Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Népszava,Nemzetközi sajtószemle, 2020. február 9./Részlet

2020.02.09

 

Der Standard A világ a tekintélyelvűség felé halad. Egy sor, korábban legalább félig-meddig demokratikus országban jönnek fel az autoriter vezetők, sőt, egyes esetekben már szilárdan ülnek a nyeregben. A németeknél az AfD sorra aratja választási sikereit, de csak akkor tud hatalomra kerülni, ha ahhoz a polgári pártok bűnös módon segédkezet nyújtanak. Ez nagyjából áll a többi szélsőjobbos pártra is Európában, ideértve a Ligát vagy az FPÖ-t. Magyarországon és Lengyelországban viszont ezek az erők már megszerezték az irányítást. Az első dolguk az volt, hogy kikapcsolják a kritikus nyilvánosságot, majd az igazságszolgáltatásra terjesztették ki csápjaikat. Ezért annyira veszedelmes az, amivel az osztrák kancellár próbálkozik a bíróságok kapcsán.

 Der Standard

Lehet, hogy a Brexit folyományaként meggyengül a német-francia tengely, mert a britek távozása után mind Merkel, mind Macron a saját országának helyzetét igyekszik erősíteni az unión belül. A két politikus viszonya több tekintetben is feszült, ideértve a NATO szerepét, az Északi Áramlat 2-őt, vagy azt, hogy a francia elnök megvétózta a felvételi tárgyalások megindítását Észak-Macedóniával és Albániával. Pedig itt két meggyőződéses európairól van szó, akiknek azonban eltérő a képe a leendő EU-ról. Mindketten tisztában vannak azzal, hogy Berlin és Párizs együttműködése nélkül leáll az unió. Ám a francia politikus úgy gondolja, hogy a britek nélkül könnyebben tudja érvényesíteni vezetői ambícióit a földrészen, mindenek előtt az integrált gazdasági térség érdekében. Ehhez elengedhetetlennek tartja a mélyreható reformokat, a nemzeti különbségek összehangolását. Ehhez szüksége van a német gazdasági erőre. Viszont nem véletlenül akarja megújítani a német-francia-lengyel Weimari formátumot, és szintén nem véletlenül ígéri, hogy a jövőben az EU-csúcsok előtt egyeztet a V4-ek első embereivel. Nyilvánvaló, hogy politikájához új partnereket keres, a németektől keletre. A visegrádiak örülnek, de egyben csodálkoznak is, hiszen Macron nemrégiben az orosz kapcsolat megélénkítését hirdette meg, de nem Kelet-Európa érdekében. Azon kívül a magyarok és a lengyelek nemigen támogatják Brüsszel migrációs politikáját, sem pedig azt, hogy legyen közös a pénzügypolitika. A párizsi mosolyoffenzíva aligha hoz áttörést. A szorosabb európai integrációt egy sor francia sem pártolja. Ám Macron tábora azt akarja, hogy a németek végre adják be a derekukat, azaz fektessenek be és bólintsanak rá az európai együttműködés elmélyítésére. Ám ha Merkel nem mozdul, könnyen elmérgesedhet a viszony. Az elnöknek eredményt kell felmutatnia odahaza a két év múlva esedékes választás előtt. A kancellárnak viszont tekintettel kell lennie a német adófizetőkre, így kénytelen fékezni a másik fél ambícióit. Ezért könnyen lehetséges, hogy kiéleződnek az ellentétek, ha nyíltan felszínre kerülnek a mélyben meghúzódó érdekkülönbségek.

Die Presse A Neos osztrák ellenzéki párt vezetője attól tart, hogy Kurz kancellár alatt orbanizálódik Ausztria. Meinl-Reisinger úgy gondolja, hogy a miniszterelnök bizonyos értelemben jobboldali-populista, aki a sajtótól az igazságszolgáltatásig próbál mindent az ellenőrzése alá vonni. Most éppen a gazdasági és korrupciós ügyekben illetékes ügyészségre vetette ki a hálóját. De az látszik, hogy a végső cél az: engedelmességre kényszeríteni a maradék független intézményeket, illetve támadást indítani ellenük. Remélhetőleg azonban az osztrákok egyszer csak azt mondják, hogy na, ez azért már mégis csak sok. De teljesen egyértelmű, hogy a Néppárt be akarja kebelezni a médiát, az igazságszolgáltatást, az állami ipart, sőt, még a Statisztikai Hivatalt is. Ugyanakkor a kancellár óvakodik az érdemi reformoktól, senkinek sem akar fájdalmat okozni, ám csak annyit ad vissza az embereknek, amennyit korábban kivettek azok zsebéből. Pedig az oktatásban és a nyugdíjaknál nem lehet tovább halogatni a változásokat. Az ellenzéki politikus azt is nehezményezi, hogy Kurz ugyan szavakban a cselekvőképesebb Európát szorgalmazza, ám ehhez nem szeretne több pénzt adni. Pedig a földrész lakosságának éreznie kellene, hogy együtt többet lehet elérni, mint a kisstílű nemzetállami szemlélettel. Csakhogy ahhoz források kellenek.

nepszava.hu/3066447_szabad-szemmel-orban-teved-ha-azt-gondolja-hogy-az-illiberalis-demokracia-cimen-azt-csinal-amit-csak-akar