Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szabó Gábor: Logikai feladványként értelmezve Ádám Éva meg a dinoszauroszok

2015.04.06

  

 

Szabó Gábor: LOGIKAI FELADVÁNYKÉNT ÉRTELMEZVE ÁDÁM ÉVA, ÉS A DINOSZAUROSZOK

 

 Célom a következő volt: A sok ellentmondást tartalmazó, Mózes első könyvének „Teremtéstörténetét”, ha kizárólag logikai összefüggések alapján vizsgálom, akkor valós történetté tudom e összefoglalni? Tartalmaz olyan ellentmondást a szöveg, ami nem illeszthető bele a logikai láncolatba? Ilyennek szokták állítani például azt, hogy a teremtés harmadik napján lett a növényzet, de a Nap teremtése csak a negyedik napon történt. Akkor mi világított a növényeknek? Vagy egyszer a hatodik napon teremtette Isten az embert, egyszer meg a harmadiknak megfelelő környezettel találkozunk Ádám színrelépésénél. Magyarázatomban olyan elemeket használtam, amelyet bármely videojátékban előfordulhatnak. Például a szereplőknek több élete van, más környezetben is kipróbálhatják magukat.

  Jelenlegi tudományos kutatás eredménye:

 Óriási, 12 milliárd naptömegű fekete lyukat fedeztek fel kutatók az Univerzum fiatal korából.

 

2015.02.26 07:51MTI

„A Pekingi Egyetem kutatója, Hszüe-ping Vu vezetésével dolgozó nemzetközi kutatócsoport egy, a Földtől 12,8 milliárd fényév távolságban lévő aktív galaxis szívében bukkant rá a szupermasszív fekete lyukra.

 Eredményeiket a Nature című brit tudományos folyóiratban tették közzé. A távolság miatt a kutatók a fekete lyuk múltját látják, abból az időből, amikor az univerzum még igen fiatal, mindössze 900 millió éves volt.

 A kutatókat foglalkoztató talán legérdekesebb kérdés az, hogyan alakulhatott ki egy ilyen óriási fekete lyuk ilyen viszonylag rövid idő alatt, ez ugyanis csak nehezen magyarázható meg a jelenleg elfogadott elméletekkel.

 A "feketelyukszörny" tömege 12 milliárd Nap tömegével egyenlő, a galaxis pedig, amelynek szívében elterül, olyan fényes, mint 420 ezer milliárd Nap együttvéve. A tudósok abban reménykednek, hogy a szokatlan objektum további vizsgálata tovább gyarapíthatja az univerzum korai életéről szóló ismereteket.” ma.hu/tudomany/ gigantikus fekete lyuk az univerzum fiatal korából/

 

 Ez a most feltárt tudományos tény is bizonyíték arra, hogy az „Ősrobbanás” elmélete lassan tudományosan is tarthatatlanná válik. Az Univerzum ősrobbanás alapú fejlődéséről, vagy az isteni teremtéséről könyvtárnyi vitaanyag keletkezett már. Újabb vitát nem kívánok nyitni, ezért szándékom szerint kizárólag a Biblia teremtéstörténetét venném logikailag végig. Módszerem egyszerű: Az eredeti héber szöveg fogalmai alapján, szó szerint megyek végig a szövegen. Azt szeretném bizonyítani, hogy ezzel a módszerrel, kizárólag logikai úton bizonyítható a teremtés bibliai leírásának lehetősége. Nem azt bizonyíthatom, valóban így történt, csupán azt kívánom kimutatni, hogy a szöveg harmóniában áll a saját belső logikai rendszerével. A szöveg magyarázatához szükséges elfogadnia néhány pontot. Ezek a kitételek a jelen látható világunk fizikai és biológiai törvényeit nézve, elfogadhatatlanok. Viszont így működik a teremtéstörténet leírása. A feltételrendszer alapja egy Isten, szuperinelligencia tudatos tervezése.

A kiindulási alapfeltételek elfogadásával értelmes teremtéstörténetet kap.

 ALAPFELTÉTELEK:

 1. Fogadja el, hogy létezik a megtapasztalható anyagi világon kívül egy magasabb dimenziójú szuperintelligencia, aki kitalálta, megtervezte és kivitelezi a történetet.

Őt szokták Örökkévaló, Legfelsőbb Istennek nevezni. Azért legfelsőbb, mert alatta több rendkívüli hatalommal bíró szellemi erő is van, akik különböző kultúrákban magukat istennek fogadtatták el. Ezért szükséges meghatározni, hogy a csúcsvezető az Egy Isten, a Biblia által legegyszerűbben Elohimnak megnevezett Teremtő. Nyilván ez csak a hozzám hasonlóak véleménye és bizonyítani sem tudom. Természetesen más kultúrák más Istenképpel rendelkeznek. Hogy kinek van igaza, az sajnos majd csak odaát derül ki mindenki számára, amikor már késő. Mivel jelenleg a földi szférából abszolút bizonyíthatatlan az, hogy melyik Istenkép, vallás az igazi, ezért célom kizárólag az, hogy Mózes Teremtés könyve szövegelemzésének alapján bebizonyítsam, nem ellentétes a Bibliával a földünkön található őskövületek megléte. Más szent könyveknek, vallásoknak más az álláspontjuk, más a teremtéstörténetük, nekik az alapján kell elemezniük a saját vallási alapjaikat. Jelenleg feltehetően azt tanítják a zsidó és keresztény fenntartású iskolai intézményekben, hogy az Isten hat nap alatt teremtette a körülöttünk lévő Univerzumot és a Földet, úgy hatezer évvel ezelőtt. A kisiskolás meg bemegy a múzeumba, ott meg szembetalálja magát egy egész dínó csordával.  Csak fölmerül benne, „ajjaj, itt valakinek nincsen igaza!”

 2. A Mindenható, valóban mindent hat.

Megközelítésemben a Mindenható előtt semmi sem lehetetlen. Úgy írta meg a forgatókönyvet, hogy abban lehetetlen dolgokat lehetségessé tette. Ha az Isten alkot egy örökkévaló alaprendszert, akkor attól elvárható az isteni tulajdonságainak bemutatása. Ezért történetén belül felrúgott minden korlátot és saját maga által meghatározott rendszerműködtető szabályt. Ezzel is bizonyította, hogy Istennek semmi sem lehettlen. Az Úr Isten szeretete mellett rettenetes is tud lenni, jobb a békességet keresni Ővele.

 3. Fogadja el, hogy az Úr Isten képes újra életet adni teremtményének.

Itt nem a feltámadásra utalok, azt is megtette Isten, hanem egy speciális eljárásra, ami a videojátékokból ismert: Több életet kap a játékos. Ez a mi esetünkben bonyolultabb, de hasonló elven működik. És ez nem a reinkarnáció. Megteremtette az embert, akik azután meghaltak, majd újra és újra elkészítette őket, az éltető szellemüket visszahelyezte beléjük. Azután ismételten útjukra bocsátotta őket, más-más környezetben. Ezért a tettei okán is Istennek nevezhetjük a Világmindenség alkotóját.

 Tóth Tibor: TEREMTÉS ÉS VÍZÖZÖN

 „Foglaljuk össze röviden, mit is állítanak Morris és követői, akiket időnként „tudományos kreacionistáknak”, máskor „fiatalföld-kreacionistának” neveznek. Nagyon tömören fogalmazva, három dolgot: 1) a Biblia Isten írott szava: minden történelmi és tudományos kijelentése igaz; 2) az élőlények minden alaptípusa Isten közvetlen teremtési aktusa nyomán jött létre, és azóta minden biológiai változás csak az eredetileg teremtett fajokon belül történt meg; 3) a Mózes első könyvében leírt Özönvíz történelmi tény, világméretű esemény volt.[…]

Az eredeti héber szöveg a „kietlen és puszta volt” fordítás helyett a „kietlenné és pusztává lett”fordítást is megengedi. A kietlen (tohu) és a puszta (bohu) kifejezések a Biblia más helyein Isten ítéletének eredményeként előállt állapotot jelentenek, ezért egyes bibliakutatók feltételezik, hogy az ősi Föld, amelyet Isten teremtett, Isten büntető ítélete nyomán lett kietlenné és pusztává, és ennek teológiai magyarázataként a Sátán lázadását és bukását hozzák fel. Az ember teremtése, vagyis az ádámi faj megjelenése e felfogás szerint a helyreállított Földön történt meg, és az ember, miután már létezett a Gonosz az univerzumban, azonnal veszélyeztetett környezetbe és megkísérthető állapotba került; majd a Teremtő által számára adott szabad akarattal rosszul élve el is bukott. Ezt az elméletet az angol nyelvű teológiai és kreacionista irodalom a pusztítás és helyreállítás (ruin and reconstruction) elméletének vagy röviden „réselméletnek” nevezi, utalva a Mózes első könyvének első és második verse közötti – feltehetően igen nagy – időbeli résre. Ez az elmélet nem foglal állást azt illetően, hogy a földrétegekben található ősmaradványok az ádámi faj előtt keletkeztek-e vagy a Noé-féle Özönvíz eredményeként.” /ujexodus.hu/tanulmany/teremtes_es_vizozon/

 

Vegyük sorra a Teremtés eseményeit a bibliai megközelítéssel, vajon ezzel a módszerrel bizonyító erővel igazolni tudjuk a Földünkön található ősmaradványok eredetét?

