Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nem eszik olyan forrón – van egy kis probléma a Pfizer vakcinájával

  

Nem eszik olyan forrón – van egy kis probléma a Pfizer vakcinájával

 Elvileg kiválóan működik, hatékony és gyorsan előállítható. Ennek ellenére aligha fogja megváltani a világot KOMJÁTHY LÓRÁNT | 2020. NOV. 11. 09:38 | 1


 Korai volt az öröm a Pfizer és a BioNTech koronavírus elleni vakcinája kapcsán a minap. Az oltóanyag Achilles-sarka várhatóan nem a hatékonysága lesz, hanem a logisztika: nagy területen való elosztásához elképesztő mélyhűtő kapacitásra van szükség.  

A hét fő híre egyértelműen az volt, hogy a német Pfizer és a BioNTech sikeresen lezárta koronavírus elleni vakcinájának harmadik fázisú tesztjeit, és a több mint 40 ezer önkéntesen végzett kísérleteik szerint a vakcina az emberek 90 százalékánál képes rábírni a szervezetet antitestek termelésére.


Ez kulcsfontosságú adat, mivel a közösségi védelemhez legalább 70-75 százalékos védettségi szintet kel elérni ahhoz, hogy a járványt fel lehessen számolni. A 90 százalék azért nagyon ígéretes, mert ha még le is számoljuk belőle azokat, akik a nem kötelező oltáson nem akarnak részt venni, jó eséllyel meglesz az elvárt oltottsági szint.

  Az ördög azonban a részletekben rejlik, és korántsem olyan biztos, hogy a vakcina jelenlegi formájában képes lesz megállítani a világjárványt – legalábbis nem mindenhol.

A technológia erőssége egyben legnagyobb gyengesége is  

 A Pfizer mRNS (Messenger RNS) vakcinának vannak bizonyos előnyei: gyorsan előállítható, nem okoz fertőzést, mert nincs meg benne a vírus teljes DNS-e, ezért viszonylag biztonságosabb tárainál. Ez eddig jól hangzik. Csakhogy ebből a vakcinából kettőt kell beadni két hónapos különbséggel, miközben az oltóanyag elképesztően romlandó.

  Tárolását és szállítását legalább -70 fokos hűtésre alkalmas tárolókban kell végezni. Kiolvasztást követően még öt napig áll el a vakcina, feltéve, hogy 2-8 fok közötti hőmérsékleten tartják.


A Bloomberg összefoglalója épp arra hívja fel a figyelmet, hogy ilyen hűtőkapacitásokkal nem sok ország rendelkezik, ezért jogosak a WHO azon félelmei, hogy (megint) először a gazdag országok jutnak hozzá hatékony vakcinához.  

A szállítás közben tönkre menő oltóanyagok aránya egyenes arányban nő a logisztikai hálózat gyengeségével és a személyzet gyakorlottságával, no meg a terület és a beoltandó személyek számával.  

Az indiai hatóság egyenesen kivitelezhetetlennek tartja, hogy 1,3 milliárd ember kétszeri beoltásához elegendő erőforrással rendelkeznének a vakcinák hűtését és szakszerű tárolását tekintve. És ezzel a kihívással nincsenek egyedül. Még ha lenne is elegendő pénzük egy hatalmas hűtőhálózat létrehozására, ennyi idő alatt lehetetlen megfelelő számú egészségügyi dolgozót felkészíteni a logisztikai kihívásokra.


Csak a gazdag országok élvezhetik az előnyeit  

 

A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a kétkörös oltás esetében jellemzően a második oltáson kevesebben vesznek részt, ami tovább csökkenti a várható oltottsági szintet.   A Pfizer mRNS típusú vakcinája viszonylag új technológián alapul (de nem most először használják oltásokban).

Előnyeit azonban igazán csak a gazdag országok tudják kihasználni. Ám ők is inkább csak időt nyerhetnek.   Jelenleg nem tudni, hogy a koronavírus egyszeri világjárvány lesz, vagy az influenzához hasonlóan időszakról időszakra visszatér, kissé mutálódva, újra tömegeket megbetegítve. Ha ez utóbbi történik meg, az iszonyatos kiadásokat jelent majd a vakcina logisztikájában. Ezért sok szakértő úgy véli, hogy lassabban elkészülő, konvencionálisabb vakcinák nyújthatnak valódi megoldásokat.  

Mindent egybevetve, várhatóan sok ország inkább olyan vakcina megérkezésére fog várni, ami megfelelő védettség mellet hatékonyan elosztható is lesz anélkül, hogy méregdrága ultrahűtő-rendszereket kelljen tömegével vásárolnia.  

Forrás: https://korkep.sk/cikkek/belfold/2020/11/11/nem-eszik-olyan-forron-van-egy-kis-problema-a-pfizer-vakcinajaval/?fbclid=IwAR34PISoAb9HbH3BRuss3SZIZ4Z4K7XM20jgC9TOMOA04uB-kC07gMmVfI4
KÖRKÉP.SK