Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Trump "szent feladatának" teljesítése miatt mondta fel a klímaalkut

 Trump "szent feladatának" teljesítése miatt mondta fel a klímaalkut

2017.06.02. 09:41

Világszerte elítélő nyilatkozatok fogadták a hírt, hogy Donald Trump elnök úgy döntött, az Egyesült Államok felmondja a 2015-ös nemzetközi klímaegyezményt. Trump azzal érvelt, hogy megállapodás több millió amerikai munkahelybe kerül.

„Azért, hogy végrehajtsam szent feladatom és megóvjam Amerikát és polgárait, az Egyesült Államok kilép a Párizsi klímaegyezményből – közölte Donald Trump a Fehér Ház Rózsakertjében a hírt, amire a világ közvéleménye már számított.

Készek vagyunk ugyanakkor tárgyalni arról, hogy az amerikai dolgozók, vállalatok és adófizetők számára „fair” feltételek alapján újra csatlakozzunk vagy új megállapodást kössünk”.

Donald Trump június 1-jén jelentette be, hogy az USA felmondja a klímaegyezményt

„Engem Pittsburgh és nem Párizs polgárai választottak meg” – tette hozzá.

Az elnök azzal érvelt, hogy a világ nagy széndioxid-kibocsájtói – így a rivális Kína - által is aláírt alku „bünteti Amerikát” és végrehajtása több millió amerikai állásába kerül. Trump azt állította, hogy az egyezmény hárombillió dollár kárt okozna az amerikai gazdaságnak és 6 és félmillió munkahely megszűnését vonná maga után, miközben Kínával és Indiával szemben jóval elnézőbb.

„Nem akarjuk, hogy más országok vezetői többé kinevessenek bennünket... és nem is fognak” – mondta.

A párizsi megállapodást 187 másik ország írta alá és az államok vállalták, hogy egy meghatározott időpontra 2 Celsius fok alá csökkentik a klímaváltozás mértékét.

Az alkuhoz egyedül Szíria és Nicaragua nem csatlakozott.

Ha Trump követi a jog betűjét, akkor az azt jelenti, hogy az Egyesült Államok valójában három év múlva vonja ki magát a Párizsi Egyezmény hatálya alól. Ő azonban azt állította, hogy a „drákói” egyezmény „nem kötelező erejű”, és ezért Amerika mostantól nem tartja be.

Trump elődje, Barack Obama azonnal úgy reagált, hogy az elnök „elutasítja a jövőt”. Robert Iger, a Disney vezérigazgatója és Elon Musk vállalkozó, a Tesla tulajdonosa pedig lemondott elnöki tanácsadói tisztéről.

A Kongresszus republikánus szárnya és a szénbányászati cégek üdvözölték, míg a demokraták bírálták Trump döntését.

Franciaország, Németország és Olaszország közös nyilatkozatot adott ki és azt mondta: a párizsi alkut nem lehet újratárgyalni.

Csalódottságát fejezte ki még az Európától távolodó és Amerikával szorosabb szálakat kereső brit kormányfő, Theresa May is. Elítélte a lépést Kanada, az ENSZ, a tengerszint-emelkedés által fenyegetett szigetállamok és a skandináv országok koalíciója.

 inforadio.hu/tudositoink/2017/06/02/trump_szent_feladatanak_teljesitese_miatt_mondta_fel_a_klimaalkut/

 

Hivatalosan bejelentette Donald Trump, hogy az Egyesült Államok kilép a 2015 végén Párizsban aláírt nemzetközi klímavédelmi egyezményből. Korábban már több sajtóforrás azt valószínűsítette, hogy az amerikai elnök a kilépés mellett fog dönteni. A párizsi klímaegyezményt 2015-ben írták alá. Elon Musk, a Tesla-alapítója a döntés után távozik Trump tanácsadói köréből.

A Fehér Ház még Trump elnök Rózsakertben tett bejelentése előtt írásbeli emlékeztetőt küldött a munkatársaknak, s ebben az elnök érvelésének főbb pontjait idézte.

