Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Vatikánban egyeztetett Ferenc pápa budapesti látogatásáról Erdő Péter bíboros

 A Vatikánban járt Erdő Péter bíboros

Részlet az írásból

"A pandémia utáni újraindulás jelképének számít a szeptemberben Budapesten kezdődő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Erdő Péter bíboros szerint, aki Pietro Parolin szentszéki államtitkárral többek között Ferenc pápa részvételéről egyeztetett a Vatikánban pénteken.

Erdő Péter azt mondta, hogy

a szentszéki államtitkárságon konkrét szervezési kérdésekben egyeztettek.

Kifejtette, hogy négy hónappal a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) szeptember 5-i nyitómiséje előtt még korai utolsó simításokról beszélni, a program alakítása folyik. Közölte, hogy egy hete vatikáni delegáció mérte fel a NEK budapesti helyszíneit.

Az biztos, hogy a szeptember 12-i zárómisére várjuk Ferenc pápát

– mondta a bíboros. Úgy vélte, a NEK jelentőségét támasztja alá, hogy a pápa húsz év óta először vesz részt személyesen a mindig más és más helyszínen rendezett nemzetközi egyházi esemény zárómiséjén.

Ferenc pápa rövidre tervezett budapesti látogatása elsősorban a várossal, a helyi közösséggel és a NEK-re érkezett nemzetközi hívő közösséggel történő találkozásra ad lehetőséget. A pápa a Hősök terén mutatja be a zárómisét, a látogatás ideje alatti esetleges találkozóknak pedig akár a Szépművészeti Múzeum vagy a Műcsarnok adhat helyet – mondta Erdő Péter.

 

Úgy vélte, még annak is aki már volt nemzetközi eucharisztikus találkozón akár latin-amerikai vagy ázsiai térségben, Budapest kitüntetett helyszínnek számít, ahol a Kelet és Nyugat közötti metszésponton egészen különleges lehetőség adódik az ökumenikus találkozásra.

A NEK-re legalább ötven európai, keleti szertartású katolikus püspököt várnak, ortodox vendégeket, a protestáns és zsidó közösség képviselőit, valamint a civil társadalom küldötteit is, hiszen Ferenc pápa a velük történő párbeszédre mindig is nyitott volt – tette hozzá Erdő bíboros.

Annak idején Magyarországon II. János Pál pápa volt az, aki ellátogatott Debrecenben a gályarab prédikátorok sírjához, ő volt az, aki a zsidó közösséggel is találkozott.

A katolikus egyházfő nem mindig látogat el ezekre az eseményekre, számos alkalommal legátust küld (legutóbb 2000-ben vett részt pápa NEK-en, II. János Pál a római világeseményen). 1938-ban is, amikor legutóbb hazánk rendezhette meg az Eucharisztikus Világkongresszust, XI. Piusz pápa helyett Pacelli bíboros államtitkár - aki később XII. Piuszként pápa lett - utazott Magyarországra."

www.vg.hu/kozelet/kozeleti-hirek/a-vatikanban-jart-erdo-peter-3765958/

 

Erdő Péter püspöki pályafutása/Részlet/wikipedia.org/

„1999. november 5-én II. János Pál pápa Puppi címzetes püspökévé és székesfehérvári segédpüspökké nevezte ki Takács Nándor, akkori székesfehérvári megyés püspök mellé, majd 2000. január 6-án Rómában, a Szent Péter-bazilikában püspökké szentelte.

2002. december 7-én újabb megbízatást kapott: a pápa az Esztergom–Budapesti főegyházmegye főpásztori székébe helyezte át, ünnepélyes prímási, érseki beiktatására 2003. január 11-én került sor.

Magyar Katolikus Egyház | Dr. Erdő Péter bíboros

katolikus.hu/hatter/3375

Esztergom 82. érseke, érseki címerében a székely nemzet címerére utaló Nap és Hold, valamint az égi trónuson ülő Szűz Mária látható a gyermek Jézussal, ami a Magyarok Nagyasszonyának ősi ábrázolása az esztergomi kódexben.

Néhány hónap elteltével, 2003. szeptember 28-án a Bíborosi Kollégium tagjává nevezték ki, II. János Pál pápa a 2003. október 21-ei konzisztóriumon kreálta bíborossá. Címtemploma a Szent Balbina-templom, amelyet 2004. március 9-én vett birtokba Rómában.2003-tól a Katolikus Nevelés Kongregációja és a Pápai Törvénymagyarázó Tanács, 2004-től az Apostoli Szignatúra Legfelsőbb Bírósága, 2005-től az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció tagja.

 

2005. szeptember 7-én megválasztották a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökévé (és ezzel együtt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nagy-kancellárjává), ugyanez év október 6-án pedig az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnökévé. 2011 szeptemberében ismét őt választották meg az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) elnökévé a következő öt évre.Nyelvismerete latin, német, olasz, francia, spanyol és angol.

 

Az Inside the Vatican című vatikáni témákkal foglalkozó angol nyelvű katolikus folyóirat a katolikus egyház legjelentősebb személyiségeiről minden évben tízes listát készít. 2006-ban az európai katolikus vezetők kategóriában a megtisztelő listát Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása vezette. Az amerikai Newsweek magazin egy 2009 júliusában megjelent cikkében többek között Erdőt is XVI. Benedek pápa egyik lehetséges utódjának tartotta.

