Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Milyen sebességgel haladnak egymáshoz viszonyítva a Világmindenség objektumai?

 

 

Új mérési módszer a Tejút világűrhöz képesti mozgásának a mérésére - Milyen sebességgel haladnak egymáshoz viszonyítva a Világmindenség objektumai?

Minden test mozgása [1] relatív. A Földön hajlamosak vagyunk erről megfeledkezni, mert az alattunk statikus mozgásállapotú talaj kiindulópontja egy látszólag fix és abszolút vonatkoztatású referenciapontot biztosít számunkra. A fotelünkben kényelmesen ülve úgy tűnik, hogy nem mozgunk

 

 

semerre, hiszen a fotelünk, a szobánk és a körülöttünk levő dolgok hasonlóképpen nyugalomban vannak. Ám távolabbi perspektívávól nézve természetesen a Föld [2] a saját tengelye körül forog kb. 1700 km/ órás sebességgel, és a Nap [3] körül is kering kb. 108 ezer km/órás sebességgel, ám a Naprendszerünk a Tejút központi magja körül is forog még extrémebb, majdnem 80 ezer km/órás sebességgel. Minden egyes pillanatban óriási sebességgel utazunk a Kozmoszon keresztül annak ellenére, hogy ezt nem érezzük. Ha már itt tartunk, akkor mi a helyzet a Tejúttal [4] és a többi galaxissal? Minden kétséget kizáróan a galaxisok, így a Tejút is végez valamilyen extrém sebességű mozgást a világűrön keresztül. Ám vajon mihez képest? És ezt a mozgást hogyan tudjuk megmérni?

Mielőtt belemennék a válaszom kifejtésébe, felhívnám a figyelmet egy rettentően kártékony, sajnos vírusszerűen terjedő videóra [5] a témában. Az „A spirális modell - A Naprendszerünk egy örvénylés.” c. videót sokszor törölték már a YouTube-ról, ám újra és újra felbukkan sajnos. A szenzációt hajhászó, óriási részt hibás valóságtartalmú, ugyanakkor néhány elképzelést kétségtelenül jól bemutató videó azt állítja, hogy amikor a Naprendszer [6] áthalad a galaxisunkon keresztül, akkor örvény alakot és működést produkál, és ez a speciális mozgás húzza magával a bolygókat mögötte. Mindamellett, hogy a bolygók hibás sorrendben szerepelnek, az arányok teljesen hibásak, a menetemelkedés (egy fordulat alatt tengely mentén megtett távolság) teljesen helytelen, stb., azzal az állítással folytatják, hogy a Naprendszer örvénylik, és hogy ez a csigavonalas, örvényes mozgás összefügg az élő organizmusok DNS spirális alakjával, és egyéb hajmeresztő áltudományos "bullshit" koncepciók vannak felvázolva. Ezek persze egy dilettáns érdekes számára rendkívül érdekesek lehetnek, mégis pont az átlagemberek naiv fogékonysága miatt rettenetesen félrevezetőek ezek a hamis információk. Valószínűleg emiatt veszi elő vizuálisan a közösségi média újra és újra.

Az igazi űrbéli címünk és a valódi kozmikus mozgásunk azonban sokkal összetettebb és érdekesebb, mint az előbb említett, hamisan redukáló modell. És ami igazán lenyűgöző, hogy mindezt az örök kozmikus táncot egyetlen egyetemes fizikai törvény vezérli: az általános relativitás-elmélet [7]. A legnagyobb, csillagászati skálán kizárólag a gravitáció [8] határozza meg minden objektum mozgását - köztük a Földét és a Naprendszerét is. Bár ez a megértés szempontjából egyszerűnek tűnhet a laikusok számára, mégsem az, ebbe a hibába (és a Dunnig-Kruger hatás [9] csapdájába) esett az említett videóanyag is. Az kétségtelen, az örvényes videó néhány dologgal kapcsolatban helyes megállapítást tesz, pont ezért lehet magával ragadó, és tűnhet emiatt tudományosan helytállónak - ugyanezen túlredukáltsága, pontatlansága és hibás mivolta miatt olyan káros a terjedése. A bolygók nagyjából ugyanabban a pályasíkban forognak a Nap körül, ez tény. Mint ahogy az is, a Naprendszerünk mozgásának az iránya megközelítőleg a Vega [10] irányába mutat, a középpont irányával mintegy 60 fokos szöget bezárva, valamint a Tejút fősíkjához képest oszcillál, egyszer a sík egyik („alsó”), majd másik („felső”) oldalán tartózkodva. Ezek a dolgok valóban helytállóak. Ám egyikük sem igaz olyan módon, ahogyan a videón ezek meg vannak jelenítve, és ez egy nagyon lényeges különbség a tényeket illetően.

