Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Boros Imre az uniós hitelkonstrukcióról – Káros és költséges dolgokat követelhetnek cserébe

2020.05.31

 PestiSrácok

Boros Imre az uniós hitelkonstrukcióról – Káros és költséges dolgokat követelhetnek cserébe

 

Az Európai Unió azt tervezi, hogy a 27 tagállam közösen venne fel 750 milliárd euró hitelt, amellyel a koronavírus-válság utáni helyreállítást finanszíroznák. Ebből főként Olaszország, Spanyolország és Görögország kapna, mi például egyes sajtóhírek szerint 15 milliárd eurót. Boros Imre közgazdász szerint ez a 15 milliárd euró se annyi, amennyinek látszik. Valójában csak nettó 500 millió euró pluszt kapnánk. Továbbá még azt sem lehet tudni, hogy lesznek-e politikai feltételek. Boros Imrével a 750 milliárd eurós kötvény kibocsátás hátterét igyekszünk kibogozni. 

A beszélgetés elején érdemes idézni Orbán Viktor gondolatait a problémáról. Ahogy fogalmazott: “A helyzet az, hogy az általuk nekünk bemutatott új elosztási rendszer abszurd és perverz megoldás, mert több erőforrást ad a gazdagoknak, mint a szegényeknek”. Orbán aggodalmának adott hangot amiatt is, hogy Magyarország részt vesz az EU hitelfelvételének garantálásában. Ezek után adódik a kérdés: Érdemes nekünk részt venni ebben a közös európai hitel-tervben? 

Az Európai Unió terve az, hogy felvenne 750 milliárd euró hitelt, amelyből 500 milliárdot térítésmentesen szétosztanának, míg 250 milliárd hitel formájában kerülne a tagállamokhoz. Ennek nagy részéhez az olaszok és a spanyolok jutnának, akik így el lennének árasztva pénzzel. A tervek szerint Olaszország 172,7, Spanyolország 140,4, míg Lengyelország 63,8 milliárd euróhoz férne hozzá.

Mi is kapnának olyan pénzt, amire nem igazán van szükségünk. Az elképzelések szerint mintegy 8.5 milliárd eurót adnának most készpénzként és kb 7,5 milliárd eurót hitelként, amit 2027 után kellene visszafizetni. Nettó ingyen pénz körülbelül 500 millió euró lenne. ami 2 százaléka a 2021-27 között nekünk járó kohéziós támogatásnak. Ez elhanyagolhatóan kevés. Ezért nem érdemes 7,5 milliárd euró hitelkamat és árfolyam kockázatát magunkra húzni.

Az együttműködés kedvéért mégis  érdemes a következőket mondani nekik: átvesszük  a 8,5 milliárdot  és visszafizetünk 2027 után 7,5 milliárdot, ha semmiféle politikai feltételt nem szabnak nekünkNem ők, hanem a magyar  kormány  tudja ugyanis, hogy hol szorít a cipő.  Vagy csak adják oda az 500 millió euró készpénzt, mondjuk kohéziós támogatás formájában. Ez az utóbbi megoldás lenne a legegyszerűbb és a legjobb. 

SOROS-TERV 2.0

Ezzel az egész machinációval tulajdonképpen nem az a titkos cél, hogy rákényszerítsenek minket az euró bevezetésére?

Valójában nem. Sokkal inkább az, hogy amikor bekövetkezik az, hogy az érintettek nem tudják visszafizetni a hitelt, akkor bedobnak majd egy megoldást, nevezetesen a Soros-féle örökjáradék-kötvényt. Mert mi történne valójában? Az olaszok és a spanyolok rá harapnának a horogra és az ottani illegő-billegő balos kormányok ész nélkül elköltenék ezt a pénzt. Első lépésként az összes patronáltjukat kitömnék pénzzel: elkezdenének privatizálni, még több migránst engednének be, akiknek  állampolgárságot adnának, továbbá az összes haveri civil szervezetnek hatalmas dotációt adnának.

Úgy véli, hogyha megkapnák ezt a sok pénzt, akkor az eurószkeptikus Salvininek nem sok esélye lenne? 

Igen, de ide vehetjük még Görögországot. A cél az lenne, hogy most meg kellene menteni ezekben az országokban az balos erőket, majd idővel, amikor nem tudnak fizetni, akkor rájuk erőltetni az örökjáradék-kötvényt. Most felvennék ezeket a hiteleket, majd amikor fizetni kellene, akkor már még nagyobb baj lenne, mint ami most van. Ne gondoljuk, hogy az örökjáradék hirtelen jött, hóbortos ötlet csupán.

