Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Einstein ekvivalenciaelvének cáfolata

Cikkek

Gyorsabban öregszik, aki emeleten lakik

2020.12.21

 Einstein relativitáselmélete többek között kimondja, hogy az idő folyása nem állandó sebességű, az időt több dolog is képes lelassítani vagy felgyorsítani. Ilyen például a gyorsulás, amire a híres ikerparadoxon épül: 

 

Einstein relativitáselméletének tévedéseiről

2020.12.20

  A Michelson–Morley-kísérletnél nem volt áramló közeg, nem változott a fénysebesség, egy adott közeg azonos irányú áramoltatásával, túlléphető a nyugvó állapotú közegre vonatkoztatható fénysebesség.

 

Szabó Gábor: A LIGO RENDSZER MÉRÉSEI ALAPJÁN NINCSEN SEBESSÉGTŐL FÜGGŐ HOSSZKONTRAKCIÓ, EZÉRT VÁLTOZÓ A FÉNYSEBESSÉG

2020.03.25

 A Föld Nap körüli sebessége 30 km/s. Ebből a sebességből a LIGO rendszer 4 km hosszú karjainak 0,02 milliméter rövidülést kellene periodikusan érzékelnie a Lorentz-elv alapján, amikor valamelyik kar a mozgás irányába mutat. Feltételezem, hogy ezt a karrövidülést nem méri a rendszer. Következésképpen a Lorentz-elv és a belőle származtatott relativitáselmélet hosszkontrakció tétele nem felel meg a valóságnak.
Ha mégis érzékeli a rövidülést a LIGO rendszer, akkor az Einstein relativitáselvének végső bizonyítéka.

 

Kettős rendszerben keringő pulzár adja a relativitáselmélet újabb bizonyítékát

2020.02.02

 A fehér törpe gyors forgásával annyira ,,megpörgette” maga körül a téridőt, hogy megváltoztatta a pulzár pályájának helyzetét. A kutatók szerint a pálya mért megváltozása alapján a fehér törpe körülbelül óránként harmincszor fordulhat meg a tengelye körül.

 

„Semmiben nem nyújt új vagy más leírást a térről és az időről”

2020.01.13

 A laikus közönséget kifejezetten érdekli a relativitáselmélet. Ebben nyilván szerepet játszik az a bizsergető momentum, hogy az einsteini elmélet alapjaiban változ­tatja meg a térről és időről alkotott intuitív fogalmainkat. Ráadásul mindezt nagyon egyszerű matematikai eszközökkel teszi (ami miatt érthetetlen számomra, miért nem tanítják ezt a közép­iskolában). Nézzük a XIX. század végi helyzetet. A klasszikus fizika beszélgetésünk szempontjából (is) fontos eredményei a következők voltak: a klasszikus mechanikára érvényes a Galilei-féle relativitási elv – amely szerint az inerciális vonatkoztatási rendszerek fizikailag egyenértékűek –, az elektrodinamikát leíró Maxwell-egyenletek viszont egy adott inerciarendszerben érvényesek. 

 

Einstein tévedett, nem a helyi, hanem Newton általános inerciarendszere a valóságos tény

2019.09.24

 „Az SR ellen felhozott egyik érv az ún. „ikerparadoxon” volt, amelyik szerint egy űrhajóban utazó ember nem öregedhet lassabban, mint a Földön maradt ikertestvére. Az érvük az volt, hogy nemcsak az űrhajós mozog a földi megfigyelő szerint, hanem a Földön maradt ikertestvér is mozog, ha az űrhajót tekintjük vonatkozási rendszernek. A relativitás elve szerint tehát mindkettő a másikat tekinti fiatalabbnak. 

 

Koncz Attila - UniverZoom Projektére írt törölt bejegyzésem6 Frissítve

2019.09.23

 A gravitációt Einstein a belapult gumilepedővel magyarázta, amely felé gurul a labda. A Kozmoszban viszont nincsen lent és fent, főként a gömbhalmazokban nincsen. Így nem működhet a gumilepedő példa a gravitáció magyarázataként. Másik magyarázat meg nincsen.

 

Kapcsoljunk a fénysebességű fotonhoz egy órát, és mérjük meg, mi történik?

2019.09.18

 A fénysebességnél kötelezően meg kell állnia az időnek. Ha a fizikusok azt állítják, hogy nem áll meg ebben az esetben az idő, akkor túlléphető a fénysebesség, egészen addig a sebességig, amíg az idő megáll. Ha soha sem érhető el az idő megállítása, akkor a sebesség bármeddig fokozható, a fénysebesség nem határsebesség.  

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Einstein ekvivalenciaelvének cáfolata | Hozzászólások: 0

A világon elsőként sikerült lefotózni a kvantumösszefonódást és Einstein tévedését!

2019.07.16

 A Scientific Advances című tudományos lapban megjelent beszámoló szerint a fotón két, egymással kapcsolatban álló foton látható, amelyek megosztják egymással a fizikai állapotukat – vagyis összeköttetésben vannak. A képen a Bell-egyenlőtlenség megsértését rögzítették, ami bizonyíték a kvantum-összefonódás létezésére.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Einstein ekvivalenciaelvének cáfolata | Hozzászólások: 0

Szabó Gábor: Használt Einstein valamiféle abszolút tér és idő létezést, fogalmat?/FRISSÍTVE/

2019.06.26

  Valóban nincsen szükség az abszolút inerciarendszerre, de ettől az még kihat a rendszerre. Bizonyítéka a képletben található energiakvóciens léte. Az energiakvóciens valójában a mozgási energiát számszerűsíti a képletben. Mozgási energia pedig az abszolút térhez képest keletkezik bárhol a Világmindenségben.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Einstein ekvivalenciaelvének cáfolata | Hozzászólások: 0