Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nincs bizonyíték a covid járvány természetes eredetére, a mesterségesre viszont egyre több

 Népszava

Mégis laborszökevény lehet a Covid?

Nincs bizonyíték a covid járvány természetes eredetére, a mesterségesre viszont egyre több

A nemzetközi tudományos sajtó 2015 és 2019 között visszatérően cikkezett róla, hogy a kínai Vuhanban (ahonnan a kór elindult) egy biotechnológiai laboratóriumban denevérekből származó koronavírusokkal kísérleteznek, nagyon fejlett (gén)technológiával, de aggodalomra okot adó biztonsági hiányosságokkal. Ezek az írások szolgáltak a már tavaly februárban felbukkant, a Covid laboratóriumi eredetére vonatkozó feltételezések kiindulópontjául. Az idei év eleje óta egyre több rangos orgánum – legutóbb a lapunkban is idézett Science – hívta fel a figyelmet az eddigi vizsgálatok komolytalan voltára, és a laboratóriumi eredetet alátámasztó publikációkra. Most, 2021 májusában továbbra sem zárható ki, hogy a kór egy véletlenszerű mutációval került át állatról emberre, de immár túlsúlyban vannak a mesterséges eredetre, és ezzel a világ eddigi legnagyobb, legtragikusabb génszennyezésére utaló érvek és bizonyítékok. 

A denevérekből származó koronavírusok nem okoznak súlyos fertőző betegségeket embereknél: ha át is jutnak az emberre, nem betegítik meg komolyan, és nem okoznak emberről emberre terjedő fertőzést. Az pedig legalább 99%-os bizonyossággal állítható, hogy a Covid első érintettjei nem kerültek kapcsolatba a járvány forrásaként megnevezett állatpiaccal.

Mai tudásunk szerint az említett biotech cég, a "Wuhan Institute of Virology" egy 1988-ban született kutatónője volt a „nulladik beteg” és az első halálos áldozat, miközben Kínában hivatalosan eltűntként kezelik, az intézet honlapjáról eltávolított publikációit pedig már csak az internet őrzi. Továbbá, a vuhani állatpiacon nem árultak denevéreket, az intézet kutatócsoportja viszont sok éve kísérletezik a denevérvírusokkal: nem csak a természetben előforduló, hanem a genetikailag manipulált változataikkal is.

 Ráadásul a géntechnológiai beavatkozásoknak kifejezetten az volt a deklarált célja, hogy a szóban forgó vírusokat humán fertőzőképességgel vértezzék fel.

 Ilyen "gain-of-function" vagyis „funkció-gazdagító” kutatásokat másutt is végeznek eredetileg állatokban élő kórokozókkal. A kimondott szándék mindig – a vuhani intézet esetében – is a megelőzés, vagyis az, hogy felkészítsék a járványvédelmet egy esetleges világjárványra: ha esetleg létrejön egy véletlenszerű mutáció a természetben, ami az emberre is veszélyes, a biotech laborok képesek lesznek kezelni a helyzetet, előállítva a szükséges ellenanyagot. Most viszont az derült ki, hogy amennyiben a Covid egy "gain-of-function" eljárás eredménye, akkor a metódus nem a megoldás része, hanem maga a probléma:

 létrehoztak egy, a természetben elő nem forduló pusztító vírust, elindítva egy történelmi léptékkel mérve is tragikus járványt.

 A véletlenszerű – és nem mesterséges – mutációval kapcsolatos kételyeket tovább erősíti, hogy a vuhani intézet környékén 2019 őszén a mobiltelefon-használatból kiolvasható információk szerint szokatlan tevékenység (lezárások, kordonok felállítása, forgalomkorlátozás, az intézet működésének leállása) volt tapasztalható. Ma már az is ismert, hogy Vuhan kórházaiban már 2019 őszén is voltak halálos Covid-áldozatok, 2019 novemberére pedig a betegség Európába is eljutott.

Az alapkérdés, amire az eredet kapcsán válaszolni kellene, a következő.

A Covid eddig ismeretlen hatékonysággal támadja meg az emberi sejteket; nem csak a (felső) légutakat, hanem a belső szerveket is, súlyosan károsítva azokat. Hogyan jöhetett létre a koronavírusnak egy ilyen, szinte tökéletes adaptációja az emberi sejtek receptoraihoz anélkül, hogy az adaptációs folyamat bármilyen előzménye megtalálható lenne a természetben?

 

Született publikáció arról is, hogy HIV vírust használtak a koronavírus kapcsolódási tulajdonságának megváltoztatásához. Egy újdelhi kutatócsoport pedig arról számolt be, hogy HIV-RNS szekvenciákat találtak a SARSCoV-2 vírus genetikai elemzésében. Utóbb a francia Nobel-díjas és a HIV-vírust Luc Montagnier is megtalálta ugyanezt a szakaszt, és megerősítette:

 ilyen struktúrát csak laboratóriumban lehet létrehozni.

 A párizsi Institut Pasteur virológusa, Simon Wain-Hobson szerint a vuhani intézet kutatói egy olyan új kiméra vírust alkottak, amely figyelemre méltóan jól szaporodik emberi sejtekben, hozzátéve: „Ha a vírus kiszabadulna, senki sem tudná megjósolni, hogyan fog terjedni”. (érdekesség, hogy a már említett Peter Daszak 2013-ban publikált egy tanulmányt, amely szerint a kiméra vírusok létrehozására irányuló kutatásokat túl kockázatos folytatni – ezután vonta őt be a programjába a vuhani intézet).

 nepszava.hu/3120560_megis-laborszokeveny-lehet-a-covid