A modern csillagászati eszközök megépítése óta a kozmikus mozgások működését már nem csupán előrejelezni vagyunk képesek, hanem mérni is. Természetesen nem örvényes működést detektáltunk, sokkal érdekesebb dolgokról van szó. Érdemes kiszélesíteni a perspektívánkat egyre nagyobb skálák felé, hogy ezt megértsük. Kezdjük természetesen a hétköznapi életünk mérettartományában, hiszen itt éldegélünk a Föld nevű bolygónkon, mely a saját tengelye körül forog, ugyanakkor a Nap körül is kering, és a központi csillagunk is kering egy elliptikus pályán a Tejút körül, a galaxisunk pedig az Androméda [11] felé halad a Lokális galaxiscsoporton [12] belül. A Lokális csoport is mozog a nagyjából 100 ezer galaxis gravitációs kapcsolatát tartalmazó Laniakea szuperhalmazon [13] belül, mely struktúra a KBC-nek nevezett voidban [14] fellelhető, és ezek a legnagyobb szabású intergalaktikus üregek is folyamatosan mozognak (A Lokális galaxiscsoport továbbra is a Virgo-szuperhalmaz része, ám a Virgo-szuperhalmaz csupán a Laniakea szuperhalmaz egyik részterülete a legújabb definíció szerint). Sok csillagász úgy véli, hogy egy sűrűbb szuperhalmazrégió, a kb. 200 millió fényévre levő Nagy Mozgató (Great Attractor) [15] felé haladunk, míg a jóval ritkásabb Dipólus Taszítótól (Dipole repeller) [16] távolodunk (később más tudósok egy távolabbi objektumot, a kb. 650 millió fényévre levő Shapley szuperhalmazt [17] okolták a gravitációs anomálíáért). Sok-sok mozgásról van tehát szó, és minél nagyobb egy konstrukció a világűrben, annál gyorsabb sebességgel mozoghat. Több évtizedes kutatás után a tudomány végül összerakta a világűr és annak objektumainak kirakósdarabjaiból a teljes képet, és most már lehetőségünk van arra is, hogy pontosan meghatározzuk, milyen gyorsan mozognak a nagyságrendi skálák objektumai a téridőben.

A Föld saját tengely körüli forgását, és a Nap körüli keringését megmérni nem okoz különösebb nehézséget a referenciapontok alapján. Ezek a mért számok nagynak tűnhetnek a hétköznapi életünk számára, hiszen ritkán utazunk a Földön kb. 1675 km/órás (0,465 km/másodperces), ill. kb. 108 ezer km/órás (30 km/másodperces) sebességgel. Valójában ezek a számok viszont nem számítanak soknak csillagászati skálán vizsgálódva, főleg, ha a fénysebesség [18] 0,001%-áról (ill. még ennél is kevesebbről) beszélünk. Ugyanakkor a Nap maga sem áll mozdulatlanul egy helyben, a Tejút központi magja körül kering. És ugyebár a majdnem 100 ezer fényév átmérőjű Tejút-galaxisunk is konstans mozgásban van hely- és helyzetváltoztatás gyanánt, utóbbi esetén a “karjainak” felcsavarodó alakja is ezt az érzést kelti az emberben, hogy a rendszer forog. A galaxisunkat felépítő csillagok, bolygók, gázfelhők, porszemek, fekete lyukak, a sötét anyag [19], és más, benne haladó objektumok is állandó mozgásban vannak, hozzájárulva a nettó gravitációjához. A tejútbeli csillagok és az intersztelláris anyag nagyjából körpályán keringenek a centrum körül, ám a keringési periódusuk nem egyforma (kifelé haladva növekszik), így a Tejútrendszer forgását nem lehet merev test forgásaként elképzelni. Sőt tulajdonképpen alaposabb mérőeszközökhöz nyúlva a csillagok keringési sebességét a centrumtól való távolság függvényében ábrázolva meglehetősen bonyolult görbét kapunk (rotációs görbe). Ez a görbe a centrumtól kifelé haladva hirtelen nő, majd kissé csökken, és 200-240 km/s értéken marad egészen a galaxis széléig. (Ez furcsa, eltér pl. a Naprendszer bolygóinak sebességeloszlásától, ahol a keringési sebesség a Naptól kifelé csökken, a pályaméret négyzetgyökével fordítottan arányos, azaz a rotációs görbe hiperbolaszerű.) A Nap, mely kb. 28 ezer fényévre található a centrumtól, mintegy 240 millió év alatt tesz meg egy teljes kört a csillagvárosunk középpontja körül kb. 220 km/s sebességgel. Ez jóval magasabb szám, mint a Földnek a saját tengelye körüli forgássebessége, és a Nap körüli forgási sebessége, mely mindkettő egy adott szöget zár be a Nap keringési síkjával (tehát a Föld forgástengelye és a keringési pályasíkja is egy adott szöget zár be a Nap galaxisban való keringési pályájával). Azonban a bolygók ugyanabban a síkban maradnak, és nincsenek jelen "vonszoló" vagy örvényes minták.