 XVI. Benedek pápa 2013. februári lemondása után Erdő Péter neve is felmerült a lehetséges utódok között, mint az egyik legfiatalabb a 117 pápaválasztásra jogosult 80 évnél fiatalabb bíboros között.

 Az olasz Il Foglio napilap „A magyar teológus, Európa evangelizátora” címmel jelentetett meg egy Erdő Péter bíborosról szóló cikket, az esélyes pápajelöltekről szóló sorozatában. Az olasz politikai elit újságjának számító lap XVI. Benedek „természetes utódjának” nevezte Erdő Pétert. Az olasz Il Foglio, Il Messaggero és a Corriere della Sera után a német Die Welt is XVI. Benedek esélyes utódai között említette.

2013 októberében Ferenc pápa kinevezte a püspöki szinódus következő évre tervezett III. rendkívüli közgyűlése főrelátorává. Majd 2014. november 21-én Ferenc pápa a XIV. rendes püspöki szinódus főrelátorává nevezte ki.

Az Erdő bíboros elnöklete alatt álló püspöki konferencia közéleti megnyilvánulásaiban rendszerint a katolikus egyház mérsékelt konzervatív álláspontját képviselte.

2008-ban, amikor a szocialista-szabaddemokrata koalíció az egészségügy részben piacalapú reformját kezdeményezte, a katolikus püspöki kar a szakszervezetekkel együtt ellenezte ezt. 2009-ben, a gazdasági világválság idején aggodalmát fejezte ki a megszorítások valamint az adósságcsapdába került emberek kapcsán. A püspöki konferencia nyilatkozataiban ellenezte a művi meddővé tételt és az abortusztablettát. A püspöki kar vezetőjén keresztül kiállt az európai egységért, a magyar katolikus kultúráért, és elítélte az antiszemitizmust.”

hu.wikipedia.org/wiki/Erd%C5%91_P%C3%A9ter

 

Erdőt 1975-ben szentelték pappá. Az idők során betöltött számos egyházi tisztségét Wikipédia-oldala részletesen ismerteti. II. János Pál 2000 januárjában szentelte püspökké, három évvel később, 2002. decemberében pedig őt választotta a legfontosabb főegyházmegye, az esztergomi-budapesti érsekévé. Néhány héttel később a pápa Magyarország prímásává emelte.

A pápa döntése meglepetésként érte a magyar katolikus egyházat: a nyugállományba vonuló Paskai László esztergomi érsek, prímás helyére a legtöbben az akkor 71 éves Seregély Istvánt, az egri főegyházmegye első emberét, a püspöki kar elnökét tartották esélyesnek. Erdő 2003-ban lett a pápaválasztó bíborosi testület tagja, majd 2005-ben a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia valamint az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának élére is ő állt.

Az akkor 50 éves Erdő esztergomi érsekké választását a Frankfurter Allgemeine Zeitung úgy kommentálta, hogy a csendes beszédű, körültekintően érvelő, elviekben szilárd Erdő bel- és külföldön is harcolni tud a magyar katolikusokért. A német lap értékelése szerint az új prímás csak világi mércével számít konzervatívnak, az egyházi szerint nem az.

Az említett Origo-portré szerint ő kezdeményezte például a hazai katolikus egyházat megújító 1994-es zsinatot, hogy folytatódhasson a még a Lékai László bíboros alatt a 70-es években megkezdődött, az egyházi szabadság terét növelő apró lépések politikája.

 

Erdő, a politikus

A bíboros egyházi vezetőként jó érzékkel és ügyesen kerüli az állam és az egyház csapdákkal teli viszonyából fakadó konfliktusokat. Az általa vezetett püspöki konferenciának azonban így is voltak jelentős politikai megnyilvánulásai. 2006-ban imaévet hirdettek a nemzeti megújulásért, mondván, a nemzet nagy bajban van. 2008-ban a népszavazási kampány idején kiálltak az egészségügyi reform ellen, majd 2009-ben felemelték szavukat a megszorítások, az életszínvonal csökkenése és a pénzügyi válság következményei miatt.

A származási ügyek iránt érdeklődők egyébként Erdő olasz nyelvű Wikipédia-oldalán egy hivatkozás nélküli utalásból arról értesülhetnek, hogy apai nagyapja rabbi volt Nagyváradon.

Erdő egyházi jogászként részt vett a lelkiismereti és vallásszabadságról és az egyházakról szóló 1990-es törvény kidolgozásában. Amikor a jobboldali koalíció 2011-ben elfogadta az új egyházügyi törvényt, ami a kisegyházaktól elvette az egyházi státuszt, a véleménye nemcsak katolikus főpapként, hanem jogászként is komoly jelentőséggel bírt. Ő azonban nem emelt kifogást a diszkriminatívnak tartott, az egyházak között különbséget tévő jogszabály ellen.

Liberális vagy konzervatív?

A főpapot általában gyakorlatias, rendkívül művelt és intelligens, világlátott, határozott és igen konfliktuskerülő emberként jellemzik, akit hol túl liberálisnak, hol meg túl konzervatívnak tartanak. Több ismerőse is lobbanékony természetűnek írta le. /index.hu/belfold/2013/02/13/erdo_peter_lesz_az_uj_papa/