Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Beteljesedett prófécia: Két Benjamin nevű miniszterelnöke van Izraelnek

2020.05.10

„Az ötödik évezred utolsó éveiben, az 5780-as évben választások lesznek Izraelben, azonban senki nem fog tudni kormányt alakítani.  Azon év Ros Hásánákor (zsidó újév, idén szeptember 30 és október 1-re esik) az Égben fontos vita lesz a sötét oldal és a szentség közt. Többet nem mondhatok, így is sok titkot árultam már el.”

Szintén hasonló jövendölést tett a híres kabbalisztikus írás, a „Brit Afarszemon” című könyv szerzője az Egyiptomban élt Szászon Cháj Sosáni rabbi, akit kortársai az egyiptomi prófétának is neveztek:

„Eljön az a nap, amikor az Izrael Királyságának két minisztere lesz győztes. Mindkettő Benjamin lesz, és egyikük sem lesz képes létrehozni kormányát. Azon a napon tudjuk majd meg, hogy a Messiás (Megváltó) királya már az ajtó mellett áll!”

www.halljad.hu/cikkek/elet-izraelben/megjosolta-e-kaduri-rabbi-a-mostani-izraeli-valasztasok-eredmenyet-.html

 

 

 

Netanjahu - Gantz kormány

Ötödik dimenzió: ellenzékben Benjamin Netanjahu volt koalíciós szövetségesei

 
0
 
Avigdor Liberman és Naftali Bennett: vesztesek vagy vesztesek

Ziva/ujkelet.live

Az elmúlt másfél év politikai sárdobálása és végletekig kiélezett választási kudarcai után valójában senki sem hitte el, hogy a miniszterelnök végül ellenfelével Beni Gantzcal fog megegyezni, ellenzékbe kényszerítve eddigi koalíciós partnereit.

Igaz, Benjamin Netanjahunak és zárójelben megjegyezve Gantznak sem volt túl sok választási lehetősége. És az is igaz, hogy az utolsó fordulóban majdnem összejött a kormányalakításhoz szükséges mandátum, de sorozatban háromszor még mindig csak majdnem. Ahogyan a márciusi választás éjszakáján az egyik újságíró találóan írta:

Semmi sincs olyan messze a hatvanegytől, mint a hatvan

A sors iróniája, hogy ez mindkét fél esetében igaz volt.

Benjamin Netanjahu jól jött ki a koronavírus okozta felfordulásból, népszerűsége töretlen, legalábbis választói körében, de három hónap múlva újabb forduló kockázatát bevállalni a koronaválság miatt megtépázott gazdasági helyzettel, a folyamatban lévő annektálással és nem utolsó sorban három aktív vádemeléssel a háttérben, nem tűnt valami ígéretes jövőképnek.

Netanjahu kormányalakítása és a koalíciós megállapodás ellen Legfelsőbb Bírósághoz beadott petíciók mellett érvelve Avigdor Feldman ügyvéd kijelentette: „Egy miniszterelnökkel feküdtünk le és két miniszterelnökkel ébredtünk.”

A szakmai találgatások közben folyó végtelennek és minden bizonnyal eredménytelennek ígérkező Netanjahu-Gantz egyezkedésnek, a pletykák szerint Arije Deri belügyminiszter (Sasz) vetett véget. A majdhogynem a csodával határos módon kieszközölt közös megállapodás aláírása után – a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott pozíciókat túlélve, alaptörvény módosításokkal kiegészítve, úgy tűnik mégis megalakul a zsidó állam legnépesebb egységkormánya, Lág Bá’omer ünnepét követő szerdai napon.

Benjamin Netanjahu ötödik, Beni Gantz első kormánya

Izrael soron következő 35. kabinetje lesz, amennyiben május 13-án sor kerül az eskü tételre, de az már most kijelenthető, hogy a zsidó állam történetének legfurcsább egységkormánya van megalakulóban, két rotációs miniszterelnökkel és alternatív helyettessel, valamint 32 (később 36) miniszterrel és 18 helyettesével.

A kétoldali szerződés szerint a miniszterelnök és helyettese egymással szemben [bizalmatlansági] vétójoggal rendelkezik, és a kabinet 72 képviselővel bár stabil kormánynak tűnik, a törvényhozás nehézkesnek ígérkezik.

A megállapodás szükségszerűen mindkét oldalon töréshez és a politikai sorok látszatra kevésbé pragmatikus átrendeződéséhez vezetett.

Netanjahu másfél éves meddő kormányalakításának egyetlen akadálya az ellenzéki oldalon kialakult “cockpit” néven ismeretes társaság (Kék-Fehér), amely már a kezdetektől versenyképes választói támogatottságra tett szert. Az “ellenállókat” a három vezérkari főnök, Beni Gantz valamint Gabi Askenázi (Hoszen Leiszráel) és Mose Bogi Jáálon (Telem) – utóbbi védelmi miniszterként is szolgált Netanjahu alatt – megspékelve a fekete bárány egykori pénzügyminiszter Jáir Lapiddal (Jes Atid) majd kiegészülve a volt védelmi miniszter, királycsináló Avigdor Libermannal (Jiszráel Beitenu).

Hosszadalmas háttérmunka után, a miniszterelnöknek végül sikerült a leggyengébb láncszemet – Beni Gantzot rábeszélnie a szakításra, aki ilymódon elveszítve mandátumainak felét és választóinak bizalmát, hajlandó volt csatlakozni a Netanjahu-kormányba, miközben a tárgyalásokból és a zaftos kinevezésekből kimaradt Netanjahu-párti képviselők megjegyezték, a miniszterelnök túl nagy árat fizetett a dicsőségért.