A Tejút természetesen szintén nem mozdulatlan, ahogy más galaxisok sem, vagy egymás felé közelednek, vagy egymástól távolodnak. Ugyanígy viselkednek a galaxiscsoportok és -szuperhalmazok is. Vajon milyen sebességekről van szó ezen a grandiózus skálán? A Lokális Csoportunkon belül meg tudjuk mérni a saját sebességünket (a Tejút sebességét) a kozmikus szomszédságunkban levő Androméda galaxishoz képest. A mérésekből úgy tűnik, hogy jelenleg az Androméda 301 km/s sebességgel mozog a Naprendszerünk felé, ami - szigorúan belekalkulálva a Nap mozgását a Tejútban - azt jelenti, hogy a Lokális galaxiscsoport két legnagyobb tagja, az Androméda és a Tejút egymás felé halad, mindkettő kb. 109 km/s sebességgel. Menjünk még egy szintet feljebb a skálán, a galaxiscsoportok és -halmazok szintjére. A Lokális Csoport akármilyen nagytömegű konstrukció is, nincs teljesen elszigetelve a kölcsönhatásoktól. A többi galaxis és galaxiscsoport a szomszédságunkban mind gravitációs “huzavonával” hat reánk, és az ettől is távolabbi anyagkoncentrációk is gravitációs hatást fejtenek ki a mi Lokális Csoportunkra. Az alapján, hogy mit láthatunk, mérhetünk és számolhatunk, ezek a strukturák egy további kb. 300km/s mozgást okozhatnak, ám egy más jellegű irányba érvényesülnek, mint az összes többi mozgás. Ez pedig részben megmagyarázza - de nem teljes egészében - a nagymértékű intergalaktikus mozgásokat a Világmindenségen keresztül. Ezen kívül még egy fontosabb hatás is részt vesz ebben a galaxisokat és galaxiscsoportokat lökdöső űrbilliárdjátékban, melyet csak a közelmúltban fedeztek fel: a kozmikus üregek, a voidok gravitációsan taszító jellegű hatása.

