Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A PARLAMENT CSÖKKENTENÉ ZELENSZKIJ HATÁSKÖREIT, Ő VISZONT FELOSZLATHATJA A TÖRVÉNYHOZÁST

2019.04.27

 

A PARLAMENT CSÖKKENTENÉ ZELENSZKIJ HATÁSKÖREIT, Ő VISZONT FELOSZLATHATJA A TÖRVÉNYHOZÁST

 

 

Az Önsegély (Szamopomics) párt által benyújtott törvénytervezet jelentősen szűkítené az államfő alkotmányos jogait – jelentette ki Dmitro Razumkov, Volodimir Zelenszkij megválasztott ukrán elnök stábjának szóvivője pénteken. Zelenszkij ugyanakkor feloszlathatja a törvlényhozást.

Razumov szerint szükség van egy törvényre, amely pontosan szabályozza az elnök hatásköreit, de olyan, ami az alkotmány keretein belül marad. Kifejtette, hogy a parlament előtt jelenleg lévő indítvány viszont tovább szűkítené az államfő jogait.

Elvenné tőle a jogot, hogy ő jelölje a külügy- és a védelmi minisztert, valamint a külső hírszerzés főnökét. “Csak a főügyész és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) főnöke maradna meg, de a helyettes vezetőket már a kormány nevezné ki”

– tette hozzá.

Ezen felül a megyék kormányzóit sem az államfő jelölné a javaslat alapján. Razumkov szavai szerint ez “övön aluli ütés” nemcsak a leendő államfőnek, de a választók 73 százalékának, akik rá szavaztak. Ha ugyanis ezt az indítványt elfogadja a parlament, akkor Zelenszkijnek hivatalba lépése után nem lesz elég hatásköre, eszköze arra, hogy végrehajtsa választási ígéreteit.

Emlékeztetett: Zelenszkij és csapata javasolta a kampány alatt, hogy egy csomagban fogadja el a parlament az államfő, a parlamenti képviselők és a bírák mentelmi jogának megszüntetését, az elnök elleni alkotmányos vádeljárásról (impeachment) szóló törvényt, valamint a parlamenti képviselők visszahívhatóságáról szóló jogszabályt.

Razumkov ezzel összefüggésben kitért arra, hogy

elvileg az államfőnek joga van a hivatalba lépését követően feloszlatni a parlamentet.

Előző este Zelenszkij videoüzenetet tett közzé a Facebookon, amelyben azzal vádolta meg a Központi Választási Bizottságot (CVK), hogy szándékosan húzza az időt az április 21-én megtartott második elnökválasztási forduló hivatalos eredményének kihirdetésével. Ezt a vádat a választási bizottság visszautasította, mondván, igyekeznek, ahogy tudnak.

A törvény megfogalmazása szerint viszont az államfő a parlamentet legfeljebb fél évvel az előtt oszlathatja fel, hogy az adott összetételű törvényhozás befejezte munkáját. A következő parlamenti választások Ukrajnában október 27-re vannak kiírva. Az új összetételű parlament első üléséig pedig a régi összetételű van elvileg hivatalban, de vitatott, pontosan meddig is tart, amíg “befejezi a munkáját”.

A szakértői vélemények szerint május 27-ig Zelenszkijnek bizonyosan joga lesz feloszlatni a parlamentet, ha addig beiktatják, és így dönt, utána viszont ez már kétséges. Éppen ezt kifogásolta Zeleneszkij is videoüzenetében, vagyis azt, hogy ha a parlament május 27-e utáni napra teszi az ő beiktatását, akkor lehetősége sem lesz megfontolni annak a törvényhozásnak a feloszlatását, amelyben neki, mint új elnöknek semmilyen képviselete nincs, és támogatottsága is ebben a törvényhozásban meglehetősen alacsony, hiszen a régi vezetés, a leköszönő elnök, Petro Porosenko hívei vannak benne többségben.

 
Forrás:

MTI