Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A magyar kormány nem tiltja be a jó eséllyel rákkeltő glifozát gyomirtót

 Hogyan egyeztethető össze a gyermekvállalás ösztönzése a termékenységet bizonyítottan veszélyeztető glifozát használatának támogatásával?

– kérdezte írásban Szél Bernadett Nagy István agrárminisztert.

A független országgyűlési képviselő írásbeli kérdésében kifejtette, hogy a glifozát gyomirtó szer 2015-ben „valószínűleg rákkeltő az emberek esetében” besorolást kapott az ENSZ alá tartozó Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Ügynökségtől.

A protester holds a placard reading 'Glyphosate : license to kill'. Following the call of Greta Thunberg for a World School Strike, school students and students took to the streets of Toulouse for the 2nd time to denounce the governments inaction towards the climate crisis.
They denounce the lack of action against the environment crisis. Similar protests took place all over the world. After this protest, they rejoined the March for the Climate.Toulouse. France. May 24th 2019. (Photo by Alain Pitton/NurPhoto)
„Glifozát: engedély gyilkosságra” feliratú tábla egy tüntetésen a franciaországi Toulouse-ban. Fotó: Alain Pitton/NurPhoto

A kismamák szervezetében is kimutatható glifozát a méhlepény- és embrionális sejtekben apoptózist és nekrózist, más szóval programozott és nem programozott sejthalált válthat ki. Ez pedig összefüggésben lehet a meddőség kialakulásával.

A Magyarországon közel 150 ezer párt érintő meddőség mögött többek között és nagymértékben a táplálékkal naponta magunkhoz vett vegyszerek, például konkrétan a glifozát mennyisége húzódik meg.

Szél Bernadett szerint ezért logikus lépés lenne a kormánytól a glifozát betiltása, ha már a 2018-as évet a családok évének nevezték el, és a családpolitika nagy hangsúlyt kap Orbán Viktorék politikájában.

Ugyanis a termékenységcsökkenés és a mezőgazdasági vegyszerek összefüggését kutatásokkal igazolták. Az ezen vegyszerek használatának következményei közt szerepel nők esetében a policisztás ováriumszindróma (PCOS) valamint az endometriózis gyakoribbá válása, a spontán vetélés, méhen belüli magzati halál és a koraszülés, illetve a nemiség fejlődésének rendellenessége.

A glifozátot tartalmazó szereket gyártó Bayer és Monsanto óriásvállaltok által finanszírozott kutatások azonban valahogy semmilyen káros hatását nem mutatták ki a glifozátnak.

Az Európai Unió – Magyarország szavazataival – 2017-ben megszavazta a rákkeltéssel gyanúsított glifozát gyomirtó szer 5 éves uniós újraengedélyezését, korlátozások nélkül. Viszont vannak országok, ahol az uniós engedélyezés ellenére betiltották a glifozátot: legutóbb idén júliusban az osztrák parlament szavazott nagy többséggel a gyomirtó betiltása mellett.

Budapest, 2019. január 23.
Nagy István agrárminiszter beszédet mond az idei AGROmashEXPO és Agrárgépshow szakkiállítás megnyitóján a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban 2019. január 23-án.
MTI/Kovács Tamás
Nagy István agrárminiszter beszédet mond az idei AGROmashEXPO és Agrárgépshow szakkiállítás megnyitóján a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban 2019. január 23-án. Fotó: MTI/Kovács Tamás

A magyar kormány azonban Nagy István válasza szerint nem tervezi ezt. Az agrárminiszter azt írta, hogy az Európai Bizottság nem talál bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a glifozát rákkeltő lenne, ezért is engedélyezte az EU újabb öt évre a gyomirtó szer használatát.

A magyar kormány pedig ebben a kérdésben nem vitatkozik az EU-val, ezért 2022-ig kizárt itthon a glifozát betiltása.

Kiemelt kép: RALF HIRSCHBERGER / DPA / dpa Picture-Alliance  24.hu/tudomany/2019/07/23/glifozat-gyomirto-szer-rakkelto-meddoseg/

 

MIÉRT NEM TUDJA BETILTANI AZ EU A GLIFOZÁTOT? JÁVOR BENEDEK ELÁRULJA: NEM CSAK ORBÁN MIATT/ Részlet

„Globális multi mellé állt a magyar kormány az EU-ban” – ilyen és ehhez hasonló címekkel kommentálta a magyar sajtó azt, hogy a múlt héten a kormány megszavazta a Tanácsban, hogy további öt évig engedélyezzék a glifozát nevű gyomirtószert. Sokkal relevánsabb diagnózis lett volna, hogy „a lakosságot mérgező szer további használatára buzdít a magyar kormány” – ez már többet elárul az ügyről, mint a magyar közbeszédben tutira jolly joker ellenségérvet jelentő gaz multik emlegetése.

 

Adott esetben a Monsanto-é, amely mondjuk pont kiérdemli ezt a jelzőt. Az amerikai cég neve nem csak a glifozáttal, de a génmódosított élelmiszerekkel is összefonódott, sőt, hogy egy hungarikumot is említsünk, a földmutyik sem állnak távol tőle: a Magyar Nemzet írt tavasszal arról a Komárom-Esztergom megyei ügyről, miszerint a Monsanto a bábolnai üzeme szomszédságában egy kiszemelt állami földterületet annak feldarabolása után szerzett meg egy helyi gazda közbeiktatásával.

 

Mi az a glifozát?

 

A glifozát az egyik legszélesebb körben használt növényvédő szer a világon és Magyarországon.

 

Brutális gyomirtószer: gyakorlatilag mindent elpusztít

 

– mondta az Azonnalinak Jávor Benedek zöldpárti EP-képviselő, aki már jóval régebb óta követi a glifozát-ügyet, mint hogy az a magyar köztudatba bekerült volna.