 

 A Teremtés rendszerének felépítése

 

 Nulladik ciklus

1Móz 1:1-2

Ez a Kezdet, vége a sátáni lázadás pusztítása. Vége totális összeomlás a Földön.

 

Első ciklus kezdete

1 Móz 1: 3-2 :3

A teremtés hat napja, a szombati pihenés

 

Harmadik ciklus kezdete

1 Móz 2: 4 – 4: 26

Ádám készítése, az Éden, az állatok megalkotása, Ádám megnevezi őket, társak az állatok. Éva, a feleség a férfi csontjából. A kígyó bűnre csábítja Évát, esznek a tiltott fa gyümölcséből. Isten megátkozza a földet, a nők fájdalommal szülnek, orcád verítékével keressed meg a kenyeredet. Kiűzetés a paradicsomból. Kain és Ábel.A ciklus jelenleg is tart.

 

Első ciklus folytatása

1 Móz 5: 1 – 6: 22

Ádám a neve a férfinak és a nőnek is. Enoch halála után kerül Istenhez. Noé a reménység. Első Vízözön történet, minden állatból két pár kerül a bárkába. Női természet önálló, egyenrangú, emancipált nő. Első ciklus lezárása nem ismert.

 

Második ciklus

 Jób 22: 15 - 18

A gondoskodó Isten korszaka. Vége Második V ízözön

 

Harmadik ciklus

1 Móz 7:1 – végig a Bibliában

Harmadik vízözön. Tiszta barmokból és az ég madaraiból hét pár és nem tiszta állatokból két párat vigyen be a bárkába. Vízözön. Törvényt kapnak Istentől: Szaporodjanak, sokasodjanak, töltsék be a Földet. Vérevés tilalma, aki ember vérét kiontja ember által ontassék ki a vére, az államhatalom alapja. Szövetség Isten és az ember között, jele a szivárvány.

 

 Így kezdődik a Biblia:

 1 Kezdetben teremté Isten az eget és a földet.

 2  A föld pedig kietlen és puszta vala, és sötétség vala a mélység színén, és az Isten Lelke

lebeg vala a vizek felett.

 3  És monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság.

 4  És látá Isten, hogy jó a világosság; és elválasztá Isten a világosságot a sötétségtől.

 5  És nevezé Isten a világosságot nappalnak, és a sötétséget nevezé éjszakának: és lőn este és lőn reggel, első nap. (1Móz 1:1 – 5)

 

A Mindenható Isten öröktől fogva van, él, létezik, Örökkévaló. Kidolgozott egy Tervet, a Teremtés Tervét, amelyben napjainkban is élünk, és folyamatban van a végrehajtása. Ez az Örökkévaló Korok terve.

 7 Ki a világosságot alkotom és a sötétséget teremtem, ki békességet szerzek és gonoszt teremtek; én vagyok az Úr, aki mindezt cselekszem! (Ézs 45:7)

 A fenti igében a világosság létrehozására az alkotásra használatos héber kifejezést használja, amely meglévő dolgot formál. A sötétséget és a gonoszt azt teremtenie kellett, mert saját magán belül az nem állt rendelkezésére, Istenben nincsen sötétség és gonosz. A miértekre a válasz Őnála van, akit érdekel, forduljon egyenesen Őhozzá.

Kiindulásnak fogadjuk el, Istenen kívül semmi sem volt. A Mindenható először létrehozta azt a teret, amelyben a Tervét meg kívánta valósítani.

 1 Kezdetben teremté Isten az eget és a földet.(1Móz 1.1)

 Az ég szó, héberül: /hassámájim/, többesszámban van, amit az „im” végződés jelez. Ezek szerint Isten először megteremtette az egeket, és utána a Földet. A teremtésnek ebben a fázisában nem volt elkülönítve a Földbolygó a mennytől, annak szféráján belül helyezkedett el. Ez vitathatatlan.

 2  A föld pedig kietlen és puszta vala, és sötétség vala a mélység színén, és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett.(1Móz 1.2)

 Ezek után a luciferi lázadás elpusztította a Földet. A Föld kietlenné és pusztává vált. A mélység - amely valószínűsíthetően egy dimenziómeghatározás – színén megjelent a sötétség, a lázadás nyomán létrejövő pusztulás okaként teremtette meg a gonosszal együtt Isten. Istenben nincsen semmi sötétség, semmi sincsen, amit ne Isten alkotott volna, ezért azt Neki teremtenie kellett. Ő örökké fényben ragyog, a világosságot ebből a fényből származtatta, így azt nem kellett külön megteremtenie.

 

   3  És monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság.

   4  És látá Isten, hogy jó a világosság; és elválasztá Isten a világosságot a sötétségtől.

   5  És nevezé Isten a világosságot nappalnak, és a sötétséget nevezé éjszakának: és lőn este és lőn reggel, első nap. (1Móz 1:3-5)

 

Először szólt Isten: „Legyen világosság”

Isten nem teremtette a világosságot, hanem szólt, hogy „legyen világosság”. Amikor valóban teremtett valamit, akkor azokon az igehelyeken szerepel a „teremtés” /héberül: bárá/ szó, amely csak Istennel kapcsolatosan használ az Írás. Itt nem ez a helyzet, mert a világosságot a már meglévő dicsfényből készítette el az Isten. Van, amikor a sötétség nem egyszerűen a fény hiánya:

 21 És monda az Úr Mózesnek: Nyújtsd ki a te kezedet az ég felé, hogy legyen sötétség Egyiptom földén és pedig tapintható sötétség.

 22 És kinyújtá Mózes az ő kezét az ég felé, és lőn sűrű sötétség egész Egyiptom földén három napig. (2Móz 10:21-22)

 A világosság a fény megjelenését hozta a sötétségben. Olyan módon jöhetett létre, mint egy fénylő köd, keveredve a sötétséggel. Ez nem az égitestekből származó fény volt, hanem feltehetően az isteni dicsőség fényének egy megjelenési formája. Inkább a világítás céljához igazított látható sugárzás lehetett, illetve az ma is. Isten ezek után ezt a homogén szórt világosságot fókuszálta, elválasztotta a sötétségtől. Létrejött a tiszta fény, és megmaradt a sötétség, amiről nem állítja az Irás, hogy önmagában rossz lenne, mint ahogyan az éjszakai sötétség sem rossz önmagában. Ábrahámnak az Úr példaként hozza fel a csillagokat, azok pedig csak éjszaka fénylenek. Szimbolikus megközelítésben a rossz jelzésére használja a Biblia.

Ez volt az első nap. Hogyan lehetett első nap, amikor maga az időmérő eszköz még nem is létezett? Mivel egy végig gondolt, minden elemében precíz Terv végrehajtásáról van szó, azért az Úr Isten pontosan tudta, milyen hosszú lesz számára egy nap.

4 Mert ezer esztendő annyi előtted, mint a tegnapi nap, amely elmúlt, és mint egy őrjárási idő éjjel. (Zsolt 90:4)

 Az időt a gravitáció és a sebesség lassítja, Einstein relativitáselmélete szerint. Nyilvánvaló, hogy a Mindenható rendkívül erős vonzást gyakorol teremtményeire, ezért nagyon lassú az idő múlása környezetében, egy napja megfelel ezer földi esztendőnek. Ez az időmeghatározás feltehetőleg nem vonatkozik az egész teremtett világra, csak az Úr Isten és környezetének időmúlására.

 6  És monda Isten: Legyen mennyezet a víz között, amely elválassza a vizeket a vizektől.

 7  Teremté tehát Isten a mennyezetet, és elválasztá a mennyezet alatt való vizeket, a mennyezet felett való vizektől. És úgy lőn.