A párizsi megállapodás rossz egyezmény volt, amelyet rosszul tárgyaltak meg, és Obama elnök csak kétségbeesésében írta , ez az egyezmény aláássa az amerikai versenyképességet és veszélyezteti a munkahelyeket – szögezte le a már a beszéd előtt az amerikai sajtó birtokába került feljegyzés egyik passzusa.

“Első az amerikai munkás” – fogalmazott az elnök. Bár az elemzők elsöprő többsége kétségbe vonja, hogy a párizsi egyezményből történő kilépés valóban szolgálja-e az amerikai dolgozók érdekeit, tény, hogy Donald Trump a választási ígéretét teljesíti. Trumpot a választási kampányban széles munkásrétegek – úgynevezett kékgallérosok – támogatták.

Kínai üzem kéménye. MTI/EPA Fotó

Szakértők: nem biztos, hogy a választók is ezt akarják

Így  volt ez a korábbi iparvidékek munkanélküliségtől szenvedő “rozsdaövezeteiben”, például Illinois és Ohio államokban, Nyugat-Virginiában, és Pennsylvaniában.

Ezek azok a vidékek, ahol korábban nagy szénbányák (is) működtek, s leállításuk miatt a gazdasági helyzet látványosan romlott, s ahol nagyon nagy társadalmi rétegek szegényedtek el. Őket sokkal jobban aggasztja az, hogy nincs munkájuk és elveszítették a korábbi életszínvonalukat, mint a távoli vidékeken – akár az Egyesült Államok partjainál is – a tengervíz szintjének emelkedése vagy a légkör felmelegedése.  A klímaváltozással és annak következményeivel nem sokat törődnek.

Igaz, a Fehér Ház lakója egyszer maga is azt találta mondani, hogy a globális klímaváltozás “blöff”, amelyet csak Kína talált ki, hogy a saját környezetszennyező tevékenységét elfedje. A tavalyi elnökválasztási kampányban azonban tartózkodott attól, hogy környezetvédelmi kérdésekről szóljon.

Munkahely-teremtésről, a gazdaság megélénkítéséről, a gazdasági szabályzók lazításáról beszélt, s egyik fő “üzenete” az volt, hogy visszahozza a régi, a már megszüntetett munkahelyeket is. Így például a már bezárt szénbányák újranyitását is ígérte.  Mostani bejelentésének fő érve is az amerikai munkások érdekeinek védelme volt.

Leszögezve, hogy a párizsi klímavédelmi egyezmény előírásainak betartása miatt 2040-ig mintegy 6,5 millió állás szűnhet meg az iparban, külön kiemelte, hogy a szénipar gyakorlatilag “lefejeződik”, holott a szénbányászat teremti elő az Egyesült Államok villamosenergia-szükségletének egyharmadát.

Amikor számításait végezte, az elnök – a The Wall Street Journal csütörtöki elemzése szerint – saját szavazói bázisának akart kedvezni, illetve a nekik tett választási ígéreteit kívánta teljesíteni. A lap hozzáteszi: a drámai kilépés elvonhatja a választók figyelmét arról a washingtoni nyomásról, amely Donald Trumpra más ügyekben nehezedik.

Az elemzők azonban felhívják a figyelmet arra is, hogy a republikánusok legkonzervatívabb csoportjainak kivételével az amerikai közvélemény változik, és egyre nagyobb rétegei fogadják el a klímaváltozás tényét, azt a tudományos konszenzust, amely szerint  az ember általi széndioxid-kibocsátás tehető nagyrészt felelőssé a Föld felmelegedéséért.

A  klímaegyezményből történő kilépés az Egyesült Államok megbízhatóságának csökkenését vonja maga után – szögezik le a szakértők. Hozzáteszik: bár a kilépéssel rövid távú gazdasági haszon valóban várható, az Egyesült Államok hosszú távú gazdasági érdekeinek biztosítása aligha.