Mivel az Univerzumban minden, anyagot alkotó atom [20] és részecske olyan régiókban koncentrálódik össze, melyek átlag feletti sűrűséggel rendelkeznek, az ilyen, anyagban bővelkedő régiókban az átlagnál nagyobb a gravitációs vonzóhatás, az átlag alattiakban pedig kisebbek. Az olyan nagy kiterjedésű űrrégióban, ahol az átlagosnál jóval kevesebb az anyag, a vonzóhatás hiánya úgy viselkedik, mint egy taszítóhatás (kiemelendő, nincs jelen gravitációs taszítás, mindössze hasonló effektusként viselkedik; sőt maga a gravitáció valójában nem egy erő, hanem a téridő torzulását/görbülését jelenti). Mi kettő ilyen régió között – egy nagy kiterjedésű átlag feletti anyagsűrűségű, és egy nagy kiterjedésű átlag alatti anyagsűrűségű régió közt - helyezkedünk el, így ezek a vonzó és taszító erők összeadódnak, mindkettő űrterület hozzávetőlegesen 300 km/s sebességet jelent, vagyis a teljes szám kb. 600 km/s. Ha ezeket a kozmikus mozgásokat mind összeadjuk, vagyis a Föld saját tengely körüli forgását, a Földnek a Nap körüli keringését, a Napnak a galaxis körüli keringését, a Tejútnak az Androméda felé irányuló haladását, és a Lokális Csoport vonzóhatású mozgását az átlagfeletti anyagsűrűségű régiókhoz, ill. a taszítóhatású mozgását az átlagalatti anyagsűrűségű régióktól, megkapunk egy számot arról, hogy milyen gyorsan haladunk át egy adott pillanatban a Világmindenségben. Vagyis megállapítható lesz így, hogy a teljes kozmikus mozgás egy adott irányba 368 km/s-ra emelkedik, ám kalkuláljunk bele plusz vagy mínusz mintegy 30 km/s differencia-lehetőséget, attól függően, hogy éppen milyen évszak van, és melyik irányba mozog a Föld a Nap körül.

Természetesen ennél egyszerűbb is lehet a kalkulálás, ha egy univerzálisabb referenciapontot használunk a viszonyításhoz. Az egyetemes mérés egyik leghatékonyabb módja, ha a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás (továbbiakban KMH) [21] alapján kalkulálunk. Ahogyan a Föld is egy tágabb vonatkoztatású kiindulópontot biztosít, mellyel megmérhetjük akár a személyes mozgásunkat is, a KMH szintén ad számunkra egy univerzális értelemben tág referenciapontot, amivel mérhetjük a Tejút mozgását. A KMH-t egyetemesen úgy észleljük, mint a mikrohullámú sugárzások [22] minden irányból jövő halvány ragyogását, ráadásul bárhonnan detektálható (nem úgy, mint a bolygók, a csillagok, vagy a galaxisok, amiket a távolsággal elvesztünk a látómezőnkből). Ez a ma 2,725 K-fokos sugárzás a magas hőmérsékletű, korai Világmindenség sugárzásának a lehűlt, termikus maradványa, mely sugárzási tér akkor alakulhatott ki, midőn az Univerzum csupán 380 ezer éves korú volt. Ekkor következett be, hogy az atommagok [23] és elektronok [24] összeálltak atomokká, ezáltal a fotonok [25] számára a Világmindenség átlátszóvá, láthatóvá vált, fényben kezdett tehát tündökölni innentől az Univerzum. A KMH sok milliárd év alatt a kozmikus tágulás miatt fokozatosan kiterjedt és így lehűlt. Egyébként ez a Világmindenség egészét kitöltő elektromágneses sugárzás majdnem teljesen egyenletes hőmérséklettel rendelkezik. Vannak ugyan apró fluktuációk a kiterjedésében, ám összességében a hőmérséklete kvázi azonos minden irányban. Azonban mivel a Tejút (és minden más galaxis is) gyorsan mozognak a világűrön keresztül, a Doppler-hatás jelensége [26] érvényesül, és így a KMH sugárzása kék- és vöröseltolódást produkál. Erre kihegyezve magukat a tudósok a KMH alapos megfigyelésével kiderítették, hogy a Tejút és a szomszédságunkban levő galaxisok kb. 627 km/s (2,27 millió km/órás) sebességgel mozognak a világűrhöz képest.

Tehát összegezve, ha figyelmen kívül hagyjuk a Föld tengely körüli forgását és a Nap körüli keringését, akkor azt tapasztaljuk, hogy a Naprendszerünk a KMH-hoz (vagyis annak a mérési eredményéhez) viszonyítva egész pontosan 368 +/-2 km/s sebességgel mozog. Amikor figyelembe vesszük a Lokális Csoport mozgását is, akkor megkapjuk az összes benne lévő galaxis - a Tejút, az Androméda, a Triangulum [27], és az összes többi galaxis - mozgását, ami egész pontosan 627 +/-22 km/s sebességet jelent a KMH-hoz viszonyítva. A számítás azonban sajnos részben bizonytalan, mert a Napunk keringése a galaxis centruma körül nem pontosan meghatározható, és emiatt, hogy ez a legbizonytalanabb komponens a számításban, így a végeredmény kevésbé lehet pontos és megbízható. Ráadásul ennek a sebességnek a pontosságát természetesen behatárolja a KMH-ról szóló, eddig felhalmozott teljes adatmennyisségünk. Ez megnehezíti a még precízebb méréseket, vagy a galaxisunk sebességének változását az idő függvényében. Mi lehetne akkor a megoldás a problémák áthidalására?