8  És nevezé Isten a mennyezetet égnek: és lőn este, és lőn reggel, második nap. (1Móz 1:6-8)

 A vizek fogalmának mibenléte itt a kérdéses. Szerintem a kétfajta víz, kétfajta energiafajta áramlását jelképezi. Az égi (második, harmadik ég, mennyei) szférákat más típusú energiával tartja fent az Úr, mint a földi (esetleg az Uránuszi ) szférát. A relativitáselmélet képletében a relativisztikus sebességgel haladó tömegeket a képletben szereplő energiakvóciens növekedése miatt egyre nehezebb gyorsítani. Amint az köztudott, a gyorsítás határa a fénysebesség, ami fölé, ismereteink szerint, nem lehet gyorsulni. Mi lehet az, ami a gyorsuló tömeg esetében az energiakvóciens értékét növeli? Értelmezésemben a szférát kitöltő víz(energiafajta) az, ami a tömegekkel kölcsönhatásba lépve, az energiaszintjüket megnöveli. Így az egyre magasabb energiaszintű tömegek gyorsítása, egyre nagyobb gyorsító erőt igényel, mint ahogyan a víz, vagy más közegben is egyre nő a közegellenállás. Ezt a térkitöltő sugárzást a fizika, Einstein előtt éternek hívta. Einstein relativitáselmélete azonban nem igényelte magyarázatához az éter fogalmát, ezért azt a fizikusok kirekesztették fogalomköreikből, mivel a relativitáselmélet előre meghatározott természettudományos jelenségei egyre-másra beigazolódtak. Az éter utólagos visszahozása zavart keltett volna a rendszerben, ezért létét elvetik, mind a mai napig. Pedig azért valami csak fékezi a fényt, hogy nem tud a kb. 300 000 km/sec fölé gyorsulni?! Ennyivel bír menni a közvetítőközegben, a "vízben".

 

Miért volt szükség „teremteni” a mennyezet elválasztását?

Alapfelállásban, kezdetben a Föld és az Ég (mind a kettő a tiszta mennyei állapotában) nem volt elkülönítve egymástól. Az a kataklizma, amely feltehetőleg a sátáni lázadás okán keletkezett, tette szükségesség a két szféra elválasztását.

 9  És monda Isten: Gyűljenek egybe az ég alatt való vizek egy helyre, hogy tessék meg a száraz. És úgy lőn.

10  És nevezé Isten a szárazat földnek; az egybegyűlt vizeket pedig tengernek nevezé. És látá Isten, hogy jó.

11  Azután monda Isten: Hajtson a föld gyenge füvet, maghozó füvet, gyümölcsfát, amely gyümölcsöt hozzon az ő neme szerint, amelyben legyen neki magva e földön. És úgy lőn.

12  Hajta tehát a föld gyenge füvet, maghozó füvet az ő neme szerint, és gyümölcstermő fát, amelynek gyümölcsében mag van az ő neme szerint. És látá Isten, hogy jó.

13  És lőn este és lőn reggel, harmadik nap. (1Móz 1:9-13)

 Itt szembesülünk az első nehéz problémával. Honnan állt elő a száraz? Ugyanis eddig nem esett szó /az első versszaktól letekintve/, a bolygónk megteremtéséről. A Földet a szöveg itt már létezőnek kezeli. Úgy értelmezhető, hogy a teremtés ezen napokra bontott ciklusában a már egyszer megteremtett Föld, egy víz(energia) tengerből ismét előkerült. Ekkor nem teremtve van, hanem csak felmerül a vízből. A Föld valóban kietlen és pusztává válhatott a luciferi lázadáskor, a teremtéstől számítva, akár évmilliárdok is eltelhettek ezen időpontig. Viszont hiányzik a Föld valamely napon történő megteremtése. Ez igazolja a „Réselmélet” igazát, a Föld már a történet elején meg lett teremtve, csak elpusztult.

 Akkor hát tényleg, hat nap alatt teremtette Isten a Földet és az eget? Hát nagyvonalakban értelmezve elfogadgató ez a megközelítés, noha azért így nem pontos. Maga az isteni teremtés, az egek és a Föld kezdetbeli teremtésétől eltekintve, a napok sorában csak a második napon, az ég és földi szféra szétválasztásánál és utána a negyedik naptól, a világítótestek teremtésétől kezdve szerepel. Az első és harmadik napon nincsen teremtés. Pedig a növényzet a puszta földből, csak Isten teremtésének útján jöhetett volna létre. Mivel ennek ellenére a földből, teremtés nélkül hajtott ki a növényzet, ezért ez csak úgy volt lehetséges, hogy ez már meg volt teremtve egyszer, csak elpusztultak a növények és ekkor, a földben lévő magokból, gyökerekből fejlődött ki újra. Ezért nem kellett megteremteni a növényzetet, ez már a Föld megteremtése után, mennyei létének édeni állapotában megvalósult.

 A RÉS

 Ennek alapján nagyvonalakban állítható, hogy az újjáteremtés, amelyben volt teremtés és a már meglévő teremtmények felhasználásával készítés is, valóban hat nap alatt zajlott le. Előtte azonban volt egy meg nem határozható időszak a Föld mennyei jelenléte, majd után a sátáni lázadás pusztítása, és később a tökéletesen elpusztult állapotból egy idő után előtűnt a Földbolygó. Ez az időszak azonban nem bizonyíthatná a Földön található őskövületeket.

A növényzet a már létező világosságból kapta a fejlődéséhez szükséges fényt. A világosság jelenleg nem látható. Ha a fényből származó energia képes táplálni a növényt, mennyivel inkább a világosság, amely feltehetőleg az Isten dicsfényéből ered!

 Az ember megteremtése

 

 26  És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra; és uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a barmokon, mind az egész földön, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon.

27  Teremté tehát az Isten az embert az ő képére, Isten képére teremté őt: férfiúvá és asszonnyá teremté őket.

28  És megáldá Isten őket, és monda nekik Isten: Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá; és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon.

29  És monda Isten: Íme nektek adok minden maghozó füvet az egész föld színén, és minden fát, amelyen maghozó gyümölcs van; az legyen nektek eledelül.

30  A föld minden vadainak pedig, és az ég minden madarainak, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatoknak, amelyekben élő lélek van, a zöld füveket [adom] eledelül. És úgy lőn.

 31  És látá Isten, hogy minden amit teremtett vala, íme igen jó. És lőn este és lőn reggel, hatodik nap. (1Móz 1:26-31)

 Az első korszakban nem volt szerepe az Édennek, nem voltak annak őrzésével megbízva, hanem a szaporodás, az egész föld benépesítése volt az első emberpár elsődleges feladata. Erőszaktétellel uralmuk alá kellett hajtaniuk a földet, és uralkodniuk kellett az állatvilág fölött, tehát nem voltak segítőtársak számukra az állatok. Ez a korszak minden további nélkül lehetett akár a dinoszauroszok kora is. Az őslénymaradványok kinézete alapján érthető, hogy az emberek sárkánygyíkokkal nem szívesen barátkozhattak.

Miért nincsen emberi ősmaradvány a sárkánygyíkokkal együtt?

Az emberi csontozatot ebben a korszakban /és tulajdonképpen ma is/ gyengére méretezte az Úr, hamar elavult, szétesik, nem bírt ki tízmillió éveket. A dínók bezzeg kitűnő konstrukciók!

 Az ember teremtése legalább két, de inkább három ciklusban történt:

 Első ciklus:

Nem a Föld porából, hanem az Isten szavával teremtette meg az embert. Két vérből indult az emberiség kifejlődése. Elohim névvel meghatározott Teremtő egy férfit és egy önálló női természettel bíró nőt teremtett meg.

 Második ciklus:

Egy kezdetleges formában megrekedt és eltörölt emberi újrateremtési ciklus.

 Harmadik ciklus:

Az ember ismételt újrateremtése. A föld porából készítette el az Úr Isten a férfit, orrába leheletet lehel, majd az ő oldalbordájából a nőt. Ilyen módon egy vérből, a férfi véréből indult el az emberiség, a nő eleve gyengébb fizikummal, férfi természettel keverve kezdett el élni, sokkal jobban kötődve a férfihez.

 

 Az első embertípus megteremtése, a majomember az ösztönlény

 A Biblia beszél az ádámi alaptermészetünkről, az óemberről, amelyet meg kell feszítenünk és a halálba adnunk, hogy feltámadjon bennünk a krisztusi ember. Nem alkalmas mennyei életre az ádámi természet. Ez az első teremtésű ember mai lényünk legalja, az ösztönlény. Életfilozófiájának alapja az „uralkodni, enni, inni, párosodni”. Az ember ekkor a Föld uralkodója volt. Sem az állatok, sem az ember nem evett húst, táplálékuk tisztán növényi volt. Ez az ember járhatott ruhában, vagy lehetett szőrös és nem hordott ruhát. Létrehozhatott tárgyakat és épületeket. Mivel erőszakkal kellett uralmuk alá hajtani a földet, uralkodni az állatokon, ezért nem zárható ki a fegyveres fellépés, vadászat az állatokra. Világukat először egy Vízözön, majd sokkal később, talán egy kisbolygó becsapódása nyomán fellépő pusztulás törölhette el. A Földnek volt olyan korszaka is, amikor a Nap – Föld pályaelemei miatt, mint hógolyó, vastag jégtömeggel terhelve száguldott a Világűrben. Ekkor a jég legyalult minden emberi alkotást.

 Akkor a dinoszauroszok növényevők voltak?

