Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szuperhősöket csinálunk a kórokozókból a sok fertőtlenítéssel

 

MAGYAR TUDÓSNŐ FIGYELMEZTETÉSE: A TÚLZOTT FERTŐTLENÍTÉSSEL SZUPERHŐSÖKET CSINÁLUNK A KÓROKOZÓKBÓL!

 Általános vélekedés, hogy a gyakori kézfertőtlenítés fontos védekezési mód a vírus ellen, sőt, többnyire nemcsak a kezünket, hanem a tárgyakat, a környezetünket is fertőtlenítjük. De ha mindezt túlzásba visszük, azzal árthatunk magunknak és a környezetünknek – hívja fel a figyelmet Spohn Réka molekuláris biológus, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársa.

Az újabb kutatások szerint a túlfertőtlenítés súlyos egészségügyi kockázat lehet.

Amikor a sok fertőtlenítés vagy túlzásba vitt kézmosás miatt a kézbőr kiszárad, akkor apró berepedések, sebek keletkeznek rajta. Ezek a sérülések aztán nyitott kapukat jelentenek a kórokozóknak, a mikroorganizmusok könnyedén bejutnak a szervezetbe.

A szakemberek mind gyakrabban hangoztatják, hogy a szuperbaktérium az egyik legnagyobb közegészségügyi rizikót jelentheti a jövőben, ha nem hagyunk fel

  • a túlzott és ésszerűtlen fertőtlenítéssel,
  • valamint az antibiotikumok sokszor indokolatlan és szakszerűtlen használatával.

Spohn Réka szerint azokat a baktériumfertőzéseket, amiket korábban antibiotikummal gyógyítani lehetett, a rezisztens törzsek esetében már nem lehet, hiszen a szuperbaktérium lényege, hogy minden eddig ismert baktericid hatóanyag ellen kifejlesztette a védekező mechanizmusát.

Fotó: Pál Csaba Laboratórium /Biológiai Kutatóközpont

Ez pedig a tünetek súlyosbodásával, és sajnos a beteg halálával járhat; a szuperbaktériumok terjedésével a hétköznapi fertőzéses betegségek, amiket egy-másfél hét alatt ki szoktunk heverni, életveszélyessé válnak.

Skandináv országokban már voltak arra kísérletek, hogy egyes kórházakban vagy régiókban egy ideig nem használtak bizonyos típusú antibiotikumokat, és az lett az eredmény, hogy a szuperbaktérium mintegy elengedte a „szuperképességét”.

 A rezisztencia fenntartása ugyanis jócskán megterheli a sejtet, tehát csak addig folyamodik hozzá, amíg úgy érzi, hogy önvédelemből szüksége van rá.

Ha nem találkozik antibiotikummal vagy baktericid szerrel hosszabb ideig, akkor ezt a költséget nem vállalja tovább.

Így aztán – szerencsére – amilyen könnyű megszerezni a patogén baktériumnak a rezisztenciát, olyan könnyű elveszíteni is…

Ma már a tudomány azt feltételezi: a civilizációs betegségként egyre gyakoribb allergiák és autoimmun betegségek hátterében is sok esetben az állhat, hogy a túlfertőtlenített, mesterséges környezetben nem tanulja meg felismerni és beazonosítani az immunrendszer a szervezetet érő ártalmatlan hatásokat, például a velünk élő baktériumflóra sokszínűségét.

Spohn Réka szerint kár lenne azt gondolni, hogy a gyermekeknek teljesen steril környezetet kell teremteni, és mindenáron megvédeni őket a mikroorganizmusoktól. Minden családnak és közösségnek megvan a saját baktériumflórája, és ehhez jó, ha egy gyerek is mielőbb alkalmazkodni tud.

A kutatások szerint 3-4 éves korra a gyerekeknél kialakul egy viszonylag stabil mikrobiom; ez azon mikrobák összessége, amelyek velünk, bennünk, rajtunk élnek.

A Következő oldalakból vett részletek:: 24.hu/kozelet/2020/10/30/koronavirus-fertotlenites-kezmosas-spohn-reka/

titkokszigete.hu/magyar-tudosno-figyelmeztetese-a-tulzott-fertotlenitessel-szuperhosoket-csinalunk-a-korokozokbol/