Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kiszivárgott: maradhat a Fidesz a Néppártban, de kemény feltételt kap

2020.01.22

 

Kiszivárgott: maradhat a Fidesz a Néppártban, de kemény feltételt kap

Bár titoktartásban egyezett meg a magyar jogállamiságot és a Fideszt vizsgáló „három bölcs” az Európai Néppárt elnökével folytatott hétfői egyeztetésén, amikor átadták a vizsgálati jelentésüket Donald Tusknak, mégis szivárognak a részletek pártkörökben arról, hogy mi vár a Fideszre a következő hetekben, ez pedig salamoni döntést jelent – írja a német Franfurter Allgemeine Zeitung.

 

A várható salamoni döntés és háttere

A lap úgy tudja, hogy a „három bölcs” között valóban nem volt konszenzus az elkészített jelentés alapján (ahogy azt a Bloomberg megírta), de végül az lesz a feltétel, hogy

NEM ZÁRJÁK KI A FIDESZT, DE MINDADDIG FEL LESZ FÜGGESZTVE A TAGSÁGA, AMÍG NYILVÁNOSAN NEM VÁLTOZTAT AZ IRÁNYVONALÁN.

Addig, amíg ez nem történik meg, addig nem tölthetnek be fideszesek vezető tisztségeket az Európai Néppártban, Orbán Viktor Fidesz pártelnök-miniszterelnököt sem hívják meg az uniós csúcstalálkozókat megelőző néppárti egyeztetésekre, de közben a Fidesz továbbra is szavazhat az Európai Parlamentben a néppárti frakció tagjaként az aktuális kérdésekben.

Az FAZ cikkének további lényeges információi:

·         A „három bölcs” közül a korábbi osztrák kancellár Wolfgang Schüssel amellett kardoskodik, hogy a Fideszt bent kell tartani az Európai Néppártban, miközben az Európai Tanács korábbi elnöke, Herman von Rompuy amellett, hogy zárják ki. Hans-Gert Pöttering, az Adenauer Alapítvány vezetője a mérleg nyelve, aki a köztes álláspontot képviselte. Így tehát Donald Tusk néppárti elnök mindhárom irányvonalra megkapta az érvrendszert és neki kell végül ezek alapján egy javaslatot kidolgozni a kialakult helyzetre a február 3-4-i néppárti politikai gyűlésre. A lap megjegyezte, hogy Tusk Orbán Viktor egyik legerősebb kritikusának számít.

·         A „három bölcs” közötti megosztottság egyébként visszatükrözi azt a megosztottságot, ami az egész Néppárton belül is megfigyelhető volt már a Fidesz tagságának tavaly márciusi felfüggesztésekor és a múlt héten, amikor az Európai Parlamentben a Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárás felgyorsításáról döntöttek. Utóbbi esetben az Európai Néppártból 89 képviselő szavazta meg a Magyarországot is elítélő állásfoglalást (romló jogállamiság, lépések kellenek a Tanácsban, stb.), 35-en ellenezték azt és 21-en tartózkodtak, köztük a német CDU-CSU pártcsoport 9 képviselője is. A spanyol, olasz és francia tagpártok közül viszont többen kiálltak a Fidesz mellett és erre hivatkozva mondta azt Orbán Viktor múlt pénteken egy rádióműsorban, hogy egy centin múlt a Fidesz néppárti kilépése, de mivel láthatóan vannak támogatói, így meg kell próbálni a néppártot iránymódosításra bírni.

·         A lap tehát azt vetíti előre, hogy a három bölcs közötti megosztottság, eltérő javaslatok alapján salamoni döntés jöhet az Európai Néppárt február 3-4-i politikai gyűlésén, és ez az lehet, hogy a Fidesz adja világos jelét az általa képviselt irányvonal megváltoztatásának. Az, hogy mi lehet ez az irányváltás, nem világos a cikk alapján, de utalnak rá, hogy Orbán Viktor eddig nem adott erre egyértelmű jeleket a közigazgatási bíróságok létrehozásának tavaly őszi hirtelen lefújásán kívül.

·         Utal rá a cikk, hogy a „három bölcs” jelentése elsősorban a részben Bécsbe üldözött CEU kapcsán várna változtatást a magyar kormánypárt részéről, noha elismeri a cikk azt is, hogy Orbán Viktor kormányfő többször is jelezte: az egyetem és az alapítója, Soros György elleni fellépés számára ideológiai kérdés, így nem változtat azokon.