Szerencsére nemrégiben megjelent egy kidolgozott javaslat, mely egy új mérési módot ajánl a galaktikus kozmikus sebességünk mérésére. Az elképzelés alapja, hogy a KMH használata helyett inkább a számtalan távoli galaxisra kell fókuszálni. Mivel minden galaxis nemcsak egy-egy kozmikus kiindulópontot jelent, hanem egy-egy bizonyos fényforrást is, meg tudjuk mérni a velük kapcsolatos sebességünket, relatíve nagyobb pontossággal. Ugyanakkor mivel egy független galaxis viszonylagosan mozog a Világmindenséghez képest is, nem tudjuk csak egyetlen galaxis adatait felhasználni. Sőt millió vagy akár milliárd galaxis átlagát kellene vennünk, melyeket mind meg kellene egyenként figyelnünk. Ez az egész ahhoz lenne hasonló, mintha a Földhöz viszonyított saját sebességünket az összes földlakóhoz viszonyított sebességünkkel mérnénk meg. Ha csak egy pár emberét mérnénk meg, az nem lenne túl pontos adat, de ha több milliárd ember mozgásával kalkulálnánk, az a sebességünk rendkívül precíz mérését eredményezné. És mivel konkrét galaxisokat mérnénk, az eredményünk nem lehetséges pontatlanságokat és anomáliákat tartalmazó feltételezéseken, előrejelzéseken alapulna, mint pl. hogy a KMH egyenletes, homogén hőmérsékletű.

Ezen a ponton jelenthetjük ki, ez a kidolgozás még mindössze egy javaslat. A projekthez szükséges adatbázis a galaxisokról sokkal-sokkal terjedelmesebbet igényelne, mint amennyi jelenleg rendelkezésünkre áll. Ám ha majd olyan eget kémlelő eszközök válnak számunkra közvetlenül elérhetővé, mint a Large Synoptic Survey Teleszkóp (Nagyméretű Szinoptikus Vizsgáló Távcső) [28] vagy a Square Kilometer Array (Négyzetkilométeres Hálózat) [29] akkor képesek leszünk a megfigyeléseikből annyi adatot gyűjteni, hogy megvalósíthassuk ezt az egyébként kiváló ötletet (Jelenleg a LSST és a SKA, bár szinte teljesen elkészültek, nincsenek üzembe állítva). Ha ez sikerülne, nem csak egy új mérési módszerünk lenne a galaxisok mozgásának rendkívül precíz mérésére, hanem a KMH-t is jobban megérthetnénk, a részleteit aprólékosabban feltárva. És ami még rendkívül hasznos volna, ez a grandiózus projekt a megfigyelendő adatok órási mennyisége miatt ismét egy nagyszabású kooperáló társasággá egyesítené a Föld csillagászait és tudósait. Ez pedig a tudományos vérkeringést még hatékonyabban elmélyítené.

