Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Megnyithatja a Natura 2000-es területen a bányát az osztrák cég

2020.04.18

 

Megnyithatja a Natura 2000-es területen a bányát az osztrák cég

Részletek a Magyar Hang cikkből

 

 Egy osztrák bányászcégnek sikerült, ami az elmúlt évtizedekben egyetlen vállalatnak sem Sümegprágán: természetvédelmi részeket is érintő bányaterületre kapott környezetvédelmi engedélyt, így megnyithatja a bazaltbányát a település határában – tudta meg a Magyar Hang. Ezzel elhárult a legjelentősebb bürokratikus akadály, a Modre Bergbau Gmbh elkezdheti a bánya előkészítését a falu szélétől 800 méterre fekvő bányaterületen, amelynek egy része Natura 2000-es besorolású természetvédelmi oltalom alatt áll.

 

A bazalt azért nagy kincs, mert építkezések alapanyagaként hasznosítható. A már említett fórumon a bányászati jogot elnyerő cég nevében eljáró Kappel Gizella bányamérnök arról beszélt, hogy korábban az államtitkárok kifejezetten feladatul kapták a bányaterületek felmérését. A sümegprágai bányaterületet különben 2010-ben alakították ki.

A faluban máig ismerik az öregek mondását, miszerint „vége lesz a világnak, ha átlátunk Zsidre”. Ez ugyanis a bazaltot rejtő hegygerinc eltűnését jelentené. Azért nem akarnak bányát, mert attól tartanak, hogy a kitermelés megindításával eltűnik a hegy. A kitermelést ugyanis külszíni fejtéssel végzik. A lakosok a természetet, a hegyoldalt, az erdőt, az élővilágot, a vizeiket, a közeli szőlőskerteket, gyümölcsösöket féltik. 

 A Veszprémi Megyei Kormányhivatal érdeklődésünkre megküldött határozata szerint a Modre Bergbau annak ellenére kapott környezetvédelmi engedélyt – feltételekkel –, hogy nem minden érintett támogatta a bányanyitást. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park is tamáskodott több szempontból. Emlékeztettek, hogy a bányaterület egy része Natura 2000-es besorolású természetvédelmi terület. Ezeket olyan erdő borítja, amelyben védett állat- és növényfajok élnek. A nemzeti park álláspontja szerint a bükkösökkel és tölgyesekkel együtt a védett fajok – szarvasbogarak, cincérek – egyedei megsemmisülnek. A nemzeti park szerint a bányászat a Sarvaly-forrást is elapaszthatja. A Modre Bergbau nevében eljáró bányamérnök szerint a fajok életterét viszont nem bányászat, hanem az erdő kitermelése szünteti meg.

Figyelemre méltó, hogy egy évvel ezelőtt lényegében ugyanezen érvekkel utasították el a Modre Bergbau akkori kérelmét. Akkor azzal érvelt a kormányhivatal, hogy a bányaterület egy része természetvédelmi terület, a hegy túloldalán pedig a Sarvaly-forrás folyik le. Sőt, korábban a szintén osztrák tulajdonban álló Bazalt-Középkő-Kőbányák Kft. sem kapott környezetvédelmi engedélyt ugyanilyen természetvédelmi okokból, ami miatt a cég végül elveszítette a koncessziót is. Kérdeztük a kormányhivatalt, hogy milyen körülmények változtak, amelyek most lehetővé tették az engedélyezést, de nem kaptunk rá választ

A sümegprágaiak ezen kívül az érvényben lévő helyi jogszabályokban is bízhattak. A településrendezési terv ugyanis jelenlegi formájában lehetetlenné teszi a bányanyitást. A Modre Bergbau azonban úgy kapta meg az engedélyt, hogy a kormányhivatal kötelezte Sümegprága és Sümeg önkormányzatait arra, hogy a „kizáró okot a létesítési, építési engedély kiadására jogosult hatóság döntéséig” szüntesse meg.

A határozatból kiderül az is, hogy a bazaltkövek aprítását egy önálló ásványfeldolgozóban végeznék, de annak helyét nem nevezték meg. A határozat szerint a 43 hektáros bányaterületen évente legfeljebb 80 ezer köbméter bazaltot termelhetnek ki.

 Ám míg a rendszerváltás előtt csillével szállították a kitermelt bazaltot a közeli vasútállomásra, ezúttal teherautókkal hordanák a köveket Sümegprága lakott részét elkerülve. Igaz, ehhez szintén az erdőben nyitna utat a bányászcég.

magyarhang.org/belfold/2020/04/18/megnyithatja-a-natura-2000-es-teruleten-a-banyat-az-osztrak-ceg/