 Füvet is ettek a dinoszauruszok

INDEX 2005.11.21.„Megkövesedett dinoszauruszszéklet a bizonyíték arra, hogy az őshüllők fűvel is táplálkoztak. Korábban a tudósok azt gondolták, a fű a dinoszauruszok 65 millió évvel ezelőtti kipusztulását követően alakult ki.

Bár nem a fű volt a dinoszauruszok legfőbb tápláléka, a megkövesedett ürülék vizsgálatából kiderült, a nagytestű állatok több, különböző típusú fűfélét ettek, írja a BBC. A svéd természettudományi múzeum kutatócsoportjának elemzése szerint ugyanakkor a takarónövényzet a korai emlősök számára fontos tápanyagforrást jelentett.

Caroline Strömberg kutatásvezető kollégáival egy Indiában kiásott, megkövesedett dinoszauruszszékletben talált fitolitokat, vagyis növényi sejtekben föllelhető mikroszkopikus kovakristályokat elemzett. A kutatócsoport szerint a lelet egy 65-67 millió évvel ezelőtt élő hatalmas, vegetáriánus titanoszaurusz szauporoda széklete.

 "Nehéz megállapítani, hogy a legelés mennyire terjedt el a dinoszauruszok között, de úgy tűnik, hogy az őshüllők össze-vissza ettek" - mondta Strömberg a BBC-nek.

A tanulmány a fű evolúciójával kapcsolatban is új eredményeket hozott. Eddig a fűfélékről a tudósok azt gondolták, hogy a kainozoikumban, a dinoszauruszok kipusztulása után ment végbe a fajtagazdagodás és a földrajzi elterjedés jelentős része. Most azonban kiderült, hogy az ürülék öt különböző fűfajta maradványát tartalmazza. Eszerint a fűfélék már korábban, a késő kréta kor idején átestek az alapvető diverzifikáción.”/index.hu/

 

 Gigantikus dinoszauruszok: gyorsan ettek, nagyok lettek

2010. május 13., Szerző: MTI

Hogyan tehettek szert a növényevő dinoszauruszok, a szauropodák gigantikus testméreteikre, jóval túlszárnyalva a mai szárazföldi állatokat - ezt a kérdést válaszolták meg német kutatók.

 Minél nagyobb testtömeggel rendelkezik egy állat, annál több időt kell fordítania az evésre. Ez azt jelenti, hogy az elefántoknak alig-alig jut idejük pihenésre, hiszen napi 18 órát kell szentelniük a táplálkozásnak, hogy elverjék éhségüket - olvasható a ScienceDaily tudományos hírportálon.

"Ez a dinoszauruszok gigantikus testméreteivel kapcsolatos számtalan rejtélyek egyike. A szauropodák olyan nagyok voltak, hogy napi 30 órán át kellett volna folyamatosan enniük, holott csak 24 állt a rendelkezésükre" - mutatott rá Martin Sander, a Bonni Egyetem professzora, a vizsgálatokat végző nemzetközi csoport szóvivője.

 A német kutatási alap eddig 3 millió eurót (821 millió forintot) fordított a projekt támogatására, amelynek első eredményei, egy 30 oldalas tanulmány a Biological Reviews című szaklapban látott napvilágot. A vizsgálatok első ízben kínálnak valószínű magyarázatot arra a kérdésre, hogy hogyan voltak képesek a hosszúnyakú szauropodák egyáltalán létezni. A kutatók azt is megmagyarázták, hogy a jelenkori szárazföldi állatok miért képtelenek még csak meg sem közelíteni a jura időszaki rekordméreteket.

 A gigantikus testméret egyik magyarázata a rágás, pontosabban annak hiánya - az óriási dinoszauruszok egyben nyelték le a táplálékot.

 A rágás segíti az emésztést - a kisebb részeket könnyebb emészteni, ráadásul a táplálék felülete is megnövekszik ezáltal, vagyis a gyomornedv enzimjei nagyobb felületen érintkeznek a feldolgozandó anyagokkal. A rágás azonban időigényes dolog, másrészt a feladat nagyméretű koponyát igényel, hogy elférjenek az őrlőfogak és a művelethez szükséges erős izmok.

 

A növényevő szauropodáknak azonban viszonylag kis fejük volt, ez tette egyébként lehetővé, hogy hosszú legyen a nyakuk. Utóbbi tulajdonságot viszont a hatékony táplálékbegyűjtés zálogának tekintik, hiszen nem kellett a 80 tonnás dinoszauruszoknak túl sokat gyalogolniuk táplálékot keresve - elég volt nyakukat felnyújtva lelegelni minden zöldet maguk körül, még a legmagasabb fák leveleit is. Ez a testfelépítés volt a legmegfelelőbb a nagytestű szauropodák számára, a kisebb dinoszauruszoknak rövidebb nyakuk volt.

 A szauropodák étrendjében előkelő helyet foglalt el a magas tápértékű zsurló. A jelenkori állatok közül kevesen fanyalodnak a zsurlóra, amely a magas kovaanyag-tartalma miatt olyan a fogak számára, mint a smirgli. A növényevő dinoszauruszok azonban nem rágták meg, hanem a leharapott "falatot" egészben nyelték le. A fogak állapota sem okozott gondot a szauropodáknak - amerikai tudósok a közelmúltban mutatták ki, hogy ezek a dinoszauruszok gyakran váltották fogaikat, voltak olyanok is, amelyek havi ciklusban cserélték le fogazatukat.

A rengeteg emésztetlen táplálék akár napokig is hatalmas gyomrukban állomásozott, s fokozatosan lebomolva biztosította napi 24 órában az energiaellátásukat.

 Igen hatékonyan működött a dinoszauruszok légzőrendszere, amely az akkori, harmadával kevesebb oxigént tartalmazó levegőből is elegendő oxigént nyert ki. /hvg.hu/tudomany/

 

Mi tehette lehetővé az óriási testméreteket a rovaroktól kezdve a leghatalmasabb dinóig?

 Szerintem az ok a gravitáció megváltozásában rejlik. Azért tudott minden hatalmasra nőni, mert a tömegvonzás értéke sokkal alacsonyabb értékű volt, mint napjainkban. Bolygónkon hatalmas törésvonalak helyezkednek el az óceánok mélyén. Olyan, mintha egy agyaggolyót nagy nyomással belülről felfújnánk, majd a keletkezett törésvonalakat berovátkolnánk késsel, így dolgozva egybe az anyagot. A Földbolygó eredetileg lehetett sokkal kisebb is. Az Úr Istennek hatalma van arra, hogy térfogatát megnövelje az egymást követő kataklizmák során. Így a kontinensek sokkal gyorsabban vándoroltak szét. Ugyanakkor ettől még a gravitáció értéke nem nő, csak a bolygónk átmérője. A Föld kihalt állapotban való vándorlása során rengeteg kisbolygóval ütköztethette, amelynek nyomait a víz, a jég, a feltöltődések eltüntethették. Ilyen lehet például Magyarország területén is. Ezzel jelentős tömegnövekedést érhetett el bolygónkon. A megnövekedett tömegvonzás miatt lecsökkentek az élőlények lehetséges méretei.

 

 Felfedezték a legnagyobb földi krátert - új dínógyilkos-jelölt

KERESZTURI ÁKOS[ORIGO]2009. 10. 19.

India nyugati partjainál egy közel 500 kilométer átmérőjű becsapódásnyomot fedeztek fel. Az alakzat nagyobb, mind a Chicxulub-kráter, amelynek kialakulását a dinoszauruszokat is kipusztító kataklizmához kapcsolják.

Sankar Chatterjee (Texas Tech University) és kollégái India nyugati partjai mentén egy hatalmas, feltételezésük alapján becsapódásos eredetű alakzatra bukkantak. A Shiva-medencének elnevezett terület lehet a legnagyobb ilyen felszínforma a Földön. Gazdag szénhidrogénlelőhely, akárcsak sok más többgyűrűs becsapódásos kráter bolygónkon.

 Az új eredményt az Amerikai Geológiai Társaság idei kongresszusán jelentették be. A képződmény töredezett és ívelt peremének centrumában a Bombay High nevű kiemelkedés található, talán ez egykori központi csúcs nyoma. Az alakzat nagyobb része a kontinentális talapzaton fut, de ahol a szárazföldön húzódik, kiemelkedő csúcsok és hévforrások jelzik vonalát.

 

Míg a mexikói Yucatán-félszigetnél lévő Chicxulub nevű becsapódásos krátert egy közel 10 kilométeres objektum hozhatta létre, addig a felfedezők szerint itt sokkal nagyobb, mintegy 40 kilométeres test becsapódásáról lehetett szó. A test beszakította és részben elpárologtatta a kérdéses területen a földkérget, és a köpeny anyaga közvetlenül a felszínre került. Kiterjedt vulkáni aktivitás indulhatott meg a kataklizma nyomán, amely talán a közeli Dekkán-plató bazaltsíkságának kialakulásához kapcsolódott. Emellett talán a Seychelle-szigeteket tartalmazó kéregblokk is ekkor tört le az indiai szubkontinensről.

