Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hogyan lehetetlenítik el Orbán Viktor helyzetét az Európai Unióban?

2020.01.15

 Hogyan lehetetlenítik el Orbán Viktor helyzetét az Európai Unióban?

 

Európai Parlament (EP) már 2019 januárjában megszavazta azt a tervezetet, ami jogállamisági feltételekhez is kötné az Európai Unió tagállamainak megítélt támogatások kifizetését a 2021-2027 közötti költségvetési ciklusban. A tervezetet jelentős arányban, 397:158 arányban fogadták el.

 

A mechanizmus keretében felfüggeszthetnék, csökkenthetnék a jogállamisági elveket súlyosan megsértő, vagy például az uniós pénzeket érintő csalások és korrupció, illetve az adócsalások ellen nem elég hatékonyan fellépő országoknak szánt EU-s forrásokat, a hiányosságok jellegével és súlyosságával arányos módon.

Ilyen határozatra a tervek szerint az Európai Bizottság tehetne javaslatot, egy független szakértői testülettel való egyeztetést követően. Elfogadásáról pedig a két társjogalkotó szerv, az Európai Parlament és a tagállamok kormányait tömörítő tanács döntene.

Az aggályosnak tartott kérdések orvoslását követően a két intézmény feloldhatná a zárolt uniós pénzeket.

Éves jelentésben értékelné az EU-tagok helyzetét az említett szakértői testület, amelybe minden tagország parlamentje egy szakembert delegálna, az EP pedig ötöt. A kérdésben még a tagállami kormányok tanácsának is ki kell alakítania az álláspontját, utána kezdődhetnek majd meg az intézményközi tárgyalások.

https://magyarnarancs.hu/kulpol/megszavaztak-jogallamisaghoz-kothetik-az-eu-s-penzeket-116594

"Ha a Fidesz szerint mindenrendben van a jogállamisággal, akkor miért ellenzik, hogy jogállamisági garanciákhoz kössék az EU-s pénzeket?"

 

Botos TamásPOLITIKAma 19:41 13

A magyar és lengyel jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerinti eljárásról vitázott szerdán az Európai Parlament. A strasbourgi plenáris ülés célja az volt, hogy konkrét lépéseket sürgessen, miután az egy éve zajló eljárás eddig semmilyen eredményt nem hozott.  

"Az utóbbi hónapokban nem javult, hanem egyenesen romlott Magyarországon a jogállamiság helyzete,"

áll az Euronews szerint abban a jelentéstervezetben, amiről csütörtökön szavaznak az EP-ben. A határozatban, amit az EP öt frakciója kezdeményezte, köztük a Fidesz a pártcsaládja, az Európai Néppárt is, felszólítanák az Európai Tanácsot, hogy tegyen lépéseket az eljárásban, szervezzen rendszeresen meghallgatásokat, és fogalmazzon meg a két ország számára konkrét javaslatokat, hogy min változtassanak. 

"Az Európai Biztosság aggodalommal figyeli a magyar kormány bírói rendszer függetlenségét csorbító, a sajtó és a tudományos élet szabadságát csökkentő intézkedéseit, amelyek indokolttá teszik a uniós szerződés 7-es cikke szerinti eljárás folytatását,"

mondta a szerdai vitán Vera Jourová, az európai értékek védelméért felelős uniós biztos. A fideszes Járóka Lívia kijelentette: 

"őszintén sajnálom, hogy a Magyarországról szóló vita egy állandó napirendi ponttá vált a parlamentben, mert nem valós tényekről, hanem egy politikai boszorkányüldözésről szól."

https://444.hu/2020/01/15/ha-a-fidesz-szerint-mindenrendben-van-a-jogallamisaggal-akkor-miert-ellenzik-hogy-jogallamisagi-garanciakhoz-kossek-az-eu-s-penzeket

“Szégyen, amit Orbán Viktor művel Magyarországgal”

 

A képviselők a Magyarországgal szemben másfél éve zajló 7. cikkelyes eljárásról fejtették ki a véleményüket. A folyamatot csaknem másfél évvel ezelőtt a parlament indította el, azt kérve a kormányok képviselőiből álló döntéshozó fórumtól, az EU Tanácsától, hogy állapítsa meg: fennáll-e az uniós értékek megsértésének súlyos veszélye Magyarországon. A vitát csütörtökön egy parlamenti állásfoglalás jóváhagyása követi.

