Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Fritz Tamás: Huxit – azaz Magyarország önkéntes, szuverén kilépése az unióból

  

Ideje beszélnünk a huxitról

 

 Fritz Tamás: Huxit – azaz Magyarország önkéntes, szuverén kilépése az unióból/ Részletek/

2021 júliusában eljött az ideje annak, hogy most már komolyan vegyük fontolóra esetleges kilépésünket egy ezer sebből vérző, birodalmi tüneteket mutató, a kelet- és közép-európai tagállamokkal látványosan lekezelően, arrogánsan bánó államszövetségből. Ugyanis elérkeztünk a választóvonalhoz: a globalista pénzügyi elit és az általuk irányított uniós intézmények – bizottság, parlament, bíróság, részben az Euró­pai Tanács – valóban elszánták magukat a megleckéztetésünkre. 

………tény, hogy ha az áhított államszövetségben gyökeresen megváltoztak a prioritások, s valami egészen más képződménnyé akarják formálni a fősodratú globalista-liberális elitek az uniót, mint ami eddig volt. És most ez a helyzet: mi egy szabad, szuverén országok közösségébe léptünk be – elképzeléseink szerint legalábbis –, viszont a szemünk láttára gőzerővel zajlik egy birodalmi Európa, a szuperföderális, nemzetállamokat alávető Európai Egyesült Államok felépítése. Legfontosabb célunk és vágyunk volt, hogy szuverén és független nemzetté váljunk a Szovjetunió uralma után. Ez került alapvetően veszélybe. Ha újra diktálni akarnak nekünk, hogy mit és hogyan kell tennünk, akkor értelmét veszti az uniós tagságunk.[…]

Magyarország a belépéssel lemondott a merkantilista gazdaságpolitikáról, a vámvédelemről és a magyar cégek védelméről, a piacot szabaddá tettük, s így sorra a hazaiaknál jóval erősebb nyugati cégek nyerték meg az uniós pályázatokat, s a profit döntő részét hazavitték a saját országukba. Ne feledjük el azt sem: a nyugat-európai országok a háború után az amerikai Marshall-segéllyel óriási segítséget kaptak a gazdaságuk felvirágoztatására, s a hetvenes-nyolcvanas években az akkor belépő országok – Görögország, Spanyolország, Portugália, Írország, Dánia – még egy prosperáló unióba léptek be, amikor viszont 2004-ben mi is beléptünk kilenc másik állammal együtt, Európa már nem volt jó gazdasági állapotban, a támogatási források meg sem közelítették a korábbi évtizedekét. 


Talán az egyik legkeményebb érv – a fentiek mellett –, hogy ha kilépnénk, akkor a nyugati cégek elfordulnának tőlünk, leépülnének a kereskedelmi-gazdasági kapcsolataink az unió­val és a tagállamokkal, különös tekintettel a német gigacégekre. S eljönne a pillanat, hogy a három nagy, az Audi, a BMW és a Mercedes is felszámolná az ide telepített gyárait. Ez így szörnyen hangzik, de igaz-e? Valóban ellehetetlenülne a gazdasági helyzetünk, s át kellene térnünk az önellátásra, ami lehetetlenség?
Én ebben nem hiszek. Egyrészt: a német – és brit, holland, francia stb. – cégek (nem beszélve a tengeren túliakról) a profitot nézik, s ha Magyarországon költségeket takarítanak meg, nem fognak a saját érdekeik ellen lépni. Nem ezt teszi Nyugat-Európa most is, amikor a gyűlölt kínaiakkal és oroszokkal folyamatosan fenntartja a kereskedelmi kapcsolatokat (lásd ­például az Északi Áramlat 2-t)? Talán ehhez képest Magyarország mégiscsak bejáratott, megbízható terep nekik, EU-tagság ide vagy oda; a nyugati cégek pontosan tudják, mire számíthatnak, ha hozzánk jönnek vagy itt maradnak, s a kiszámíthatóságunk nagy előny és erény.
Másrészt: természetesen több lábon kell állnia az országnak, és ezt már jó pár éve felismertük, eszerint cselekszünk. Röviden ezt a keleti nyitás Szijjártó Péter által sokszor elmondott fogalmával – és gyakorlatával – illusztrálhatjuk. Harmadrészt: nyilvánvaló számomra, hogy – akárcsak Norvégiának és Svájcnak, illetve most Nagy-Britanniának – a kilépéssel párhuzamosan tárgyalásokat kellene kezdeményeznünk az unióval, illetve az egyes tagállamokkal is. Magyarán: külön szerződést kellene kötnünk a fenti országok mintájára, ehhez most már elég erősek vagyunk gazdaságilag, nem egy kiszolgáltatott ország immár, amelyik nem tud megállni a saját lábán. Ezen túl vagyunk. Mi baja van Norvégiának, hogy nem tagja az uniónak? Semmi. 

magyarnemzet.hu/velemeny/2021/08/ideje-beszelnunk-a-huxitrol-1