 A fenti elgondolást alátámasztó, becsapódásos hatásra keletkezett ásványokat azonban egyelőre nem találtak. A szakemberek ezek azonosítása végett terepi vizsgálatokat terveznek a térségben. Amennyiben az első, durva korbecslések pontosításával a feltételezéseknek megfelelően közel 65 millió évesnek bizonyul a képződmény, akkor akár a kréta és harmadidőszak határát jelző globális fajkihalás fő okozója is lehetett.”/origo.hu/

 

Naprendszerünk kőzetbolygóinak felszíne megőrizte a kozmikus katasztrófák emlékeit. A becsapódások nyomai, a kráterek, a bolygókon, holdakon megmaradtak. A Földet eltaláló nagyobb testeknek, bolygónkon hasonló nyomokat kellett hagyniuk. A Földön ezeknek a krá-tereknek a nagy része a tektonikai (földkéreg) mozgások következtében eltűnt, illetve az erózió évmilliók során legyalulta.

 Magyarországi becsapódás?

 A Kárpát-medence az Eurázsiai- és Afrikai-lemez ütközési peremén jött létre 25 millió éve. A földkéreg vékonyabb az átlagosnál.

(32-33 helyett 26-27 km vastagságú), és a föld belső hőmérsékleti növekedése – magasabb, 100 méterenként 6-7 °C, míg a földi átlag 100 méterenként 3 °C. A medence belső süllyedése után végül megtörtént a Kárpátok kiemelkedése.

 „Pannon Geotraverz-szelvény”

Az 1990-es évek elején – az Országos Tudományos Kutatási Alap támogatásával – a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézetben elkészült a Pannon Geotraverz (PGT-1) nevű szeizmikus szelvény mérése és feldolgozása. Ez a mérési szelvény mintegy 150 ki-lométeres hosszan, a Bükk-hegység lábától északnyugat-délkeleti irányban keresztezte az Alföldet, s délkeleti vége a Békési-medence területére esett.

Az adatok világosan mutatják, hogy ott, ahol a Békési-medence bemélyül, és az üledékvastagság 2 kilométerről 6 kilométerre nő, a földköpeny anyaga 29 kilométeres mélységről 24 kilométerre emelkedik. Ugyanott a szintén viszonylag sűrűbb anyagból álló alsó kéreg is 15–18 kilométeres mélységből 10 kilométerre magasodik.”

 

Magyarország mai területén a földköpeny elvékonyodása és a medenceképződés befejeződése 13-15 millió évvel ezelőtt zajlott le.

F:\Magyarország földtana 4_ – A magyarországi kainozoikum.mht/

 A fenti mérési eredmények alátámaszthatják a becsapódás elméletet, amelynek pontos helye a Békési-medence lehet. Ez indokolhatná a feltűnő mértékben elvékonyodott földkéregvastagságot.

 Más szakirodalom a börzsöny-visegrádi vulkanikus hegység kialakulását 15,5-14 millió év közé teszi. A Mátrában három vulkáni kúpot határoztak meg: a Galya, a Kékes, és a Nagy-Szár-hegy vulkáni kúpjait. Időben a Börzsöny a legfiatalabb vulkán, 14 millió éve fejeződött be a működése. Az Alföld mélységében és a Balaton déli oldalán, a Zalai-dombság alatt elsüllyedt hegyek vannak.

 Összefoglalva annak kutatását, hogy vajon tényleg csapódhatott-e kisbolygó a Kárpát-medencébe, szerintem a válasz: igen. Ugyanakkor a Kárpátok hegykoszorúja nem a becsapódás eredménye. A medencében lévő vulkáni tevékenység oka lehet a földkéreg súlyos sérülése is a Békési-medencében.

 

Tényleg kitörhet még a legfiatalabb vulkán a Kárpát-medencében

SIPOS GÉZA origo 2015. 01. 13. 13:47

 

A Kárpát-medencében a székelyföldi Csomád a legfiatalabb vulkán, utoljára 32 ezer éve lépett működésbe. A hegység alatt azonban még mindig van olvadt kőzet, azaz magma, ám egyelőre semmi jele annak, hogy a tűzhányó a közeljövőben kitörne.

Csak látszólag szunnyad a Csomád – állapították meg a Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Loránd Tudományegyetem közös vulkanológiai kutatócsoportjának munkatársai.

 „Egy tűzhányó viselkedését sok esetben a felszínen is látható jelenségek vagy fogható jelek alapján ítélik meg. Mi úgy gondoljuk, hogy egy vulkán viselkedésének jellemzéséhez hozzá kell tenni a tűzhányó alatti magmás rendszer megértését is. Amennyiben ugyanis még van olvadékot is tartalmazó magmás test a földkéregben, addig megvan a lehetősége annak, hogy a vulkán még működjön, annak ellenére, hogy akár ezer vagy tízezer éven keresztül szunnyadt”– mondja Harangi Szabolcs, a kutatócsoport vezetője. A kutatócsoport két, egymástól független módszerrel vizsgálta, mi rejlik a Csomád alatt.[…]

 A Csomád alatt még most is lehet magmakása 8-20 kilométeres mélységben. Egyaránt erre utal a kőzettani és a geofizikai vizsgálat, és ez a kutatás legfontosabb megállapítása. A magmakása olyan kőzetanyag, amely ugyan erősen kristályos, de 5-15 százaléka még olvadt állapotban van, tehát viszonylag rövid idő alatt kitörésre képes magmává állhat össze. Ez azért fontos, mert ha a magma teljesen kikristályosodik, akkor már nagyon nehéz újraolvasztani.

 Semmi jele, hogy kitörne

A Csomád tehát Csipkerózsika-álomba merült – írja blogjában Harangi Szabolcs. A vulkán felébredéséhez viszont az szükséges, hogy forró bazaltos magma nyomuljon be a magmakásába. Az aktivizálódásnak és a kitörésnek jelenleg semmi jele nincs – teszi hozzá az ELTE vulkanológus oktatója.

 A kutatócsoport ezért potenciálisan aktív magmatározóval rendelkező vulkánnak minősítette a Csomádot (angol rövidítéssel PAMS volcano). Nem mondhatjuk el róla, hogy aktív lehetne, mert az elmúlt tízezer évben egyszer sem tört ki. Nincs viszont külön nevük azoknak a tűzhányóknak, amelyek több tízezer éve szunnyadnak, de bizonyos nyomok arra utalnak, hogy a mélyben van még magma alattuk, és a jövőben akár ki is törhetnek. /origo.hu/

 

Süllyed az Alföld, de senki nem tud róla

 2014-03-21

Debrecen és környéke, de az Alföld északi részének más területei is 9-10 centiméterrel vannak alacsonyabban ma, mint az 1970-es években mérték.

 15-16 centimétert süllyedtek Magyarország egyes területei az elmúlt 35 évben, például az Alföld is. – derült ki Busics György egyetemi docens kutatásaiból.

 A Nyugat-magyarországi Egyetem szakembere szerint azonban vannak olyan területek az Északi-középhegységben, amelyek emelkedtek. Ezeket a mozgásokat közvetlenül nem lehet érezni, de az árvizek szempontjából nagy jelentőségük van.

 A tektonikai mozgások, mint a földkéreg emelkedése és süllyedése, hatással vannak Magyarország területeire is. Debrecen és környéke, de az Alföld északi részének más területei is 9-10 centiméterrel vannak alacsonyabban ma, mint az 1970-es években mérték.

 A Vaskapu gátjai már nem süllyednek az Alföld mellett

 “Árvízvédelmi szempontból ezek a mozgások már jelentősnek mondhatók” – véli Nagy István, a Közép-Tisza -vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság nyugalmazott vezetője. A nagy kiterjedésű tektonikai mozgásokkal nem az a baj, hogy süllyednek a gátak, hiszen velük együtt süllyed a meder is, hanem az, hogy a Vaskapu gátjai már nem süllyednek együtt azAlfölddel.

 Busics György szerint fontos a magassági alapponthálózat újabb bemérése árvízvédelmi szempontból, valamint az esetleges építkezések szempontjából is. A szakember szerint ezeknek a mérése a geodéták feladata, azonban pénzhiány miatt nem tudják feladataikat teljesíteni./utajovobe.eu/

A süllyedő Alföld és a körülövező hegyvidék közötti tektonikai feszültség óhatatlanul földrengést okoz.  

 

Az emberi faj újraalkotása, jelen világkorszakunk kezdete

 1 Mózes 2

A szombat

   1  És elvégezteték az ég és a föld, és azoknak minden serege.

   2  Mikor pedig elvégezé Isten hetednapon az ő munkáját, amelyet alkotott vala, megszűnék a hetedik napon minden munkájától, amelyet alkotott vala.

   3  És megáldá Isten a hetedik napot, és megszentelé azt; mivelhogy azon szűnt vala meg minden munkájától, melyet teremtve szerzett vala Isten.

