Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hatalmas vihart indítottak el a németek, ami darabjaira tépheti az eurozónát

2020.05.09

 Hatalmas vihart indítottak el a németek, ami darabjaira tépheti az eurozónát

 KOMJÁTHY LÓRÁNT | 2020. MÁJ. 09. 

 

Váratlan helyen nyílt új frontvonal az Európai Egyesült Államok hívei és a nemzetek Európája pártolói között. A német alkotmánybíróság magyarázatra kötelezte az Európai Központi Bankot a 2015-18-as kötvényvásárlási programja kapcsán. Az ügy száraz pénzügyi kérdésnek tűnik, valójában az eurozóna jövőjét határozza meg, és precedensértékű lehet.


A jogi procedúra mögött gazdasági és kompetencia harc húzódik meg. Az egyik oldalon ott van Németország, a másikon pedig az Európai Központi Bank, amely létrejötte óta a legfüggetlenebb európai intézmények egyike volt. De csak jogi értelemben, anyagi lehetőségeit a tagállamok jegybankjai határozzák meg, így ereje könnyen aláásható.  


A vita lényege 

 A német Alkotmánybíróság keddi határozatában felszólította az Európai Központi Bankot, hogy részletes magyarázatot adjon a 2015-ben elindított eszközvásárlási programjára, amely egyébként a német jegybank, a Bundesbank közreműködésével zajlott. Ha az EKB nem ad kielégítő magyarázatot az eszközvásárlási program és a Budanesbank részvételének jogosságát érintő kérdésekre, akkor a német Alkotmánybíróság kilépteti a Bundesbankot a programból.

  Az EKB 2015 és 2018 között 2600 milliárd euró értékben vásárolt államkötvényeket és értékpapírokat az európai piacon, ebből 2100 milliárd euró volt a gazdasági fellendítési program kerete. Ennek a programnak sokat köszönhettek többek között az olaszok, a portugálok és a spanyolok is.   Az irdatlan összeg 26 százalékát a német Bundesbank állta. Ha az Alkotmánybíróság nem kapja meg, amit akar, akkor a Bundesbank kénytelen lesz megszabadulni a plakett rá eső részétől, ami 546 milliárd eurót jelent. A déli országoknak a lépés enyhén szólva is fájdalmas lenne.

Ám ha nem tesz eleget a német AB-nek, akkor a Bundesbank kivonul a programból, eladja a plakettjét, az eurozóna pedig akár darabjaira is hullhat. A végeredmény tehát ugyanaz: hatalmas pofon a mélyintegráció képviselőinek.   Nem véletlenül reagáltak pozitívan a német lépésre a lengyelek, akik a nemzetállamok nagy győzelmeként értékelték az Alkotmánybíróság döntését.

Mi lehet a háttérben?  

Ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni, akkor a háttérben megint csak az eurozóna északi és déli tagállamainak szembenállása húzódik meg. A program, amelyből a németek trükkösen kivezetnék a Bunndesbankot, laza feltételek mellett nyújtott forrásokat olyan nem túl okosan gazdálkodó országok számára, mint például Olaszország.   Ehhez adjuk hozzá az elmúlt hetek vitáit Olaszország és Hollandia (értsd: Franciaország és Németország) között az úgynevezett koronakötvényekről, amelyek még kevesebb feltétel mellett adnának sok-sok pénzt a déli tagállamoknak az északiak rovására.

Vagyis a kialakult helyzet a krízispontot jelöl. Most fog eldőlni a közös valuta és az eurozóna sorsa, amely az elmúlt három évtizedben többször elbukott a válságkezelések során.   Az egyik lehetőség, hogy  a tagállamok közös megoldást találnak, ami ajtót nyitna a közös az évek óta sürgetett közös költségvetési és adózási politika felé.  Amásik lehetőség az, amiről már többen értekeznek: hamarosan szét kell bontani az eurozónát, és csökkenteni kell a tagállamok számát – csak azok legyenek benne, akik képesek a közös szabályoknak megfelelni (értsd: északiak német vezetéssel).

 

  A németek tehát döntöttek: senkit sem húznak ki az anyagi csődből szigorú feltételek nélkül, és álláspontjuk megvédéséért hajlandóak kockára tenni az egész eurozónát – amely a koronavírus súlya alatt egyébként is recseg-ropog.

korkep.sk/cikkek/gazdasag/2020/05/09/hatalmas-vihart-inditottak-el-a-nemetek-ami-darabjaira-tepheti-az-eurozonat/

Forrás: https://korkep.sk/cikkek/gazdasag/2020/05/09/hatalmas-vihart-inditottak-el-a-nemetek-ami-darabjaira-tepheti-az-eurozonat/?fbclid=IwAR3d9vedlO3H3JtVPdoLNjVusV8Kv-YaBin2IjiovbmDObw-ZvzfXf1zKQs
KÖRKÉP.SK