Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


HATALMAS FEKETE LYUKRA BUKKANTAK A KOZMOSZBAN

 Titkok Szigete | Ahol minden nap egy új titok és érdekesség vár!

 

HATALMAS SZÖRNYETEGRE BUKKANTAK A KOZMOSZBAN

 

 

 

 

 

 szerző: TITKOK SZIGETE 

 

Szakértők egy csoportja azonosította az eddig legtávolabbi kvazárt, a J0313-1806-ot – írja az IFLScience.

Az objektum 670 millió évvel az ősrobbanás utáni állapotában látható, fényereje ezerszerese galaxisunkénak.

A kvazár energiáját egy igazi szörnyeteg, egy 1,6 milliárd naptömegű szupermasszív fekete lyuk biztosítja.

Feige Wang, az Arizonai Egyetem munkatársa és a tanulmány vezető szerzője szerint ez a legkorábbi bizonyíték arra, hogy egy szupermasszív fekete lyuk miként képes befolyásolni galaxisát.

A közelebbi rendszerek vizsgálatából tudjuk, hogy az objektumok jelentős hatásokat képesek kiváltani, a korai galaxisok esetében viszont ritkán látni hasonlót.

A kvazárok csillagszerűnek tűnő, távoli, erős rádióforrások, melyeknek közepén egy óriási energiaforrás, feltételezhetően egy fekete lyuk található.

A most azonosított kvazárban fekvő objektum hatalmas, 385-szor nagyobb tömegű, mint a Tejútrendszer szupermasszív fekete lyuka.

A tény, hogy az objektum az ősrobbanás után ennyire gyorsan ilyen nagyra nőhetett, segíthet jobban megérteni a fekete lyukak formálódását.

Az egyik elmélet szerint a legkorábbi csillagok óriásiak voltak, és gyorsan szupernóvákká alakultak, melyekből nagy fekete lyukak jöttek létre.

Ezek végül szupermasszív objektumokká olvadtak össze.

Egy másik hipotézis alapján a hatalmas csillagok ütköztek össze, így alakítva ki a szupermasszív fekete lyukak magjait.

A szakértők most úgy gondolják, hogy mindkét folyamat túl hosszú ahhoz, hogy magyarázatot adjon a J1342+0928 létezésére.

Wang szerint az objektum létrejöttéhez valószínűleg az kellett, hogy az ősi, hideg hidrogén közvetlenül a fekete lyuk magjává omoljon össze.

Az objektumnak otthont adó galaxis is figyelemre méltó: 200-szor több csillagot állít elő évente, mint a Tejútrendszer.

A folyamat azonban nem fog sokáig tartani, hiszen a falánk fekete lyuk folyamatosan nyeli el az égitesteket, miközben kilöki a rendszerből az új csillagok születéséhez szükséges gázt.

titkokszigete.hu/hatalmas-szornyetegre-bukkantak-a-kozmoszban/

A legrégebbi, 2003-as becslések alapján a legkorábbi csillagok az univerzum első pár száz millió évében kezdtek el létrejönni. A későbbi vizsgálatok már precízebbek voltak, előbb úgy hitték, hogy 450, majd úgy, hogy 550 millió évvel a világegyetem megszületése után kezdtek el formálódni az ősi égitestek.

A legújabb megfigyelés azonban még közelebb hozza az első csillagokat. Az Európai Űrügynökség eredményei szerint az objektumok jóval később, nagyjából 700 millió évvel az ősrobbanás után alakulhattak ki. A 150 millió év eltérés természetesen nem tűnik olyan soknak, ha belegondolunk: a világegyetem nagyjából 13,7 milliárd éves.24.hu/tudomany/2016/09/01/az-uj-megfigyelesek-teljesen-megkavarjak-az-univerzum-idovonalat/