A hajdani Goldman Sachs-os Mario Draghi – mint az Euró­pai Központi Bank volt elnöke – már évekkel ezelőtt több száz milliárd eurónyi államkötvényt vásárolt kétes hitelképességű országokból. Ezek átalakítása örökjáradékká egy tollvonással megoldható. Talán így érthető a német alkotmánybíróság határozata, hogy ezt a kötvényvásárlást hosszú hezitálás után a német alkotmánnyal ellentétesnek mondta ki, és Wolfgang Schäuble házelnök sóhajai is, hogy a döntés nagyon időszerű és egyben nagyon veszélyes is. Ez tulajdonképpen a Soros-terv 2.0, mert ha elsőre nem sikerült átverni, akkor ilyen kerülő úton próbálkoznak. 

MERKEL BELEMENT EGY KOCKÁZATOS JÁTÉKBA

Az olaszok és spanyolok részéről érthető miért mennek bele. De a legnagyobb befizető Németország is beadta a derekát, pedig idáig nagyon ellenálltak. 

Ugyebár Németország 26,2 százalékkal a legnagyobb részvényes az Európai Központi Bankban. Ez pedig az elmúlt években rengeteg görög, spanyol és olasz államkötvényt vásárolt. Így ennek a rossz adósságnak a legnagyobb teherviselője Németország és ezt az eljárást a múlt héten alkotmányellenesnek minősítette a német Alkotmánybíróság. De ez Angela Merkel kancellárt nem érdekli és most újra belement egy hasonló kockázatos játékba a német adófizetők pénzéből. Ez mindig is jellemző volt a kancellár asszonyra, akik mindig szeret a “könnyebb ellenállás” irányába haladni. Ausztria, Hollandia, Dánia, Svédország ezt az egész mentőcsomagot eleve utálja.

Mert az uniós szintű hitelfelvétel eredménye az lesz, hogy nekik kell majd visszafizetni a rengeteg adósságot. Ők eleve ellenezték a déli államok dotációját, csak hitelbe akartak belegyezni. De a messze leggazdagabb európai állam Németország belement ebbe a 750 milliárd eurós konstrukcióba. 

MINT EGY TÁRSASHÁZ – MI LESZ, HA VALAKI NEM FIZET?

Itt most visszatérünk oda, ami Orbán Viktor baja is. Mi van, ha példának okáért az olaszok nem fizetnek, amire azért valljuk be van esély. 

Ez olyan, mint egy társasház, ahol egyetemleges felelősség van. Elvileg mindenki fizeti a saját rezsijét, ám ha valaki nem fizet, akkor a többieknek kell megtenni. 

Akkor a magyar miniszterelnök joggal fél, hogy a végén még nekünk kell kifizetnie a déliek adósságának egy részét?

Persze, a miniszterelnök nem egy ábrándozó romantikus lélek. Tudja, hogy egy ilyen európai közös akció mivel járhat. 

KOCKÁZATOK

Azt tanácsolná, hogy utasítsuk el a tervet?

Valójában nincs erre a pénzre szükségünk. Nekünk az lenne jó, ha a kohéziós alapokat növelnék meg, mert az egész bonyolult hitelkonstrukció számunkra felesleges. Legfeljebb erre Brüsszel azt mondja, hogy nem ad plusz pénzt. Akkor meg mi azt mondjuk, hogy ebben az esetben ez a közös séma nem érdekel minket. Másrészt devizahitellel nagyon rosszul járhatunk az árfolyam miatt. Tehát két kockázatunk van egy közös hitellel: az árfolyam, és az, ha valaki nem fizet, akkor ránk terhelődne az ő része. 

Vagyis, ha a németek meg akarják menteni az olaszokat, akkor azt tegyék a saját pénzükből és ne másokéból?

A német közvélemény se nagyon akarja, de bizonyos szempontból nekik ez érdekük. A német export egyik legnagyobb piaca Olaszország, de minket ez olyan nagyon nem érint. 

MÉG NEM ISMERJÜK A POLITIKAI FELTÉTELEKET

A történelem azt  tanítja, hogy ennyi pénzt politikai feltételek nélkül nem szoktak adni. Csak ilyesmiről jelenleg a nyilvánosság még nem lett tájékoztatva. Lehet, hogy még eltitkolnak valamit?

Félő, hogy az igazság minden részlete teljesen még nincs kibontva. Könnyen lehet, hogy lesznek még politikai feltételek is. Még nem tudjuk, hogy ezért a 8 milliárd euróért milyen dolgokat kellene megtennünk. Például kötelezhetnének minket a migránsok befogadására, vagy egyéb más költséges és káros dologra. Ha azonban nincsenek politikai feltételek, akkor el lehetne gondolkodni a magyar részvételről. 

Fotó: MTI/Földi Imre     pestisracok.hu/boros-imre-az-unios-hitelkonstrukciorol-karos-es-koltseges-dolgokat-kovetelhetnek-cserebe/