A pí számrendszere és az ekvivalenciaelv cáfolata

Szabadon átjárhatóvá válhat az ukrán határ – írja az eTrend.sk. Szlovákia keleti határa ugyanolyan szabadon átjárhatóvá válna, mint a cseh, magyar vagy lengyel határ. A dolog azért rendkívüli, mert az Unió történetében először kerülne be a schengeni övezetbe egy nem uniós ország.

Az Európai Parlament a múlt héten megszavazta azt a javaslatot, amely eltörölné a határellenőrzéseket Ukrajnával, Grúziával (Georgia) és Moldáviával szemben. A gesztus azokat az országokat célozza, amelyek „jelentős lépéseket tettek annak érdekében, hogy közeledjenek az EU politikai és gazdasági standardjaihoz”.

 Brüsszelben megszületett a döntés arról, amire a kormány hónapok óta figyelmeztet. Az uniós intézmények megindítanák a betelepítéseket, mégpedig nem önkéntes, hanem kötelező jelleggel vagyis állandó rendszert hoznának létre, létszámkorlát nélkül. Ezenkívül a betelepítéseket ott kezdenék el, ahol álláspontjuk szerint nem fogadtak be elég bevándorlót azaz Magyarországon.

De itt még nincs vége a történetnek, mivel az elképzelések szerint megkönnyítenék a családegyesítéseket is, amelyekbe természetesen bevonnák a mindenhol elég sokat bírált, zavaros hátterű NGO-kat is. Most zárt ajtós tárgyalások következnek, a többi uniós intézmény részvételével, ahol megszülethet a végleges döntés az EP által elfogadott rendelet érvényesítéséről. Ha véglegesítik a rendeletet, akkor gyakorlatilag erőből vesznek el Magyarországtól egy alapvető jogot , annak meghatározását, hogy kivel éljünk együtt.

 Azáltal, hogy az egyhangú döntéshozatal helyét átvenné a minősített többség szükségessége, Brüsszel kezében nagyobb politikai hatalom összpontosulna, a nemzeti szuverenitást máig fontosnak tartó országok (Közép-Európa) pedig hátrányosabb helyzetbe kerülnek, hiszen az újabb tagállami jogkörök megvonásakor kevesebb eszköz lenne a kezükben Brüsszel központosítási törekvésével szemben.

 Nem kevesebb van a puskacsőben, mint az a golyóbis, amely szerint ezentúl létrejönne Európában egy állandó, kötelező és felső határ nélküli szétosztási mechanizmus, vagyis egy kötelező betelepítési kvóta - mondta Orbán Viktor a közmédiának.

 Jiři Nováček belbiztonságért felelős cseh miniszterhelyettes arról beszélt, hogy a V4 az Európai Bizottságéval szembenálló véleményt fogalmazott meg, ugyanis szerintük nem helyes, hogy a szolidaritás egyetlen formája csak a migránsok szétosztása lehet. Ez nem egy reális projekt, a V4 kezdettől fogva felhívta a figyelmet, hogy ez nem fog működni – emlékeztetett.

 Macron célja, hogy létrejöjjön a közös, európai költségvetés intézménye. Ez ugyanis a magas munkanélküliséggel küzdő Franciaországra és a déli uniós tagállamokra nézve azt jelentené, hogy a gazdag németek és skandinávok, hollandok anyagi terhére rakhatnák rendbe saját gazdaságukat.

Nem véletlen, hogy a kampány lezárulta után az újra megválasztott német kancellárasszony azonnal jelezte, hogy „ma még nincs megfelelő hangulat egy föderatív Európa kialakításához”.

  Az Egyesült Királyság közelgő távozása lendületet adott a reformelképzeléseknek, a francia, majd a német választások eredménye pedig nagyjából megszabta a közös gondolkodás irányát. Jean-Claude Juncker szeptember közepén vázolta fel az általa vezetett Európai Bizottság munkatervét a következő másfél évre. Emmanuel Macron francia elnök rögtön a németországi parlamenti választások után ismertette nagyívű programját az EU átalakítására. Beszállt az ötletversenybe Antonio Costa portugál kormányfő is, aki elsősorban az eurózónán belül tenne rendet a kevésbé versenyképes országok felzárkózásának támogatásával. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke pedig bejelentette, hogy hamarosan előáll az állam- és kormányfők egyeztetett javaslataival, amelyeknek a megvitatásáról és elfogadásáról - az eddigieknél gyakoribb - csúcstalálkozók keretében kíván majd konzultálni kollégáival. 

 A visegrádi államok papíron csatlakozhatnának az eurózónához, de külső támogatás nélkül nem tudnák tartani a lépést Európa fejlettebb gazdaságaival. Ha a másik véglettel, szuverenitásuk erősítésével kacérkodnak - ahogy a magyar kormány teszi -, akkor könnyen ajtót mutathatnak nekik. Nagy-Britannia ilyen típusú igényeit sem tűrték el, ez ágyazott meg a brexit győzelmének a 2016-os népszavazáson.

 A kormányfő alaptalannak nevezte továbbá a Lengyelországgal szembeni jogállami kritikákat is. A magyar kormányfő politikai indíttatású, az inkvizícióshoz hasonló eljárásnak minősítette a Lengyelországgal szembeni uniós fellépést, és kifejezte Magyarország szolidaritását minden ehhez hasonlóban érintett tagállam felé. Kevesebb Brüsszelt, és erősebb nemzetállamokat kívánunk látni – fogalmazott, ezt az álláspontot jelölve meg a szerinte politikai indíttatású EU-s eljárások okaként.

 Mennyiben befolyásolhatja a dolgok alakulását, hogy a következő időszakban több uniós tagállamban is választásokat tartanak?

Az utóbbi évek tapasztalataiból annyi okvetlen leszűrhető, hogy a német belpolitikai történéseket mindenképpen érdemes figyelemmel kísérni, azok ugyanis nagymértékben alakítják az EU történéseit. A nyugati államok, ahol a migránsokat tömegesen és ellenőrizetlenül beengedték, már szabadulnának tőlük, ezért támogatják a kötelező kvótát, egyszerűen át akarják tolni Közép-Európába a migránsokat. A ­V4-ek azonban ezt elutasítják.