Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szabad szemmel – Luxemburgi külügyminiszter: Korai még a magyar és a lengyel örömujjongás

2020.07.31

 NÉPSZAVA online

 Nemzetközi sajtószemle, 2020. július 31./RÉSZLET/

Frankfurter Rundschau „Vajon mit olvashatott Budapest és Varsó, hogy teljesen átértelmezi az európai állam- és kormányfők Brüsszelben hozott határozatát a jogállamisági feltételek bevezetéséről?” Ezen tűnődik a német külügyi államminiszter, aki szerint abból kell kiindulni, hogy az EU mindenekelőtt jog- és értékközösség. A legutóbbi csúcstalálkozón pedig kicsit bonyolult megfogalmazásban ugyan, de kimondták a részvevők, hogy megfelelő keretekre van szükség a demokrácia védelmében, sőt a feltételrendszert létrehozták és végre is fogják hajtani a döntést. Michael Roth szerint mindössze az nyitott még, hogy automatikusan hatályba lépnek-e a szankciók, ha a Bizottság megállapítja, hogy valamely kormány szembement a közös játékszabályokkal, vagy esetleg többségi alapon rá kell bólintani a javaslatra az Európai Tanácsban. Az első esetben egyedül az jelenthet akadályt, ha kétharmad leszavazza a büntető intézkedéseket. A szociáldemokrata politikus úgy véli: óriásit lép az EU előre, ha anyagi következményeket von maga után a jogállamiság megsértése. 

Die Welt A luxemburgi külügyminiszter korainak tartja a magyar és lengyel örömujjongást a jogállamiság ügyében. Jean Asselborn úgy látja, hogy e pillanatban még nem lehet eldönteni, vajon nem bizonyult-e túl engedékenynek a német és a francia vezetés a közelmúltban tartott brüsszeli csúcson, ám úgy véli, hogy a végén úgyis győz a józan ész. Azaz nem kaphatnak a Nyugattól milliárdokat olyan kormányok, amelyek elutasítják még az EU egyszeregyét is. A nagyhercegség diplomáciájának első embere nem ért egyet az úgynevezett takarékos államokkal, mert az képtelenség, hogy a vírus által leginkább sújtott országok csak kölcsönökre támaszkodva meg tudjanak birkózni a súlyos következményekkel. Viszont úgy véli, hogy Európa tovább tud majd lépni az integráció útján, mert Berlin és Párizs vezérletével van egy sor állam, így az ír, a spanyol, a portugál, a belga és a luxemburgi, amely folytatja a közös politikát, bármennyire is árkok szabdalják az uniót.

Die Zeit Elképzelhető, hogy Lengyelország búcsút int Európának, mert az ország jövőjét nagyban befolyásolja, keresztül tudja-e vinni az igazságügyi miniszter, hogy Varsó felmondja a családi erőszak megakadályozását előirányzó Isztambuli Egyezményt. Pedig az EU-csúcs után némi jóindulattál már azt lehetett mondani: a Nyugat új pénzzel több jogállamot csikart ki keleten. Bírálók ugyan ezt kétségbe vonták és igazukat támasztotta alá a budapesti és a varsói illiberális, jobboldali-nacionalista kormány győzedelmes elégedettsége. Ezzel együtt mégis volt némi remény, hogy Magyarországon, de főleg a lengyeleknél valamelyest mérséklődik a hang. Hiszen Duda győzelmével a PiS további három évre bebiztosította helyzetét. A brüsszeli támogatásokkal pedig növelni tudja a népszerűségét. Akkor meg minek provokálni az uniót? Ám immár látni, hogy alaptalan volt a bizakodás. A keményvonalas Ziobro, a demokrácia leépítésének atyamestere frontális támadást hirdetett meg a szabad világ jog- és értékrendje ellen, méghozzá nemzetközi keretekben. Az Isztambuli Megállapodás kapcsán azzal érvelt a kilépés mellett, hogy az a gender ideológián alapszik és csak árt a lengyel asszonyoknak és családoknak. A döntést a Jog és Igazságosság mondja ki. A reakció mindenütt egyértelmű döbbenet. Viszont a miniszter számíthat a lengyel katolikus egyház támogatására, beleértve annak befolyásos sajtóját. Az ultrakonzervatívok igencsak kiveszik részüket az évek óta tomboló kulturkampfból. De ezt most csak tetézi a koalíción belüli hatalmi küzdelem, és ez meghatározza, hogy Lengyelország merre megy tovább. Ziobro nagy valószínűséggel elérkezettnek látja az időt, hogy Kaczynski áldásával átvegye a PiS irányítását. Az pedig az jelentené, hogy a párt elbúcsúzik az európai értékektől és egy illiberális, tekintélyelvű hibridrezsim alakulhat ki. Hogy ez ne így legyen, abban kulcsszerep juthat az államfőnek.

FAZ A közép-európai nemzeti fizetőeszközök jelenleg igen erősek az euróval és a dollárral szemben, ám kérdéses, hogy még meddig, mert elemzők szerint erős kívánnivalót hagy maga után a térség monetáris politikája. A magyarok, a csehek és a lengyelek egyelőre nem kívánnak belépni az euróövezetbe, mert úgy vélik, hogy egyedül is boldogulnak. Ám ez természetesen nem jelenti azt, hogy függetleníteni tudják magukat attól, mi történik az euróval. Olyannyira, hogy a forint, a korona, a zloty árfolyama az esetek nagy többségében együtt mozog az euróéval az amerikai dollárhoz képest. Sőt, ha felmegy a jegyzés, akkor esetükben még nagyobb az erősödés. De nagyon jól jön nekik a minap jóváhagyott uniós költségvetés, valamint újjáépítési terv is. Szakértők szerint ugyanakkor aggályos, hogy a magyar, a lengyel, és több más jegybank is majdnem nullára vitte le az alapkamatot, miközben a részvényvásárlási csomagokkal szélesre tárták a kapukat. A várakozásoktól eltérően azonban mégsem lódult meg az infláció. Csakhogy közép távon ily módon mégiscsak nyomás nehezedik ezekre a valutákra. És kérdés, hogy ez esetben a központi bankok hajlandók lesznek-e a kamatemelésre. Sőt, inkább arra kell felkészülni, hogy a gazdaságot igyekeznek megtámogatni és még akkor sem lépnek, amikor a az áremelkedések üteme átlép a megcélzott határon. Utána azonban elkerülhetetlen lesz a nemzeti pénz leértékelése. Nagyjából az év vége felé, amibe belejátszik a járvány várható újabb hulláma is. Ám a központi bankoknak immár nincs eszközük, felmásztak a rúd tetejére és onnan nincs tovább.

nepszava.hu/3086703_szabad-szemmel--luxemburgi-kulugyminiszter-korai-meg-a-magyar-es-a-lengyel-oromujjongas