‹‹‹ Érdekesség következik ›››

Érdekességképpen pedig egy egoztikus filozófiai okfejtéssel zárom ezen cikkemet. A Földünk a Nap körüli elliptikus keringése során jól ismert tartományokat jár be, majd évenként visszatér és újra megismétli ezt a tevékenységét. Gondolom, a kedves olvasó már megemelte legalább az egyik szemöldökét, hogy tulajdonképpen mit is akarok ebből kihozni? Ha nyolc órányi álomra hajtjuk a fejünket, teljesen biztosak lehetünk benne, hogy kb. 864 ezer km-rel odébb fogunk felébredni (az utazásunk sebessége 108 ezer km/óra, azaz 30 km/másodpercenként), viszont az a térrész, ahol felkeltünk a Naprendszerben, az ugyanolyan, mint ahol este tartózkodtunk. Ha másmilyen volna, arról már rég tudnánk megannyi forrásból. Ugyanakkor egészen más a helyzet azzal a keringéssel, amit a komplett Naprendszer végez a Tejútrendszerben! Itt egy teljes ciklus kb. 240 millió esztendeig tart, ráadásul ezalatt nem is pontosan ugyanazt a pályát tesszük meg, mint azt megelőzőleg. Tehát nyolc órás alvással (220 km/szekundummal a galaxisunk központi magja körül táncolva) reggel kb. 6 millió 400 ezer km-rel odébb vándorlunk odébb a Tejútrendszerben, ahhoz képest, mint ahol este voltunk. Ráadásul - és ami lényegeset akarok kihozni ebből - olyan helyre kerültünk, ahol ember még soha nem járt az egész, millió éves történelmünk során, az utunkba eső régióról nincs semmilyen tapasztalatunk. Még ha az Univerzum determinisztikus [30] is, mégis a szóban forgó űrrégió ismeretlen és közvetlen ismeretekkel nem rendelkezik róla senki - bármilyen új, furcsa, másféle, veszélyes vagy barátságos jellemzői lehetnek. Csak a naív és jámbor bizalom az, ha magabiztosan kijelentjük: minden nap ugyanolyan kozmikus környezetben lesz a Föld.

Igazából állandóan a végeláthatatlan ismeretlenben száguldozunk, akár csak egy 14. századbeli vitorláshajó, ami nekivágott az ismeretlen óceánnak. Egy biztos, mindnyájan örök utazók vagyunk, az örökkévalóság peremén élünk, többféle kozmikus táncot lejtve a Világmindenségben.

‹‹‹ CIKK VÉGE ›››

Kép:
-Felül: Távoli extragalaktikus objektumok Monte Carlo szimulációjának izotróp eloszlása a teljes égboltra nézve. A bal oldali panelen a 2D-s kék vektorok mutatják a méretarányos CAD (Computer-Aided Design) jelet, ahogy várhatóan a Lokális Csoport mozog a KMH hőmérséklet dipólus csúcsértéke felé, míg a jobb oldali panelen hozzá van adva egy véletlenszerű és domináns hiba komponens, ami az asztrometrikus pontatlanságokat illusztrálja.
-Lent: A CAD jelek rekonstrukciója 2 millió mintából történt 0.6 és 1.4 ívmásodperc/év sajátmozgású asztometrikus számítású pontossággal. A piros szín a jelerősséget mutatja (piros rombusszal megjelenítve a megfigyelő mozgásásnak szimulált irányát), míg a zöld/kék területek azt a térszöget jelölik, melyen belül a rekonstruált csúcs irányáltságainak 68%-a fekszik. A dipólus pozíciójában lévő pontatlanságok 10000 MC realizáció felhasználásával és analitikus előrejelzéssel összevetve történt, ahogy az a szövegben szerepelt (vastag fekete vonalak). (Kép forrása: https://phys.org/news/2018-07-possibly-galaxy-space.html)

Forrás: Julien Bel, Christian Marinoni - The cosmic aberration drift: proposal for a real-time detection of our acceleration through space. Physical Review Letters 121, 021101. 2018.06.07. Link: https://arxiv.org/abs/1802.04495
(Külön köszönet az angol nyelvű kiegészítések magyarra értelmezésében Németh Krisztinának!)