 

A hatóanyagot elsősorban a Monsanto növényvédőszereiben használják.

 

Alapvetően genetikailag módosított élelmiszernövényekre fejlesztették ki,

 

mivel ezek rezisztensek a glifozát hatóanyagra, így ezekre nagy koncentrációban is használható: minden más növény kiirt körülöttük, a GMO-s növények viszont megmaradnak.

 

Magyar vonatkozásban érdekes adalék, hogy az Alaptörvény elvileg GMO-mentességet garantál: ettől mondjuk – amint azt a kormány sem nagyon titkolja – még simán lehet importálni GMO-s termékeket az országba, de legalább itt termeszteni tilos őket.

 

Ettől függetlenül itthon is használják a glifozátot: nagy koncentrációban szelektíven, olyan helyeken, ahol csak gyom van.

 

Kisebb koncentrációban viszont szórják a gabonára is:

 

aratás előtt használják, így a növények már lábon kiszáradnak valamennyire. Ezáltal az aratásnál alacsonyabb a növények nedvességtartalma, amit egyszerűbb raktározni – magyarázta Jávor az Azonnalinak. Ennek viszont az az ára, hogy valamennyi glifozát belekerülhet a gabonába és az abból készült élelmiszerekbe, például a kenyérbe.

 

Az EP-képviselők szervezetében van glifozát, Magyarországon nem készült vizsgálat

 

Jávor Benedek negyvenhét EP-képviselőtársával együtt egyébként vizeletmintát küldött egy független német laboratóriumnak, hogy bevizsgálják: van-e glifozát a szervezetükben. Mindegyikük vizeletében kimutatták a szer jelenlétét, és „bár nincs hivatalos egészségügyi határérték a vizelet glifozáttartalmára, de az eredmények minden esetben meghaladták az ivóvízre vonatkozó 0,1 μg/l határértéket.

 

Azaz több glifozát megy ki belőlünk, mint ami befele jöhetne”

 

– írta a vizsgálatról a blogján a politikus.

 

A magyarok közül rajta kívül még a jobbikos Balczó Zoltán vett részt a kísérletben. Jávor a saját eredményéről azt írta: 3,14 μg/l glifozátot mutattak ki nála, ami a második legrosszabb eredmény a vizsgált képviselők közül, és harmincszor annyi, mint amennyi az ivóvízben lehetne.

 

Tavaly Németországban nagy botrány volt, mikor bevizsgálták a legnépszerűbb sörmárkákat, és szinte mindegyikről kiderült, hogy jóval több glifozátot tartalmaznak a kelleténél. Tettek is a dolog ellen: az idei vizsgálat már jóval kevesebb gyomirtót mutatott ki a sörökben, de a helyzet még mindig nem ideális.

 

Nem ártana persze Magyarországon is egy hasonló vizsgálatot elvégezni – nem csak a sörökre, hanem általában az élelmiszerekre vonatkozóan. Ezzel kapcsolatos érdeklődésünkre Jávor Benedek azt mondta: egy ilyen vizsgálat elég drága mulatság, és egyértelműen a hatóságok dolga lenne, de erre egyáltalán nem mutatkozik kormányzati akarat.

 

Mi a baj ezzel?

 

Ami miatt jobb lenne glifozátmentes élelmiszereket enni, az az, hogy a szer potenciális rákkeltő.

 

A glifozát káros hatásairól egyelőre elég ellentmondásosak az információk. Az IARC, az ENSZ rákkutatással foglalkozó szakosított intézménye potenciális rákkeltőnek sorolta be a szert, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság, az EFSA viszont a közelmúltban arra a következtetésre jutott, hogy nincs rákkeltő hatása – mondja Jávor Benedek, rögtön hozzátéve, hogy miért érdemes fenntartásokkal kezelni az EFSA megállapításait.

 

Az EU-s hatóság olyan tudományos anyagokra alapozta a megengedő döntését, amelyek a mezőgazdasági nagyipartól származnak: ezeket a tanulmányokat a mai napig nem hozták teljességében nyilvánosságra.

 

„Másfél éve próbáljuk ezeket megszerezni, de nem voltak hajlandók megküldeni őket maradéktalanul, csak kitakarásokkal teli, töredékes szövegeket kaptunk” – mondja Jávor Benedek, aki három képviselőtársával be is perelte az EFSA-t az Európai Bíróságon, hogy adják ki az adatokat.

 

„Nagyon erős a gyanú, különösen az Amerikában a Monsanto ellen folyó per kapcsán kiszivárgott emailek, az úgynevezett Monsanto-papírok alapján, hogy a nagy cégek manipulálják az adatokat, amelyek alapján a glifozát tényleges hatásait elemzik, és ami alapján az EFSA arra jut, hogy nem rákkeltő a glifozát. Ennek alapján felmerül a kérdés, hogy mennyire megalapozott az EFSA következtetése?” – vetette fel Jávor. Szerinte ezért inkább az elővigyázatosság elvét kellene szem előtt tartani és nem kívánatossá kell minősíteni a glifozát széleskörű használatát.

 

Most mindenki úgy permetez glifozáttal, ahogy akar

 

 

Jelenleg nincsenek speciális korlátozó szabályok a glifozát használatára nézve sem Magyarországon, sem az EU-ban. Csak az általános növényvédelmi előírásoknak kell megfelelni. Az egyes szereket azonban az EU-ban időről időre engedélyeztetni kell.

 

azonnali.hu/cikk/20171117_miert-nem-tudja-betiltani-az-eu-a-glifozatot-javor-benedek-elarulja-nem-csak-orban-miatt