 

Látható, itt egy ciklus végéről van szó. Amikor elvégezte Isten minden munkáját, akkor megpihent, és a hetedik nap lett a szombat.

 

   4  Ez az égnek és a földnek eredete, amikor teremtettek. Mikor az Úr Isten a földet és az eget teremté,

   5  Még semmiféle mezei növény sem vala a földön, s még semmiféle mezei fű sem hajtott ki, mert az Úr Isten [még] nem bocsátott vala esőt a földre; és ember sem vala, ki a földet művelje;

   6  Azonban pára szállott vala fel a földről, és megnedvesíté a föld egész színét.

   7  És formálta vala az Úr Isten az embert a földnek porából, és lehellett vala az ő orrába életnek leheletét. Így lőn az ember élő lélekké.

   8  És ültete az Úr Isten egy kertet Édenben, napkelet felől, és abba helyezteté az embert, akit formált vala.

 

Ezek után váratlanul, minden érthető indok nélkül, újra kezdi előröl magyarázni a teremtés történetét. Ez nem illik bele a képbe.  Ráadásul az ember teremtését ebben a szövegrészletben a növényzet fejlődése elé, a puszta Föld idejére teszi, ami az első ciklus harmadik napjának kezdetének felel meg. Ez így semmiképpen sem lehetett igaz. Nem valósítható meg az ember teremtése egyszerre a hatodik és a harmadik napon.

Álláspontom szerint ez egy betoldás a történetbe, a harmadik ciklus, az ember harmadik újjáteremtésének kezdete. A betoldás az 1Móz 2: 4  – 4: 26-ig tart.

A 4. szakaszban a „teremtésre” használt kifejezés az eredeti héberben megegyezik az 1.1 szakasz teremtés szavával. Viszont a „Mikor az Úr Isten a földet és az eget teremté,” mondatrészben, az itt használt teremté”-nek fordított szó:

1) dolgozik, megmunkál, 2) tesz, csinál, készít, 3) teremt, alkot, 4) készít, előállít, 5) terem, 6) szerez, szert tesz, 7) elkészít és más hasonló jelentéstartalommal bír.

Ebből az következik, hogy az első mondat tisztázza azt, hogy a következő eseménysorozat hol helyezkedik el a történetben. Úgy például, mint hogy „ezt a történet Mózes első könyvében van leírva. A történetnek azon részébe tartozik, amikor először az egeket, majd utána a Földet teremtette az Úr Isten.” Ezek után viszont megfordul a sorrend, a Föld, annak benépesítésének elkészítése kerül a középpontba. Ez jelzés, hogy itt már nem a teremtésről, hanem a készítés folyamatáról van szó. A teremtés már lezajlott, de nyilván a totális pusztulás miatt újra kellett kezdeni a munka egy részét. Ekkor már a meglévő, de elpusztult teremtményeit eleveníti fel újra az Úr Isten. Az égen már világít a Nap, ragyognak a csillagok, ellentétben a harmadik nap állapotainál.

A Föld teljesen kopár, kietlen és puszta volt, nyilván a tohu vabohu állapot miatt. Ekkor felszállt a nedvesség és a föld porából megformázta az Úr Isten Ádámot, az embert. Orrába élő leheletet lehelt, és ez által élő lélekké lett az ember. Ez az isteni lehelet annak az embernek szellemét hordozta, akit egyszer már megteremtett az Isten, egyszer meg újra alkotott. A szelleme nem emlékezett már az előző életeire.

 A kietlen pusztaságban az Éden kertjét ültetette az Úr Isten Ádámnak.

   9  És nevele az Úr Isten a földből mindenféle fát, tekintetre kedvest és eledelre jót, az élet fáját is, a kertnek közepette, és a jó és gonosz tudásának fáját. (1Móz 2:9)

Egy törvényt kapott Ádám:

 A tiltott fa

   16  És parancsola az Úr Isten az embernek, mondván: A kert minden fájáról bátran egyél.

   17  De a jó és gonosz tudásának fájáról, arról ne egyél; mert amely napon eszel arról, bizony meghalsz. (1Móz 2:19)

 Az örökélet fájáról bátran ehetett Ádám és később Éva is, hiszen bűn nélkül egyébként is örökéletűek voltak.

 

   22  És alkotá az Úr Isten azt az oldalbordát, amelyet kivett vala az emberből, asszonnyá, és vivé az emberhez.

   23  És monda az ember: Ez már csontomból való csont, és testemből való test: ez asszonyembernek neveztessék, mert emberből vétetett.

   24  Annak okáért elhagyja a férfiú az ő atyját és az ő anyját, és ragaszkodik feleségéhez: és lesznek egy testté.

   25  Valának pedig mindketten mezítelenek, az ember és az ő felesége, és nem szégyenlik vala. (1Móz 2:25)

 Az Úr Isten, figyelembe vette előző teremtéseinek kudarcát, most már a férfi testéből, csontjából alkotta meg a nőt. Így megszűnt az önálló női természet, egy vérből állt elő az emberiség, nem pedig két vérből, mint ez előző ciklusokban. A nő sokkal jobban ragaszkodott a férfihez, a férfinek lehetősége lett a nő irányítására, ami az előző ciklusokban reménytelen vállalkozás volt. És a férfitermészet örökléseként kozmetikushoz kell járnia. Az első ciklusban erre nem volt szüksége! Az emancipálódó, önálló női természet korunkra való kiteljesedése lassan rámutat, milyen lehetett az önálló lelkű nő?

 A házasság intézményének alkotója maga az Isten. Az ősszülők a harmadik ciklusban nem kaptak áldást és szaporodási parancsot úgy, mint az első ciklusban. Ez nem is lett volna indokolt, hiszen az Éden szűk lett volna, ha szaporodni kezdenek. Az Éden falain kívül, meg csak a puszta föld volt, az egész Földön. Az ige itt hangsúlyozza, hogy valóban teljesen meztelenek voltak, de ezt nem fogták fel. Ez úgy értékelhető, hogy nem folytattak szexuális viszonyt. Olyanok voltak, mint a kisgyermekek. Ennek logikai következménye meg az, hogy a szexuális viszony a bűneset terméke. A középkorban a Római Katolikus Egyház ezt így is értelmezte, talán most is. Azonban a bűneset terméke a ruhába való öltözés, az összes ismeret és tudomány is, a jó és gonosz tudás gyümölcsei. Ezek mind csak a bűneseten keresztül váltak elérhetővé. Ha a bűnesethez kötjük, rossznak ítéljük a szexuális aktust a házasságon belül, akkor rossznak és elvetendőnek kell tartanunk az egész emberi civilizációt is, ami teljesen elfogadhatatlan. Ezért fogadjuk el, hogy a házasságon belüli érintkezés jó, a tudomány és ismeretrendszerek jók, máskülönben nem engedte volna fennállni ezt a rendszert hatezer évig az Úr Isten. Azt, hogy ezekhez miért csak az isteni törvény megsértése nyomán lehetett hozzájutni, nem tudhatjuk. Istennek vannak titkai. Lehet, hogy csak valamiképpen be kellett hozni a rendszerbe időlegesen a halandóságot.

 A fentiekből viszont az is következik, hogy az első ciklusban az emberpárnak a szaporodási parancs teljesítésére való lehetőséget, az „áldást” szó adta meg. Márpedig, ha az első ciklusban a szaporodáshoz az „áldás” biztosított lehetőséget, akkor a szaporodás, az áldás.

 

  Az első teremtési ciklus emberei

 1 Móz 5

1  Ez az Ádám nemzetségének könyve. Amely napon teremté Isten az embert, Isten hasonlatosságára teremté azt.

 2  Férfiúvá és asszonnyá teremté őket, és megáldá őket és nevezé az ő nevüket Ádámnak, amely napon teremtetének.

 Isten kétszer nem teremtett embert. Az igei szöveg közelebbről mutatja be az első teremtési ciklus emberpárját. A különálló férfi és önálló nő első ciklusos teremtésére mutat, hogy a második mondatban mind a két „teremté” szava, a valóságos teremtést jelenti. Szemben az első mondat kétféle szóhasználatával.

Az Úr az Ádám névvel látta el őket, önállónak és egyenrangúnak teremtette meg az asszonyt a férfivel. Mind a ketten a kiemelt Ember /Ádám/ nevet kapták/, ugyanakkora tekintéllyel rendelkezett a férfi és a nő is. A névadás jelentősége a személyhez kapcsolódó mögöttes hatalom, alkotás, tekintély, és más hasonlók. Szó sem lehetett a férfi vezetéséről. A nőnek ugyanolyan szava volt bármely döntésben, mint a férfinek. Lehet, hogy nem létezett a házasság intézménye sem ebben a teremtési rendszerben.