·         Különösen érdekesnek mondja a cikk azt, amit Daniel Caspary, a CDU-CSU pártszövetség EP-beli delegációvezetője kedden mondott a német DPA-nak: azt javasolja, hogy "mindkét fél együtt folytassa az utazást", azaz ne zárják ki a Fideszt, hanem maradjon meg a felfüggesztett státusza. A lap szerint ezen a kijelentésen még a pártszövetség berkein belül is meglepődtek néhányan, hiszen múlt héten az EP-beli szavazáson még maga Caspary javasolta azt a képviselőknek, hogy szavazzák meg a Magyarországot is elítélő állásfoglalást.

Tényfeltáró delegáció érkezik

Közben az Európai Parlament állampolgári jogi bizottsága (LIBE) kedden azt szavazta meg a Népszava tudósítása szerint, hogy többpárti tényfeltáró delegációt küld Magyarországra a jogállam helyzetének feltárására. A misszió kiküldését az EP zöldpárti frakciója kezdeményezte, amelynek egyik alelnöke, a francia Gwendoline Delbos-Corfield a holland Judith Sargentinitől vette át a magyar dossziét, aki anno a 7-es cikk megindításához vezető ún. Sargentini-jelentést készítette el az EP számára. A tényfeltáró delegáció látogatásának még nincs ideje, a célja viszont az, hogy az új képviselőtestület tagjai megismerkedjenek a magyarországi állapotokkal.

A Sargentini-jelentés vitájában egyébként Orbán Viktor azt kritizálta, hogy nem járt ilyen tényfeltáró misszió az országban, miközben ennek kijelölését az EP szakbizottságának a Fidesz egyik vezetője, Gál Kinga élesen kritizálta és így meg is akadályozta.

Most — ha úgy tetszik: miniszterelnöki kérésre — a parlament pótolja az akkori mulasztást

– fogalmaz a lap.

Készül a jogállamisági jelentés

A lap azt is jelezte: az Európai Bizottság napokon belül megkezdi a minden tagállamot felölelő új éves jogállamisági jelentés elkészítését és ezt előreláthatólag az év második felében, a július 1-jén hivatalba lépő német EU-elnökség első hónapjaiban fogja majd közzétenni. Az anyag arról szól, hogy az egyes tagállamokban hogyan érvényesülnek a jogállam elvei, összefoglalja a tagországokban tapasztalható fejleményeket, azonosítja a problémákat és szükség esetén ajánlásokat fogalmaz meg.

Didier Reynders igazságügyekért felelős biztos arról is beszámolt a LIBE ülésén, hogy a jelentés előreláthatólag a bíróságok függetlenségét, a korrupciós helyzetet és a média sokszínűségét fogja górcső alá venni a 27 tagországban. Mint elmondta, a későbbiekben kibővíthetik a vizsgált területek körét.

A lap emlékeztet rá: Reynders többször aláhúzta, hogy az éves jogállamisági jelentés nem fogja helyettesíteni az Európai Bizottság és a többi uniós intézmény rendelkezésére álló egyéb, a jogállam érvényesülését kikényszeríteni hivatott eszközöket, mint amilyen a 7. cikkelyes eljárás vagy a kötelezettségszegési eljárások.

AZ ÉVES ÉRTÉKELÉS UGYANAKKOR KIINDULÓPONTJA LEHET SZANKCIÓS FOLYAMATOK ELINDÍTÁSÁNAK VAGY A 2021-2027-ES UNIÓS TÁMOGATÁSOK FELFÜGGESZTÉSÉVEL JÁRÓ INTÉZKEDÉSEKNEK.

Lecsúszott Lengyelország

A fentiek mellett szintén friss fejlemény, hogy az Economist Intelligence Unit most hozta nyilvánosságra immár 12. éves demokrácia-index felmérését, amelyről a Politico hírösszefoglalója azt emelte ki, hogy először előzte meg Magyarország Lengyelországot a demokrácia-indexben, miközben a nyugat-európai országok közül elsőként Málta esett vissza a teljes demokrácia státuszból a „problémás” státuszba.

 

www.portfolio.hu/unios-forrasok/20200122/kiszivargott-maradhat-a-fidesz-a-neppartban-de-kemeny-feltetelt-kap-413273