Gazdaság
Cikkek
ZSIDAY VIKTOR Világforradalom
2019.01.31
Olyan intézkedések jöhetnek például szóba, mint a munkástanácsok beleszólása a vállalatirányításba, a vállalati nyereség vagy osztalék egy részének kötelező szétosztása a dolgozók között, a túl nagy cégek feldarabolása, a bizonyos méret feletti cégekbe kormányzati igazgatósági tagok kötelező delegálása, magas bérminimumok előírása, fizetett szabadságok emelése, munkaórák számának csökkentése, államosítások, stb.
A davosi elit titkos automatizációs terve
2019.01.31
A vállalatvezetők világszerte dollármilliárdokat költenek, hogy üzleti tevékenységük digitalizált, karcsúsított, nagyrészt automatizált folyamatokból álljon. Vaskos haszonkulcsra vágynak, amit az automatizálás adhat meg nekik és a mesterséges intelligenciát tartják a megtakarítás legjobb módjának, ugyanis azzal lefaraghatnak a vállalati részlegeikből, azaz a több ezres dolgozói létszámot tudják néhány tucatra csökkenteni.”
Saját adótrükkjeivel magyarázza az alacsony magyar béreket az Audi
2019.01.31
Egészen különös közleményben próbálta megmagyarázni az Audi Hungária Zrt. (AH) kedden, miért fizetnek a magyarországi alkalmazottaknak az árbevételükhöz képest minden más európai Audi leánynál kevesebbet. A cég tulajdonképpen részben az adóoptimalizálással magyarázta az alacsonynak tűnő magyar béreket, és olyan témákat feszegetett, amiről a multik általában nagyon nem szeretnek beszélni.
Egész Győr környékén leálltak a gyárak - ezért tart az Audi a megállapodástól?
2019.01.30
Megállt a termelés az Audi-sztrájk miatt az autóipari vállalat Győr környékén lévő beszállítói bázisának cégei körében is, így a hosszú szünet az audis dolgozókon kívül további több ezer munkavállalót érinthet. A bérharc elhúzódásának egyik oka lehet, hogy amennyiben az Audi teljesítené a szakszervezet követeléseit, a magasabb fizetésemelések trendszerűen átgyűrűzhetnek a komplett beszállítói körre - tudta meg a Napi.hu.
“Megalázó, hogy fél órán át ott áll mögöttem” – mi vezetett az Audi-sztrájkhoz?
2019.01.30
“Nagyon szembetűnő, hogy más, külföldi gyáraknál nincsenek ennyire kihegyezve az elvárások. Míg nálunk egy adott munkamenetre 30 másodperc jut, a konszern más gyáraiban jóval gyengébb a tempó. Lényegében ugyanarra a munkafolyamatra a pozsonyi gyárban egy perc jutott, az ingolstadtiban akár két perc is lehet” – mondta egy munkás, aki állítása szerint több napon keresztül tanulmányozta ezt.
Tényleg összecsomagolhatja a magyar gyárát az Audi?
2019.01.29
A győri Audi-gyárban látott események következménye hosszabb távon akár az is lehet, hogy a Volkswagen-csoport nem Magyarországra hozza a termelést, hanem a régió más országaiba. Most azonban még nem tart itt a dolog, Túry Gábor, az MTA kutatója szerint a győri üzem erős bástyája az Audinak, és a magyar bérek kifejezetten alacsonyak a konszern gyárai között. Azonban ha sztrájkok akadályozzák a termelést és Ingostadtban azt látják a vezérek, hogy romlik a profitráta és Magyarországon nagyon nehéz megegyezni a szakszervezetekkel, akkor átgondolhatják a további fejlesztéseket. A helyzetből még jól is kijöhet az Audi, hiszen javulhat a tárgyalási pozíciója a magyar kormánnyal szemben. - írja a Portfolio
Az Audi-sztrájk oka, hogy a szlovákiai bérszinthez képest 30% a lemaradás
2019.01.29
A legszembetűnőbb és egyben a legérzékenyebb eltérés a szlovákiai bérszinthez képest látszik. Az ottani járműipari társaságok egyre nagyobb mértékben szívják el a hazai, főként az észak-nyugati országrészben élő munkavállalókat, ami tovább súlyosbítja a szektort terhelő munkaerő-hiányt - mondta Romhányi Balázs, a KFIB ügyvezetője.
Az Audi fizetést perel vissza a rosszkor kilépő dolgozóktól
2019.01.27
A Napi.hu hívta fel a figyelmet a győri Audi Hungária temérdek kétes gyakorlata közül arra, hogy a munkaidőkeretben alkalmazott elszámolási időszakban a le nem dolgozott munkaórákra eső bért visszaperli azon munkásoktól, akik akkor lépnek ki, mikor a cég már előre lepihentette velük a túlórákat, azonban még nem dolgoztatta le.
A kormány büszke arra, hogy fele annyit adóznak a multik, mint egy éve
2019.01.27
az adókulcsok csökkentésének nincs közvetlen bevételnövelő hatása, valószínűbb inkább, hogy a mesterségesen alacsonyan tartott magyar bérrendszert szétverő munkaerő-hiánynak, és az abból fakadó bérnövekedésnek van bevételnövekedést erősítő hatása. Azaz az államkincstár bevételei azért nőnek a béreket terhelő adóknál, mert nőnek a fizetések.
Nem a dolgozók, a kormány a legnagyobb nyertese a minimálbér emelésének
2019.01.24
2010 óta kommunikálja azt a kormány, hogy duplájára nőtt a minimálbér, ugyanakkor az Mfor.hu számításai szerint ez több szempont miatt sem nevezhető korrekt kijelentésnek. 2010 és 2019 között a nettó összeg ugyanis valójában 64,5 százalékkal emelkedett, még konkrétabban: 60 236 forintról 99 085-re.