Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A német politikai földcsuszamlás ráomlott Orbánra is

2020.02.11

 

2020. február. 10. 18:01 2020. február. 11. 09:06 VILÁG

A német politikai földcsuszamlás ráomlott Orbánra is

Nem várt fordulatot vett Orbán Viktor németországi látogatása. A magyar miniszterelnök azért ment Berlinbe, hogy a kormányzó párt elnökével, Annegret Kramp-Karrenbauerrel, illetve Angela Merkel német kancellárral találkozzon, de közben a pártelnök bejelentette lemondását és német kormánykoalíció is megingott.

A hivatalos megfogalmazás szerint "bilaterális, Európa-politikai és nemzetközi kérdésekről" tárgyalt volna Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfőn Berlinben az országot kormányzó kereszténydemokrata párt elnökével, Annegret Kramp-Karrenbauerrel, illetve Angela Merkel német kancellárral, azonban a hvg.hu információi szerint a friss belpolitikai események miatt Orbán végül csak Merkellel tárgyalt érdemben. Közös sajtótájékoztatójukon sem derült ki több a hivatalos sajtóközlemények szövegén túl, mindkét kormányfő csak a már sokszor hallott német–magyar gazdasági együttműködés fontosságáról szóló frázisokat ismételte. "A magyar gazdasági fejlődés egy nagyon pozitív irányt vett, éppen az Európai Uniónak köszönhetően" – mondta Merkel, aki "okos befektetéseknek" nevezte az Orbán kormány intézkedéseit, és hangsúlyozta Magyarországnak az Európai Unió bővítésében betöltött szerepét.
© 

Német sajtóértesülések szerint azonban a találkozónak nem a további gazdasági együttműködések tisztázása vagy az unió bővítése volt a valódi oka. A Die Welt úgy tudja, a találkozót Orbán Viktor elsősorban azért kezdeményezte, hogy elnyerje a CDU/CSU pártszövetség támogatását az Európai Néppárttal folytatott vitában. A Fidesz tagságát 2019 márciusában függesztette fel az Európai Néppárt többek között a Soros-Juncker-plakátkampány, a CEU elüldözése és egyéb jogállamisági kérdések miatt. A helyzetet elvileg a háromfős "Bölcsek Tanácsának" kellett volna tisztáznia, a tanács tagjai azonban nem tudtak egyezségre jutni a kérdésben, hogy kizárják-e a Fideszt a Néppártból, ezért az EPP egyelőre elnapolta a döntést, a Fidesz tagsága továbbra is fel van függesztve. Mivel a néppárti frakció legnagyobb csoportját a németek alkotják, a Fidesznek és Orbán Viktornak különösen fontos az ő támogatásuk.

Botrány lett a türingiai választásból

Február első hete azonban nem várt fejleményeket hozott a német belpolitikában, amikor is harmadszorra próbálták megválasztani az egykori keletnémet tartomány, Türingia miniszterelnökét. A tartományi választásokat tavaly októberben tartották, és bár az addig is kormányzó szélsőbaloldali Die Linke nyert, nem kapta meg a kormányalakításhoz szükséges többséget. Hónapokon át tárgyaltak a szociáldemokrata SPD-vel és a Zöldekkel, mire egyezségre jutottak a koalíciós program pontjaiban, és megegyeztek a Türingiát 2014 óta vezető Bodo Ramelow miniszterelnök újraválasztásában.

Bodo Ramelow
© 

A türingiai AfD az utolsó pillanatban mégis kihátrált a saját jelöltje mögül, és a szabaddemokraták (FDP) politikusára, Thomas Kemmerichre szavazott – a CDU-val és az FDP-vel együtt. Így a kereszténydemokraták és a liberálisok hirtelen egy táborban találták magukat az AfD szinte fasiszta nézeteket valló, erősen szélsőjobboldali ágával, és a szavazást közös jelöltjük, Thomas Kemmerich nyerte. Abból viszont botrány lett, hogy Kemmerich elfogadta a pozíciót úgy, hogy az AfD szavazataival nyert.