Ugyanis a “lúzer” Beni Gantz az utolsó percig kivárt, ami tőle telt és amit a miniszterelnök elvárt tőle megtette, sőt még annál is többet, de közben szép csendben begyűjtött kis csapatának számos kulcsminisztériumot, magának pedig az alternatív miniszterelnök – helyettes kinevezést, ami jelen esetben jóval többet jelent annál, amit az elmúlt hetvenkét évben bárki is magáénak tudhatott hasonló címszó alatt. Történetesen írd és mond a hatalom megosztását – nem akárkivel, Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel.

A Netanjahu-Gantz megállapodás a miniszterelnök számára természetesen külön hatalmi biztosítékokat szab feltételül, ellenben a Likud és a miniszterelnök korábbi kulcspartnere, a nemzeti-vallásos Jamina képviselői számára csak morzsákat. Ellenben Gantz pártja, valamint a baloldal hátán bejutó Orly-Lévy Abekaszsisz és a Telem szorításból kiváló, de Gantz mellett szavazó Cví Hauzer – Joáz Hendel páros és nem utolsó sorban a szintén Gantz vitorláit dagasztó, két tévelygő munkapártos légionárius, Amir Peretz és Itzik Smuli, királyi miniszteri posztok várományosai.

Netanjahu volt igazságügy-minisztere, Ajelet Saked és megbízott védelmi minisztere Naftali Bennett, “a nesze semmi fogd meg jól” jobboldali koalíciós tárgyalások végén nyilvánosan bejelentették, hogy a Jamina az ellenzék soraiból folytatja a politizálást.

A döntés, ismerve Bennett koalíciós ambícióit, véglegesnek nem tekinthető, annak viszont nem sok esélye van, hogy a miniszterelnök rá fogja pazarolni a kezében még meglévő aduászokat, amikor saját pártján belül is bőven akad törleszteni valója.

Bennett és Saked amúgy is eljátszotta az utolsó esélyüket is, amikor nem szavazták meg az egységkormányról szóló miniszterelnöki rotációt biztosító alaptörvény módosítást. Arról nem is beszélve, hogy tüntetőleg távolmaradtak múlt héten csütörtökön, amikor Netanjahu miniszerelnöki ajánlását kellett aláírni, mondván: “a Jamina nem szándékozik egy balodali kormányt megszavazni”.

Naftali Bennett legjobb formáját a legutóbbi működőképes kormányalakítás idején (2015) hozta, akkor még a nemzeti-vallásos Zsidó Otthon vezetőjeként megszerezte magának az oktatási és diaszpóraügyi minisztériumot, míg Saked megkapta az igazságügyi minisztériumot. Az is igaz, hogy Bennett sikeréhez kellett Liberman akkori távolmaradása a Netanjahu kormánytól. Jáálon távozása után a védelmi miniszteri posztról és a koalícióból – két éves késéssel – Liberman végül kötélnek állt, de az amúgy is ingatag jobboldali blokk nem volt hosszúéletű.

Gantz fájdalmas árulásához képest a jobboldal átrendeződése kevésbé volt látványos, főleg azok után, hogy a lassú erodálódás már 2015-ben elkezdődött. Eredménye, hogy a miniszterelnök által leselejtezett koalíciós pártok és miniszterek hirtelen, de nem minden ésszerűség nélkül, az ellenzék soraiba kényszerültek.

„A Jamina a Netanyahu utáni korszakra készül, amely másfél év múlva fog elkezdődni, és ellenzékből valódi, jobboldali alternatívával fog előállni”, áll a párttagok közös nyilatkozatában.

„Egy olyan jobboldallal, amely nem hajlandó a baloldalnak eladni az igazságszolgáltatási rendszert a személyes túlélés érdekében; egy jobboldal, amely nem hajlandó megfutamodni a Hamász és Abu Mazen [Mahmoud Abbász Palesztin Hatóság elnöke] elől; egy jobboldal, amely valóban elkötelezett a telepek fejlesztése [Júdea és Szamária] és legalizálása mellett; egy jobboldali, amely nem árusítja ki a judaizmust az érdekeknek vagy az izraeli gazdaságot Amir Peretz és a Histadrut szakszervezetnek; egy jobboldal, amely nem dobja be a törülközőt, amikor a behatolók eltávolításáról van szó.”

A Netanjahu – Bennett tárgyalásoknak tulajdonképpen már csak egy tétje maradt. Rafi Peretz (Zsidó Otthon) oktatási miniszter és Bezalel Szmotrics (Tkuma) közlekedésügyi miniszter együtt marad szövetségeseivel vagy becsukott szemmel, de elfogadják az alamizsnát és maradnak a jobboldali blokkal együtt a koalícióban. Ayelet Saked nyíltan a miniszterelnököt okolja, amiért szándékosan a Jamina szétszedése a célja, de a legutóbbi közös nyilatkozat szerint a párt együtt döntött az ellenzékbe való vonulásáról.

Amennyiben a Jamina valóban nem csatlakozik a szerdán megalakuló Netanjahu – Gantz kormányhoz, legfeljebb a két ex-védelmi miniszter Libermanra, Jáálonra és a fekete bárány Jair Lapidra számíthat az ellenzéki áttörés során olymódon, hogy Liberman már előre bejelentette előjogait a következő [ellenzéki] miniszerelnöki jelölésre.