A pí számrendszere és az ekvivalenciaelv cáfolata

 Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az a tagállam, amelyiknek valamely külképviseletén egy harmadik országbeli állampolgár menedékjogi kérelem benyújtása céljából vízum kiadását kéri,köteles lenne ilyen vízumot kiadni. Ennek következtében a világ válságzónáiban élő emberek egy repülőjegy birtokában szabadon beutazhatnának az Európai Unió területére azért, hogy menedékjogi kérelmüket benyújthassák – olvasható a Migrációkutató Intézet legfrissebb elemzésében.

 Nem bízza meg kormányalakítással Zoran Zajevet, a balközép Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) elnökét Gjorge Ivanov jobboldali államfő, mert – mint mondta – „lelkiismerete megakadályozza”, hogy olyan emberre bízza a kormányalakítást, aki veszélyezteti Macedónia egységét és függetlenségét. Ez nem csak az albán közösség támogatását jelenti, a szálak az Egyesült Államokig és Soros Györgyig vezetnek.

 Hangsúlyozta, az uniós tagországok politikai akaratán múlik, hogy szeptemberig teljesítik-e kötelezettségvállalásaikat, és segítséget nyújtanak-e Görögországnak és Olaszországnak a területükön jelentkező migrációs nyomás csökkentése érdekében. A felelősség méltányos megosztása nem működik szolidaritás nélkül, ezért a bizottság arra szólítja fel az unió tagállamait, hogy gyorsítsák fel az áthelyezés ütemét - hangsúlyozta az uniós biztos.

 Luxemburg külügyminisztere, Jean Asselborn elmondása szerint Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt elnöke egy „nemzetiségen alapuló, jobboldali-konzervatív társadalmi rendet akar létrehozni”, emiatt Lengyelország többé „nem felel meg a koppenhágai kritériumoknak, melyeket az Európai Unióhoz csatlakozás feltételéül szabtak”.

Asselborn a Die Welt, majd a Der Tagesspiegel német lapnak nyilatkozva is ellenséges kijelentéseket fogalmazott meg az EU közép-kelet-európai blokkjával szemben. Azt mondta, „nem tűrhetjük tovább, hogy az EU alapelveit sértsék”, és „azokat, akik kerítést építenek a menekültek elé mint ahogyan Magyarország teszi, átmenetileg vagy végérvényesen ki kell zárni az Európai Unióból.”

 Orbán Viktor kérdésre válaszolva elmondta: Európában vita folyik a kontinentális Európa jövőjéről, és e tekintetben két feladat áll előttünk. Célokat kell kitűzni magunk elé és el kell dönteni, hogyan szervezzük meg a közös életünket az unión belül – magyarázta.

Hangsúlyozta: az utóbbit illetően az egyensúlyt a nemzetállamok és az uniós intézmények között nem szabad megbontani, bár ilyen veszélyek fenyegetnek, az elmúlt években is volt folyamatos, “lopakodó hatáskörelvonás” a nemzetállamoktól, de ez rossz gyakorlat, meg kell állítani. Az olyan fontos kérdésekről, mint az energiaárszabályozás, a migránskérdés szabályozása, az önálló adórendszer, valamint a munkahelyteremtő politika eszközei nem mondhatunk le – vélekedett.

A kormányfő kijelentette, hogy az unióban mindig is voltak belső viták, ezután is lesznek, de a nemzeti érdekek mellett ki kell állni. Magyarország eddig ezt tette és ezután is ezt teszi, és ebben a megértő társakra talált a V4-ben – tette hozzá.

 Bár Németország sok pénzt fizet be az Európai Unió közös kasszájába, de gazdasági értelemben mégis nettó haszonélvezője az egész rendszernek, mert rengeteg megrendelést kap például az EU-pénzt elnyerő lengyel gazdasági szereplőktől - ezt a meglepően őszinte kijelentést tette a témáért felelős német uniós biztos a Handelsblatt mai interjújában. Günter Öttinger "vallomása" nem világmegrengető üzenet, de ritkán beszél uniós vezető döntéshozó a nyilvánosság előtt a magyar kormány által is feszegetett témáról, amiről a régióban háttértanulmányok is készültek már. Utóbbiak hitelességét most Öttinger vallomása jelentősen felerősítheti és egyúttal ütőkártyát adhat a térségi kormányok kezébe az EU elleni támadásokhoz, illetve a mostani támogatási rendszer fenntartásához is.

 A La Stampa olasz napilapban közölt nyílt levélen szerepel a négy ország parlamentjei elnökeinek aláírása, így ez egy valóban hiteles dokumentum, azt jelenti, hogy a választott képviselők elkötelezettek saját országaik felszámolása iránt. Norbert Lammert, a Bundestag elnöke, Claude Bartolone, a francia nemzetgyűlés elnöke, Laura Boldrini, az olasz képviselőház elnöke, és Mars di Bartolomeo a luxemburgi képviselőház részéről mind aláírták a kezdeményezést, ők országaik nevében vállalják, hogy csatlakoznának a föderális európai államhoz.

 A visegrádi országok egyszerre erősítenék a tagállamok szerepkörét a Bizottsággal szemben és védelmeznék a schengeni övezetet és az unió négy alapszabadságát. Nem meglepő módon az alapszerződés-módosítás is itt lóg a levegőben. Az EurActiv közép-európai partnereinek riportja.
Vallettában a Lengyelországból, Szlovákiából, a Csehországból és Magyarországból álló V4-ek úgy határoztak, hogy közös állásponttal járulnak hozzá a Római nyilatkozathoz. A dokumentum – amelyet a március végi római csúcs alkalmából, a Római Szerződések hatvanadik évfordulójára emlékezve szövegeztek – az EU jövőjének körvonalazását célozta

 Robert Fico úgy fogalmazott:

Elfogadhatatlan, hogy a nemzetek feletti társaságok a posztkommunista országokba olyan termékeket szállítsanak, amelyek minősége gyengébb, mint azoké, amelyeket azonos csomagolásban Nyugat-Európa üzleteinek pultjain találhatunk. Követelni fogjuk az Európai Bizottságtól, hogy minél rövidebb időn belül olyan törvénymódosításokat fogadjon el, amelyek lehetetlenné teszik az említett gyakorlatot, amely megalázza Szlovákia, Magyarország, Lengyelország és Csehország állampolgárait.

 Nem arról van szó, hogy mi négyen egymás között döntsünk arról, hogy mi legyen Európával… azonban négy fontos ország képviselői vagyunk, és ránk tartozik, hogy mit akarunk tenni a többiekkel együtt – mondta Hollande egy sajtótájékoztatón Málagában, ahol Mariano Rajoy spanyol kormányfővel tárgyalt kétoldalú ügyekről.