Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Határozatban kényszerítené vétóra az EU-csúcson Orbánt a Fidesz–KDNP

2020.07.10

 

 

 Országgyűlési határozatban szólítaná fel a kormányt a fideszes többség arra, hogy ne fogadja el az EU hétéves költségvetését és a koronavírus utáni helyreállítási alapot, amíg nem zárják le a jogállamiságról szóló, 7. cikkely szerinti eljárást – áll a Kövér László fideszes házelnök, Kocsis Máté, a Fidesz és Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője által benyújtott javaslatban.

A javaslat nem csak ehhez kötné Orbán Viktor jóváhagyását az Európai Tanácsban. Emellett elvárják azt is, hogy a tárgyalás során a következő alapelveket tartsa tiszteletben:

  • az azonos helyzetben lévő tagállamoknak azonos elbánásban kell részesülniük;
  • a gazdagabb tagállamok polgárai ne kapjanak több támogatást, mint a szegényebb országok polgárai;
  • politikai pártok és politikai tevékenységet végző, civilnek álcázott szervezetek uniós forrásból nem támogathatóak;
  • a források politikai és ideológiai feltételekhez kötése – „jogállamiság” címszó alatt – elfogadhatatlan.

A határozatot, amely a közzétételt követő napon hatályba is lép a jövő pénteken kezdődő EU-csúcs elé időzítették – és a csúcsot megelőző, annak témájában megrendezendő vitanapon fogadhatják el a jövő héten.

A határozat része a csúcsot felvezető kormányzati kommunikációs hadjáratnak. Ennek része volt az is, hogy Orbán Viktor [...] feltétele az, hogy a pénzosztást és a gazdasági kérdéseket ne keverjék a politikával, vagyis ne kössék az EU-s pénzeket jogállami kritériumokhoz. „Ha összemérem a német jogállamiságot a magyarral, lehet, mi kerülünk ki győztesen” – üzente Orbán Angela Merkel német kancellárnak, miután Merkel az Európai Parlamentben szerdán azt mondta, a magyar miniszterelnökkel is vitába szállna a jogállamiság kérdésében. „Nem tanácsolom a nagyoknak, hogy most ezzel próbálkozzanak.” Mármint a jogállami vitákkal, mert „akkor nem lesz költségvetés” – fenyegetőzött az interjúban Orbán[...].

 Gulyás Gergely által a csütörtöki kormányinfón hangoztatott érvek –, hogy „a jogállamiság elvével maga a csomag nem egyeztethető össze, hiszen a javaslat előterjesztésének oka és legfőbb célja éppen azon országok gazdaságainak megsegítése, amelyek évek óta megszegik a közös uniós jog részét képező maastrichti kritériumokat”.

Az uniós javaslat előterjesztésének oka egyébiránt az, hogy a koronavírus okozta – ha eltérő mértékben is, de minden országot érintő – gazdasági visszaesést a lehető leggyorsabban kompenzálja. A pénzből természetesen részesülhet Magyarország is – amely szintén megsérti az államadósság szintjére vonatkozó maastrichti kritériumot –, de a kormány kevesli ezeket a forrásokat is.[...]

A határozat önmagában nem jár jogi kötelezettséggel, ám a helyzet speciális, hiszen az Európai Tanácson való részvételre – ahogy általában is – az Országgyűlés ad mandátumot a kormány számára, azzal elvileg nem mehet szembe Orbán Viktor.

Az azonban biztos, hogy a jogállamisági kritérium napirendre kerül majd a jövő heti tárgyalásokon.

A teljes cikk itt olvasható a HVG-n:

hvg.hu/gazdasag/20200710_hatarozat_orszaggyules_mff_fidesz

Michel kiemelte: a jogállamiság erősítésének érdekében egyfelől kész azokat a szankciókat alkalmazni, amelyre még februárban tett javaslatot. (Ez alapján egyhangúság helyett minősített többséggel dönthetnek a tagországok pénzügyi büntetésről.) 

: amíg a bizottság az 1100 milliárd eurós hétéves pénzügyi keretet (MFF) egészítené ki a 750 milliárddal, Michel ennél valamivel alacsonyabb összeget, 1074 milliárdos keretet javasol a hitel mellé.

A politikus arról is beszélt, hogyan képzeli el a 750 milliárdos hitel visszafizetését. Amíg a magyar kormány adósrabszolgaságot vizionál – miközben Magyarország nettó kedvezményezettje az uniós büdzsének –, Michel elképzelése szerint az úgynevezett saját forrásokat erősítenék meg. Ezek adóhoz hasonló eszközök, az ezekből származó bevétel pedig az államkasszák helyett az EU-hoz folyna be. Ebben az a logika, hogy elsősorban az EU belső piacán értelmezhető dolgokra vetnék ki – például olyan digitális multicégeket adóztatnának (valójában Michel szerint vámot vetnek ki rájuk), amelyek például nem egy adott országban működnek, ám ott szereznek bevételt. Ilyen például a Google vagy a Facebook, amelyek írországi leányvállalatukon keresztül értékesítenek olyan hirdetéseket, amelyek aztán például a magyar piacon jelennek meg.

A teljes cikk itt olvasható a HVG-n:

 

hvg.hu/gazdasag/20200710_Egyre_kisebb_az_eselye_hogy_ne_kossek_politikai_feltetelekhez_az_EUpenzeket