Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Újabb pofon a magyar kormánynak menekültügyben

2020.05.14

 

Újabb pofon a magyar kormánynak menekültügyben/Részletek

 Az Európai Bíróság nagytanácsa sürgősségi eljárás keretében hozott ítéletet 2020. május 14-én az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Dél-alföldi Regionális Igazgatósággal szemben indított eljárás keretében, melyben számos kérdésben hozott határozatot a menedékjogra és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kiutasítására vonatkozó magyar szabályozással kapcsolatban.

 A jelen ügyben a Magyarországra Szerbián keresztül érkező afgán és iráni állampolgárok nyújtottak be menedékjog iránti kérelmeket a szerb-magyar határon található röszkei tranzitzónában. Ezeket a kérelmeket - a magyar jog alapján - mint elfogadhatatlanokat utasították el, és Szerbia irányába való kiutasításról szóló határozatokat fogadtak el. Szerbia azonban azon az alapon tagadta meg az érintetteknek a területére való visszafogadását, hogy nem teljesülnek az Európai Unióval megkötött visszafogadási megállapodásban előírt feltételek. Szerbia e döntését követően a magyar hatóságok nem vizsgálták érdemben a fent említett kérelmeket, hanem az eredeti kiutasítási határozatokban említett célországot módosították, és azt az érintettek saját származási országával váltották fel.

Az EU Bírósága megállapította, hogy az érintettek e tranzitzónában való elhelyezését őrizetbe vételi intézkedésnek kell tekinteni. A bíróság szerint ugyanis a röszkei tranzitzónában érvényesülő feltételek a szabadságelvonáshoz hasonlóak, többek között azért, mert az érdekeltek jogszerűen semmilyen irányban nem hagyhatják el önkéntesen ezt a zónát.

Az őrizetbe vétel nem lehet hosszabb, mint 4 hét

A bíróság az őrizet időtartamával kapcsolatban megállapította, hogy bár a "befogadási" irányelv 9.cikke nem írja elő, hogy a tagállamok meghatározzák az őrizet fenntartásának maximális időtartamát, de a nemzeti joguknak garantálnia kell, hogy az őrizet csak addig tart, ameddig az azt igazoló ok fennáll, egyúttal pedig azt, hogy az ezen okot érintő közigazgatási eljárásokat gondossággal hajtják végre.

A kiutasítási határozat hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgárok esetében viszont a "visszatérési" irányelv szerint ezen állampolgárok őrizete még annak meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a 18 hónapot, továbbá az csak addig tartható fenn, amíg a kitoloncolási intézkedések folynak, és azokat kellő körültekintéssel hajtják végre.

A bíróság szerint a tagállamok ugyan a kérelmek elbírálása idejére őrizetbe vehetik a határaikra érkező nemzetközi védelmetkérelmezőket, de ez az őrizet semmilyen körülmények között nem haladhatja meg az e kérelem benyújtásának időpontjától számított négy hetet.

Mikor lehet nem lehet visszautasítani a kérelmet?

Az Európai Bíróság a magyar szabályozásban előírt és a menedékjog iránti kérelmek elutasítását igazoló elfogadhatatlansági okot is vizsgálta. Ez a szabályozás teszi lehetővé a kérelem elutasítását, ha a kérelmező "biztonságos tranzitzónának" minősülő olyan országon keresztül érkezett Magyarországra, ahol nincs kitéve üldöztetésnek vagy súlyos sérelem veszélyének, vagy ahol a megfelelő szintű védelem biztosított. A bíróság megállapította, hogy a menedékjog iránti kérelmeket elutasító hatóság nem köteles azokat hivatalból felülvizsgálni..

Az Európai Bíróság ítéletéről kiadott közleményében emlékeztet: a bíróság nem dönti el a tagállami bíróság előtti jogvitát. A nemzeti bíróság feladata, hogy az ügyet az Európai Bíróság határozata alapján elbírálja. E határozat a tartalmilag hasonló kérdésben eljáró más nemzeti bíróságokat is köti.

MENEKÜLT nEURÓPAI BÍRÓSÁG ÍTÉLET ELJÁRÁS MAGYARORSZÁG MAGYAR SZERB HATÁR JOG