 A halál az emberrel együtt jött be evilágra, a bűneset nyomán. Ez az első embertípus kapott Istentől törvényt, tehát meg is sérthette azt. Például, ha homoszexuális volt, törvényt sértett, mert vétett a szaporodási parancs ellen. Így a halál megjelenhetett a Földön. Ez a korszak a későbbi eseményekből visszakövetkeztetve, a női uralom elhatalmasodását hozhatta. Isten feltehetőleg vízözönnel törölte el ezt az alkotását, világával együtt. Az emberiség ebben a korszakban együtt élhetett, akár a dinoszauroszokkal is. De akkor is élt Noé, aki miatt át tudott kerülni az emberiség és az állatvilág az Első Vízözön utáni új világba.

 

   3  Élt vala pedig Ádám száz harminc esztendőt, és nemze [fiat] az ő képére és hasonlatosságára és nevezé annak nevét Séthnek.

   4  És telének Ádám napjai, minekutána Séthet nemzette, nyolcszáz esztendőre, és nemze fiakat és leányokat.

   5  És lőn Ádám egész életének ideje kilencszáz harminc esztendő; és meghala.

   6  Éle pedig Séth száz öt esztendőt, és nemzé Énóst.

  És éle Séth, minekutána Énóst nemzette, nyolcszáz hét esztendeig; és nemze fiakat és leányokat.

   8  És lőn Séth egész életének ideje kilencszáz tizenkét esztendő; és meghala.(1Móz 5: 3-8)

  Ebből, az első teremtési ciklusból kimaradhatott Kain és Ábel története. Ekkor először nem Kain, hanem Séth született meg. Se Kain, se Ábel nem született meg. Mivel a jelen, harmadik ciklusban Ábelt megölte Kain, ezért az ő leszármazottjai kiestek a rendszerből, Kain utódai pedig a Vízözönnel vesztek oda. Ezért az emberiség újjáteremtéstörténetének harmadik ciklusában történetük genetikailag behelyezhető volt, egyikőjük utódai sem jöttek át a Vízözönön. A rendszer logikája az, hogy többszörösen megszületnek sorra a szereplők, stabil a Vízözön eseménye, de a harmadik ciklus új szereplői csak epizodisták lehetnek, csak időlegesen bővíthetik leszármazottjaik a színrelépők sorát.

    22  És járt Énókh az Istennel, minekutána Methuséláht nemzette, háromszáz esztendeig;    és nemze fiakat és leányokat.

   23  És lőn Énókh egész életének ideje háromszáz hatvanöt esztendő.

   24  És mivel Énókh Istennel járt vala; eltűnék, mert Isten magához vevé.(1Móz 5:22-24)

 

Fordíthatjuk úgy is: „és nem volt többé, mert magához vette az Isten.”

A mi korszakunk teremtési ciklusában Énókh elragadtatott, élve került fel a mennybe, mint Illés. A szöveg azonban megengedi a kétféle értelmezést, feltételezésem szerint pontosan azért, mert a kétféle ciklusban, kétféle sorsot élt meg Énókh.

Az első korszakban nem maradhatott életben, a halál által vette magához az Isten, a harmadik korszakban élve emelte fel magához, a mennybe.

„29. És nevezé azt Noénak, mondván: Ez vígasztal meg minket munkálkodásunkban s kezünk terhes fáradozásában e földön, melyet megátkozott az Úr.” (Móz 5:29.)

Ebben a teremtési ciklusban a föld átok alatt van. A szöveg „kezünk terhes fáradozását” hangsúlyozza, ami az Ádámra vonatkozó átok fennmaradását támasztja alá.

 /boldognapot.hu/blog/wp-content/uploads/2013/06/2.1.bmp

Második újjáteremtési ciklus

„15. Az ősvilág ösvényét követed-é, amelyen az álnok emberek jártak;

16. Akik időnap előtt ragadtattak el, és alapjokat elmosta a víz?!

17. Akik azt mondják vala Istennek: Távozzál el tőlünk! És mit cselekedék velök a Mindenható?

18. Ő pedig megtöltötte házaikat jóval. De az istentelenek tanácsa távol legyen tőlem.” (Jób 22:15-18.)

 

Ez az emberi ciklus teljes homályban van a Bibliában. Annyira sikertelen volt, hogy csak ennyit lehet megtudni róla. Mi okozta itt a véget?

Ebben a teremtési periódusban az emberek Él nevén ismerték az Istent. Ezek az embereket, mármint mi önmagunkat, rendkívül szerencsésnek mondhatnánk. Isten, ekkor mint szerető, gondoskodó Atya, mindent megadott a teremtményeinek. Ez volt a terülj-terülj asztalkám mesebeli korszaka. Bármit kértek, akármilyen kívánságuk volt, sőt, csak elgondolták, máris azonnal teljesítette a Mindenható. A bajokat ez okozta. Az emberek szerettek volna valamit maguk is tenni, de képtelenek voltak rá, mert helyettük Isten mindent azonnal létrehozott. Az ige álnoknak nevezi őket, mert elegük lett a paternalista, a minden képzeletet felülmúlóan gondoskodó Istenből. Összeálltak, és felszólították a Teremtőt, hogy most már szíveskedjen nekik békét hagyni, elég volt az állandó gondoskodásból, szeretnének valamit ők is alkotni, önállóan élni! 

Erre Isten megdühödött a hálátlanokra, és elmosta vízözönnel az egész társaságot. Kezdhette az egészet újra. Ezután jött az édeni, a harmadik készítési ciklus. És mivel a szupergondoskodás csődöt hozott, jött a szenvedésekkel teli, verejtékes munkával megtermelt kenyér korszaka az emberiség számára, a jól ismert jelen fázis. Bizony most már hiába vágyunk a henye, dologtalan, élvhajhász élet után! De térjünk vissza a történet első és harmadik vízözön előtti részébe:

 „7. És monda az Úr: Eltörlöm az embert, akit teremtettem, a földnek színéről; az embert, a barmot, a csúszó-mászó állatokat, és az ég madarait; mert bánom, hogy azokat teremtettem.”

8. De Noé kegyelmet talála az Úr előtt.” (1Móz 6:7-8.)

 Ebben az első és majd a harmadik teremtési ciklusban is, kegyelmet talált Noé az Isten előtt. A második korszak időciklusa nem ért el Noéig.

 „9. Noénak pedig ez a története: Noé igaz, tökéletes férfiú vala a vele egykorúak között. Istennel jár vala Noé.

10. És nemze Noé három fiat: Sémet, Khámot és Jáfetet.

11. A föld pedig romlott vala Isten előtt és megtelék a föld erőszakoskodással.

12. Tekinte azért Isten a földre, és ímé meg vala romolva, mert minden test megrontotta vala az ő útát a földön.

13. Monda azért Isten Noénak: Minden testnek vége elérkezett előttem, mivelhogy a föld erőszakoskodással telt meg általok: és ímé elvesztem őket a földdel egybe.

14. Csinálj magadnak bárkát gófer fából, rekesztékeket csinálj a bárkában, és szurkozd meg belől és kívül szurokkal.

15. Eképpen csináld pedig azt: A bárka hossza háromszáz sing legyen, a szélessége ötven sing, és a magassága harminc sing.

16. Ablakot csinálj a bárkán, és egy singnyire hagyd azt felülről; a bárka ajtaját pedig oldalt csináld; alsó, közép, és harmad padlásúvá csináld azt.

17. Én pedig ímé özönvizet hozok a földre, hogy elveszessek minden testet, amelyben élő lélek van az ég alatt; valami a földön van, elvész.

18. De te veled szövetséget kötök, és bemégy a bárkába, te és a te fiaid, feleséged és a te fiaidnak feleségei teveled.

19. És minden élőből, s minden testből, mindenből kettőt-kettőt vígy be a bárkába, hogy veled együtt életben maradjanak: hímek és nőstények legyenek.

20. A madarak közül az ő nemök szerint, a barmok közül az ő nemök szerint és a földnek minden csúszó-mászó állatjai közül az ő nemök szerint; mindenből kettő-kettő menjen be hozzád, hogy életben maradjanak.

21. Te pedig szerezz magadnak mindenféle eledelt, mely megehető, és takarítsd be magadhoz, hogy neked is, azoknak is legyen eledelül.

22. És úgy cselekedék Noé; amint parancsolta vala néki Isten, mindent aképpen cselekedék.” (1Móz 6:9-22.)

 Noé életének leírása ezen a helyen önálló egységként jelenik meg az igében. Ez a tömbös kialakítás azt jelzi, hogy ez a történet más teremtési ciklushoz tartozik. Ebben a vízözön leírásban Isten neve kizárólag Isten (Elohim) formában jelenik meg. A névváltás közvetlenül a történet előtt van, Noé kegyelmet talál az Úr /JHVH/ előtt, de utána rögtön Isten Elohimként szerepel. Az állatokból két-két párt kellett bevinnie a bárkába Noénak. Ez után az első Vízözön után nem mutathatott be áldozatot Istennek Noé, mert csak két-két pár állatot vitt be a bárkába, és a hálaáldozattal kipusztította volna az adott fajt. Ugyancsak feltűnő, hogy ebben az esetben nem különböztet meg tiszta és nem tiszta állatot. A harmadik ciklus nem említi a csúszómászó /kisméretű állat (rágcsáló, csúszómászó, rovar, puhatestű stb.; tengeri is)/ állatok bárkába való bevitelét.