Hivatkozások:
1. Angol nyelvű Wiki - Motion (physics). Link: https://en.wikipedia.org/wiki/Motion_(physics)
2. Angol nyelvű Wiki - Earth. Link: https://en.wikipedia.org/wiki/Earth
3. Angol nyelvű Wiki - Sun. Link: https://en.wikipedia.org/wiki/Sun
4. Angol nyelvű Wiki - Milky Way. Link: https://en.wikipedia.org/wiki/Milky_Way
5. YouTube - The helical model - our solar system is a vortex. Link: https://www.youtube.com/watch?v=0jHsq36_NTU
6. Angol nyelvű Wiki - Solar System. Link: https://en.wikipedia.org/wiki/Solar_System
7. Angol nyelvű Wiki - General relativity. Link: https://en.wikipedia.org/wiki/General_relativity
8. Angol nyelvű Wiki - Gravity. Link: https://en.wikipedia.org/wiki/Gravity
9. Angol nyelvű Wiki - Dunnig-Kruger effect. Link: https://en.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger_effect
10. Angol nyelvű Wiki - Vega. Link: https://en.wikipedia.org/wiki/Vega
11. Angol nyelvű Wiki - Andromeda Galaxy. Link: https://en.wikipedia.org/wiki/Andromeda_Galaxy
12. Angol nyelvű Wiki - Local Group. Link: https://en.wikipedia.org/wiki/Local_Group
13. Angol nyelvű Wiki - Laniakea Supercluster. Link: https://en.wikipedia.org/wiki/Laniakea_Supercluster
14. Angol nyelvű Wiki - KBC Void. Link: https://en.wikipedia.org/wiki/KBC_Void
15. Angol nyelvű Wiki - Great Attractor. Link: https://en.wikipedia.org/wiki/Great_Attractor
16. Angol nyelvű Wiki - Dipole repeller. Link: https://en.wikipedia.org/wiki/Dipole_repeller
17. Angol nyelvű Wiki - Shapley Superclaster. Link: https://en.wikipedia.org/wiki/Shapley_Supercluster
18. Angol nyelvű Wiki - Speed of light. Link: https://en.wikipedia.org/wiki/Speed_of_light
19. Angol nyelvű Wiki - Dark matter. Link: https://en.wikipedia.org/wiki/Dark_matter
20. Angol nyelvű Wiki - Atom. Link: https://en.wikipedia.org/wiki/Atom
21. Angol nyelvű Wiki - Cosmic microwave background. Link: https://en.wikipedia.org/wiki/Cosmic_microwave_background
22. Angol nyelvű Wiki - Microwave. Link: https://en.wikipedia.org/wiki/Microwave
23. Angol nyelvű Wiki - Atomic nucleus. Link: https://en.wikipedia.org/wiki/Atomic_nucleus
24. Angol nyelvű Wiki - Electron. Link: https://en.wikipedia.org/wiki/Electron
25. Angol nyelvű Wiki - Photon. Link: https://en.wikipedia.org/wiki/Photon
26. Angol nyelvű Wiki - Doppler effect. Link: https://en.wikipedia.org/wiki/Doppler_effect
27. Angol nyelvű Wiki - Triangulum Galaxy. Link: https://en.wikipedia.org/wiki/Triangulum_Galaxy
28. Angol nyelvű Wiki - Large Synoptic Survey Telescope. Link: https://en.wikipedia.org/wi…/Large_Synoptic_Survey_Telescope
29. Angol nyelvű Wiki - Square Kilometer Array. Link: https://en.wikipedia.org/wiki/Square_Kilometre_Array
30. Angol nyelvű Wiki - Determinism. Link: https://en.wikipedia.org/wiki/Determinism

 
 

 

Kommentem: Gábor Szabó

Nagyon köszönöm Attilának ezt a tudományos ismertetést. Kiemelem azt a felismerését, hogy fogalmunk sincsen arról, milyen kozmikus környezetbe kerül a Föld egy hét múlva, mert addig felteszem előrelátunk. A Jelenések könyve szerint néhány óra alatt egy üstökösmag felhőn fogunk áthaladni, de ez még az időben és a Világűrben nagyon messze van, nem érdemes foglalkozni vele. Viszont a videóval abban egyet kell értenem, hogy a Nappal egy síkban forgó bolygók spirális pályát írnak le a Világűrben. Hogy maga a Nap spirálisan mozog pályáján, vagy nem, Attila tudja én nem. Az, hogy a Nap húzza magával a bolygókat, természetesen a saját korongjában, nem tagadható. Hogy az örvény spirális mozgás, az is tény. Az is igaz, hogy színuszgörbén mozog a Naprendszer a Tejút síkjában. Hogy aztán a Naprendszer által a Tejút síkjában bejárt út valóban leírja a DNS spirált, ennek alapján tényleg előáll a kettős spirálja, vagy nem, az számítógépes szimulációval könnyedén bizonyítható, vagy cáfolható.