 

 Az ülésen a szocialista, liberális, zöldpárti és szélsőbaloldali felszólalók előhozakodtak mindazokkal az “aggodalomra okot adó” fejleményekkel, amelyek már az elmúlt tíz év parlamenti vitáiban is elhangzottak. A média- és az akadémiai szabadság korlátozása éppúgy szóba került, mint a romák iskolai szegregációja és a korrupció. Az Újítsuk meg Európát nevű liberális frakció egyik képviselője “szégyennek” nevezte, amit Orbán Viktor Magyarországgal művel, és úgy fogalmazott, hogy a kormányfő “a gyűlölet, a dezinformáció és a manipuláció birodalmát építi ki”.

 

Többen sürgették annak a jogszabálynak a mielőbbi elfogadását, amely az uniós pénzek felhasználását a jogállam tiszteletben tartásához kötné. Molnár Csaba, a DK EP-képviselője azt mondta: Orbán addig nem fog leállni, amíg az európai döntéshozók csak az aggodalmuknak adunk hangot, és valaki jó keményen rá nem üt a kezére. A momentumos Donáth Anna szerint a Fidesz az elmúlt másfél évben "egy újabb Sargentini-jelentésre való rombolást hajtott végre”, és csak abból értene, ha a büntetés elkerülhetetlenségével szembesülne.

 

A balliberális hozzászólók többsége bírálta a lassú és eredménytelen 7. cikkelyes eljárást, és egy új jogállamisági mechanizmust sürgetett, amely rendszeresen és minden tagállamra kiterjedően vizsgálná az uniós értékek betartását. Figyelemre méltó, hogy az Európai Néppárt frakciójához tartozó képviselők olykor egymással vitatkozva fejtették ki a véleményüket: a holland, a luxemburgi és a lengyel felszólalók jóval kritikusabb hangot ütöttek meg Orbán Viktor rendszerével szemben, mint például a francia hozzászóló, aki méltatta, hogy Magyarországon szabad a választás, van ellenzék és a sajtónak is joga van a kritikára.

 

A fideszes EP-képviselők “boszorkányüldözésnek” nevezték a “hamis vádakon alapuló” 7. cikkelyes eljárást. Járóka Lívia azt hányta képviselőtársai szemére, hogy kizárólag a balliberális médiából tájékozódnak, Győry Enikő pedig szerződésszegést olvasott a fejükre, mert olyasmiről is véleményt alkotnak, amit a Sargentini-jelentés nem tartalmaz. Az Orbán-rezsim legodaadóbb parlamenti védelmezői ismét az euroszkeptikusok és a szélsőjobboldaliak voltak, akik a nemzeti szuverenitás megsértésével vádolták “a magyar belügyekbe beavatkozó” uniós intézményeket. Vera Jourová bizottsági alelnök bevezetőjében kiemelte, hogy az uniós testület szoros figyelemmel kíséri a magyarországi fejleményeket, elemzi a média helyzetét, az igazságszolgáltatás és a tudományos kutatás bírálatokat kiváltó reformját.A vita végén Didier Reynders igazságügyi biztos úgy vélte, hogy a Sargentini-jelentés elfogadása óta nem javult a helyzet Magyarországon. 

 

A csütörtöki elfogadás előtt álló ötpárti parlamenti állásfoglalás sürgeti a horvát EU elnökséget és a többi soron következő elnökséget, hogy a 7. cikkelyes folyamat keretében rendszeresen szervezzenek meghallgatásokat. Felszólítja a kormányközi EU Tanácsot, hogy intézzen konkrét ajánlásokat az érintett országhoz, és tűzzön ki határidőket a végrehajtásukra. Az indítvány szerint a kormányközi fórumnak foglalkoznia kellene az új fejleményekkel is, például az igazságszolgáltatás függetlenségét vagy a véleménynyilvánítás szabadságát veszélyeztető lépésekkel. Egy módosító indítvány szorgalmazza, hogy a jövőben az uniós pénzek felhasználását kössék a jogállam tiszteletben tartásához. Jó esély van rá, hogy a változtatást beszavazzák a nem kötelező erejű állásfoglalásba. 

https://nepszava.hu/3063699_szegyen-amit-orban-viktor-muvel-magyarorszaggal