érdekek miatt úgy tűnik, az embereknek semmilyen beleszólásuk nem lesz ebbe a folyamatba. Lehet, hogy a háztartási gépeink össze lesznek kötve egy szuper hálózat segítségével, de az is biztos, hogy eddig nem látott mennyiségű sugárzásnak leszünk kitéve nap mint nap. 

#4 Miért nem véd meg minket senki?

Arjun Walia, a Collective Evolution című portál újságírója szerint az 5G bevezetésének jelensége ékes példája annak, ahogyan a nagyvállalatok a markukban tartják a politikusokat. Mások azt emelik ki, hogy az Európai Bizottság és az országok kormányai a kritikák hallatán olyan tudományos testületekre mutogatnak, amelyek zárt klubokként funkcionálnak: az 5G-szolgáltatásokat bíráló akadémikusokat eleve nem hívják meg a tagjaik közé, a belső körhöz tartozó emberek karrierjét pedig éppen azok a mamutcégek szponzorálják, amelyeknek a legnagyobb gazdasági érdeke fűződik az 5G piacra dobásához. A kör ezzel bezárulni látszik. 

divany.hu/vilagom/2019/06/11/5g-karos-hatasai/

Legkevesebb 20 átjátszótornyot rongáltak meg Angliában azok, akik szerint az 5G terjesztheti a koronavírust

 

Írtunk mi is arról, hogy átjátszótornyokat kezdtek el

megrongálni Nagy-Britanniában, miután egyes körökben

elterjedt, hogy az 5G terjesztheti a koronavírust. A Guardian által közölt hétfői adatok szerint múlt csütörtök óta legkevesebb 20 tornyot rongáltak meg vagy próbáltak meg felgyújtani. 

A támadások zöme Liverpool környékén, illetve West Midlands régiójában történt. Ráadásul mivel az 5G hálózat kiépítése meglehetősen lassan halad az országban, a megrongált átjátszótornyok többsége nem is rendelkezett még az 5G-s technológiával, csak 3G-s és 4G-s hálózatok ellátására voltak képes. 

A hatóságok, illetve a telekommunikációs cégek abban bíznak, hogy a támadások ritkulni kezdtek. A telekom cégek külön aggodalmukat fejezték ki a munkatársaik biztonságával kapcsolatban, mivel az utóbbi időben többször is előfordult, hogy az infrastruktúrát karbantartó szakembereket kértek számon munkájuk közben, és több ilyen jelenetet aztán az inzultálók meg is osztottak aztán a közösségi oldalakon. Becslések szerint legalább 30 hasonló incidens történt a múlt héten. 

Az egyik telekomcég, az O2 ezért úgy döntött, hogy mérnökeik furgonjára felírják, hogy ezek az emberek segítenek működtetni a hálózatokat, hátha ez segít. A közösségi oldalak működtetői pedig a napokban a

brit kormány képviselőivel fognak tárgyalni arról, hogy hogyan

lehetne az 5G, illetve a koronavírus közötti kapcsolatokról szóló

posztokat visszaszorítani. 

444.hu/2020/04/06/legkevesebb-20-atjatszotornyot-rongaltak-meg-angliaban-azok-akik-szerint-az-5g-terjesztheti-a-koronavirust