Obama: Trump elutasítja a jövőt

A volt elnök közvetlenül a bejelentés után közzétett nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a Trump-kormányzat a kilépéssel “elutasítja a jövőt”.

Obama – aki 2015 végén Párizsban az Egyesült Államok részről aláírta az egyezményt – meggyőződését fejezte ki, hogy az amerikai államok, az amerikai városok és az amerikai vállalatok fokozni fogják erőfeszítéseiket “a  bolygó megvédése” érdekében.

Musk távozik

A The Hill nevű, főleg kongresszusi és Fehér Házi hírekkel foglalkozó portál szerint a Tesla-alapító üzletember-feltaláló a döntés után beváltotta ígéretét, és távozik az amerikai elnök tanácsadói csapatából.

Két éve írták alá

A párizsi klímaegyezményt két éve írták alá, többek között olyan nagy olajkitermelő országok, mint Oroszország és Szaúd-Arábia is. Előzőleg az EU és Kína bejelentette, közös kiáltványban állnak ki az egyezmény mellett. Előzőleg Washington szövetségesei korábban komoly aggodalmukat fejezték ki az Egyesült Államok esetleges kilépése miatt. A megállapodást eddig már 147 ország ratifikálta.

A Fehér Ház munkatársai is megosztottak voltak a kérdésben, és a kilépést több amerikai nagyvállalat is ellenezte.

 

Trump eldobta a jövőt a máért

A Fehér Ház még Trump elnök Rózsakertben tett bejelentése előtt írásbeli emlékeztetőt küldött a munkatársaknak, s ebben az elnök érvelésének főbb pontjait idézte. 

Képtalálat a következőre: „trump rózsakert fehér ház”

A párizsi megállapodás rossz egyezmény volt, amelyet rosszul tárgyaltak meg, és Obama elnök csak kétségbeesésében írta , ez az egyezmény aláássa az amerikai versenyképességet és veszélyezteti a munkahelyeket - szögezte le a már a beszéd előtt az amerikai sajtó birtokába került feljegyzés egyik passzusa. "Első az amerikai munkás" - fogalmazott az elnök. Bár az elemzők elsöprő többsége kétségbe vonja, hogy a párizsi egyezményből történő kilépés valóban szolgálja-e az amerikai dolgozók érdekeit, tény, hogy Donald Trump a választási ígéretét teljesíti. 

Trumpot a választási kampányban széles munkásrétegek - úgynevezett kékgallérosok - támogatták. Így  volt ez a korábbi iparvidékek munkanélküliségtől szenvedő "rozsdaövezeteiben", például Illinois és Ohio államokban, Nyugat-Virginiában, és Pennsylvaniában. Ezek azok a vidékek, ahol korábban nagy szénbányák (is) működtek, s leállításuk miatt a gazdasági helyzet látványosan romlott, s ahol nagyon nagy társadalmi rétegek szegényedtek el. Őket sokkal jobban aggasztja az, hogy nincs munkájuk és elveszítették a korábbi életszínvonalukat, mint a távoli vidékeken - akár az Egyesült Államok partjainál is - a tengervíz szintjének emelkedése vagy a légkör felmelegedése.  A klímaváltozással és annak következményeivel nem sokat törődnek. 

Igaz, a Fehér Ház lakója egyszer maga is azt találta mondani, hogy a globális klímaváltozás "blöff", amelyet csak Kína talált ki, hogy a saját környezetszennyező tevékenységét elfedje. A tavalyi elnökválasztási kampányban azonban tartózkodott attól, hogy környezetvédelmi kérdésekről szóljon. Munkahelyteremtésről, a gazdaság megélénkítéséről, a gazdasági szabályzók lazításáról beszélt, s egyik fő "üzenete" az volt, hogy visszahozza a régi, a már megszüntetett munkahelyeket is. Így például a már bezárt szénbányák újranyitását is ígérte.  

 

 m.mfor.hu/cikkek/makro/Trump_eldobta_a_jovot_a_maert.html