Thomas Kemmerich
© 

Az események tüntetéshullámot indítottak el egész Németországban. Az utcára vonulók elsősorban Christian Lindnert, az FDP elnökét vonták kérdőre, hiszen ő 2017 novemberében még azzal szállt ki a német koalíciós tárgyalásokból, hogy "jobb egyáltalán nem kormányozni, mint rosszul kormányozni". Sajtóértesülések szerint mind Lindner, mind pedig a CDU-t vezető Kramp-Karrenbauer tudtak az AfD tervéről, és Kramp-Karrenbauer még egy sms-ben is figyelmeztette Lindnert a tervezett szavazásról, Lindner azonban nem vette elég komolyan a veszélyt, és Kemmerich is csak egy nappal később mondott le a miniszterelnöki pozíciójáról.

Christian Lindnert
© 

A türingiai események a CDU-n belül csak tovább gyengítették Annegret Kramp-Karrenbauer amúgy sem túl erős pártelnöki pozícióját. Többen is számonkérték rajta, hogy nem határolódott el egyértelműen a szélsőjobboldali AfD-től, illetve a szélsőbaloldali Die Linke-től.

Kramp-Karrenbauer 2018 decemberében lett pártelnök, Angela Merkel támogatásával. Merkel azt remélte, Kramp-Karrenbauer (vagy ahogy itt nevezik, AKK) követi majd őt a kancellári pozícióban is, közben azonban kettészakadt a tábor a CDU-ban. AKK csupán pár szavazattal nyert párt konzervatívabb ágát képviselő Friedrich Merz-cel szemben, majd hétfőn reggel bejelentette, lemond pártelnöki pozíciójáról (csak addig marad, míg meg nem találják az utódját), és nem indul a kancellári posztért sem. Bár elemzők szerint ez a türingiai események miatt következett be, Kramp-Karrenbauer azt állítja, ez a döntés régóta érlelődött benne.

Annegret Kramp-Karrenbauer és Angela Merkel
© 

Orbánt tüntetők várták

Orbán Viktor hétfői találkozójára szó szerint ráomlott ez a német belpolitikai földcsuszamlás. A CDU sajtóosztálya ugyan arról tájékoztatott, hogy Orbán egyáltalán nem találkozott Annegret Kramp-Karrenbauerrel, Orbán Facebook-oldaláról kiderül, hogy egy fotó erejéig azért összeálltak. Angela Merkel pedig 15 perc alatt ledarálta a kétoldalú megbeszélésüket megelőző közös sajtótájékoztatójukat, és az újságírók kérdéseire sem akart válaszolni.

Orbánt mindenesetre tüntetők várták Berlinben, a „Szabad Magyar Követség” (Freie Ungarische Botschaft) civil egyesület tagjai feszítették ki 15 méteres transzparensüket „Orbanistan powered by EU” (Orbánisztán az EU támogatásával) felirattal a CDU székháza elé a találkozó idejére. A kivándorolt magyarok által alapított egyesület megafonba kiáltva szegezte a kérdést a német kormánypárt vezetőinek, hogy amit nem engednek meg Erfurtban és Türingiában, miért engedik meg Brüsszelben és az Európai Parlamentben. A CDU székháza előtt tüntető magyarok szerint a német kancellárnak és AKK-nak ugyanolyan határozottsággal kellene elutasítania a Fidesszel való együttműködést, mint ahogy néhány nappal korábban elutasította a türingiai populista, antidemokratikus erőkkel való lepaktálást. A szónokok párhuzamba állították az AfD, valamint a Fidesz bevándorlás- és Európa-politikai rigmusait, és rávilágítottak az AfD türingiai politikusának, a fasiszta nézeteket valló Björn Höcke és Orbán Viktor programjának közös pontjaira is. Még akkor is, ha ma csak süket fülekre találtak, hiszen bent a székházban ma mindenkit jobban foglalkoztatott a német kormányzópárt jövője, amely talán Helmut Kohl 1999-es ún. “Spendenaffäre“-botránya óta nem volt ilyen ingatag.

hvg.hu/vilag/20200210_A_nemet_politikai_foldcsuszamlas_raomlott_Orbanra_is