 „1. Monda az Úr Noénak: Menj be te, és egész házadnépe a bárkába: mert téged láttalak igaznak előttem ebben a nemzedékben.

2. Minden tiszta baromból hetet-hetet vígy be, hímet és nőstényét; azokból a barmokból pedig, amelyek nem tiszták, kettőt-kettőt, hímet és nőstényét.

3. Az égi madarakból is hetet-hetet, hímet és nőstényét, hogy magvok maradjon az egész föld színén.

4. Mert hét nap múlva esőt bocsátok a földre negyven nap és negyven éjjel; és eltörlök a föld színéről minden állatot, melyet teremtettem.

5. Cselekedék azért Noé mind aszerint, amint az Úr néki megparancsolta vala.

6. Noé pedig hatszáz esztendős vala, mikor az özönvíz volt a földön.

7. Beméne azért Noé és az ő fiai, az ő felesége, és fiainak feleségei ő vele a bárkába, az özönvíz elől.

8. A tiszta barmok közül, és a tisztátalan barmok közül, a madarak közül, és minden földön csúszó-mászó állat közül,

9. Kettő-kettő méne be Noéhoz a bárkába, hím és nőstény: amint Isten megparancsolta vala Noénak.

10. Lőn pedig hetednapra, hogy megjöve az özönvíz a földre.

11. Noé életének hatszázadik esztendejében, a második hónapban, e hónap tizenhetedik napján, felfakadának ezen a napon a nagy mélység minden forrásai, és az ég csatornái megnyilatkozának.

12. És esék az eső a földre negyven nap és negyven éjjel.

13. Ugyanezen a napon ment vala be Noé és Sém és Khám és Jáfet, Noénak fiai, és Noé felesége és az ô fiainak három felesége velök együtt a bárkába.

14. Ők, és minden vad az ő neme szerint és minden barom az ő neme szerint és minden csúszó-mászó állat, mely csúsz-mász a földön, az ő neme szerint és minden repdeső állat az ő neme szerint, minden madár, minden szárnyas állat.

15. Kettő-kettő méne be Noéhoz a bárkába minden testből, melyben élő lélek vala.

16. Amelyek pedig bemenének, hím és nőstény méne be minden testből, amint parancsolta vala Isten őnéki: és az Úr bezára utána (az) (ajtót).” (1Móz 7:1-16.)

 Ebben a harmadikciklusos Vízözöntörténetben a tiszta barmokból és az ég madaraiból hét párat kellett a bárkába bevinnie Noénak a többi állatból csak két-két párat. Ez lényegesen eltér az előző történetben leírtaktól. Ekkor Isten két megjelenési formában jelentette ki magát Noénak: Külön-külön szólt és cselekedett Elohim és JHVH névvel. Az eredeti szövegben nincsen kitéve a tárgy, amit „bezárt” az Úr. Feltételezésem szerint azért, mert az Úr nem csak a bárka ajtaját, hanem az egész környezetét is lezárta. Ennek oka az lehetett, hogy nehogy a vizek elindulásáig hátralévő idő alatt, a kinnmaradtak felgyújtsák az amúgy gyúlékony anyagból készített bárkát.

 „18. Kiméne azért Noé és az ő fiai, az ô felesége, és az ő fiainak feleségei ő vele.

19. Minden állat, minden csúszó-mászó, minden madár, minden ami mozog a földön, kijöve a bárkából az ő neme szerint.

20. És oltárt építe Noé az Úrnak, és vőn minden tiszta állatból és minden tiszta madárból, és áldozék égőáldozattal az oltáron.

21. És megérezé az Úr a kedves illatot, és monda az Úr az ő szívében: Nem átkozom meg többé a földet az emberért, mert az ember szívének gondolatja gonosz az ő ifjúságától fogva; és többé nem vesztem el mind az élő állatot, mint cselekedtem.

22. Ennekutánna míg a föld lészen, vetés és aratás, hideg és meleg, nyár és tél, nap és éjszaka meg nem szünnek.” (1Móz 8:18-22.)

 Ez a jelen világkorszakunk, a harmadik ciklus. A tiszta állatokból áldozatot mutatott be az Úrnak Noé. Isten megállapította, hogy az ember szíve gonosz ifjúságától fogva, ezért semmi jót nem várhat az ember típusú teremtményeitől. Hosszú, áldozatos munkával ilyenre sikerült teremtenie őket, mit lehet tenni?!

 

Az őslénymaradványokból ennek alapján három önálló korszakot lehet egymástól elkülöníteni, a három vízözön, a rendkívül hosszú időtáv miatt, nem érzékelhető . A korszakokat mindig újrateremtés követi. A korszakok idejének hosszúságát az Isten által akár megváltoztatott időmúlási gyorsaság miatt sem nem lehet megítélni.

 

A Földtörténeti korok áttekintése:

 

„A karbon földtörténeti időszak, a földtörténetióidő (paleozoikum) hat időszaka közül az ötödik, a devon és a perm közt. Hossza mintegy hatvanmillió év volt: 359,2 (± 0,8) millió évvel ezelőtt kezdődött és 299,0 (± 0,8) millió évvel ezelőtt ért véget.

Nevét a szén elemről kapta, amelynek latin neve carbonium, a Nyugat-Európában talált nagy széntelepekről, amelyek ebben a korban keletkeztek.

 

A perm–triász (röviden: P–Tr) kihalási esemény, közkeletű nevén „Great Dying” („Nagy Kihalás”) mintegy 251 millió évvel ezelőtt, a perm és triászföldtörténeti időszakok határán következett be. Ez volt a földtörténetben ismert legsúlyosabb kihalás: becslések szerint a tengeri fajok 96%-a,[1] a szárazföldi gerinces fajok 70%-a pusztult ki. A tömeges kihalások közül kizárólag ez okozott komoly veszteséget a rovarvilágban

 

A dinoszauruszok (Dinosauria) a hüllők egy csoportja. Változatos méretű (csirkenagyságútól a 30 méteresig terjedő), szárazföldiállatok voltak, melyek 165 millió éven át uralták az egyes ökoszisztémákat. A triász időszakban, mintegy 230 millió éve jelentek meg, és a krétaidőszak végén, körülbelül 65,5 millió éve (a kréta–tercier kihalási esemény során) pusztultak ki.

kréta–tercier kihalási esemény(röviden K-T esemény) egy kihalási esemény (tömeges kihalás) elnevezése, amely 65 millió évvel ezelőtt következett be, a kréta és a tercier (harmadidőszak) határán. Számos állat- és növénycsoporttűnt el egy geológiai szemszögből rövid időszak alatt, ami a világ különböző részein található üledékes kőzetekbenrendszerint egy vékony vonalként jelenik meg, amit K-T határnak neveznek. 

 

Searchtool right.svg 

Bővebben: Alvarez-elmélet

A K-T határ az Amerikai Egyesült Államokban, aColorado állambeli Raton Pass közelében, a 25-ös autópálya mellett. Az irídiumban gazdag hamut (a határt) vörös nyíl jelöli

A K-T határ nyoma a Trinidad Lake State Park szikláin

 

1980-ban egy kutatócsoport, melynek tagjai között ott volt a Nobel-díjas fizikusLuis Alvarez, geológus fia Walter Alvarez, valamint két vegyész, Frank Asaro és Helen Michels, felfedezte, hogy üledékes rétegek találhatók a világ minden részén a kréta-tercier határnál, melyek a normálisnál jóval (az eredetileg tanulmányozott részek alapján 30-szor illetve 130-szor) nagyobb mennyiségű irídiumot tartalmaznak. Az irídium rendkívül ritka a földkéregben, sziderofil természete miatt ugyanis a planetáris differenciálódás következményeként többnyire a vassal együtt a Föld magjába merül. Mivel az irídium nagy mennyiségben található meg az aszteroidákbanés üstökösökben, Alvarezék úgy gondolták, hogy a K-T határ idején egy aszteroida ütközött a Földnek.[3]”wikipédia.org

 

A földi élővilágot ez a két alapvető kihalási esemény határozta meg. A két jelentős kihalás oka valamilyen tűzzel, robbanással együtt járó folyamat volt. A közbenső vízözönök nem okoztak fajkipusztulást, csak a fossziliák mennyiségének időleges csökkenését okozták, ami ilyen időtávban a leletekben nem érzékelhető.

 

Véleményem szerint ezzel a logikai megközelítéssel igazolhatóan történelmi helyére illeszthető minden foszília, és ősember lelet.

Felhasználva: mobilbiblia.hu 

                    wikipedia.org