Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Gazdaság

Cikkek

Hazánk is betörhet az űriparba – Az űrjogász a Mandinernek

2017.05.16

 Nagy potenciál van a magyar űriparban Tari Fruzsina, a Magyar Űrkutatási Iroda vezetője szerint. Úgy látja: a magyar cégek felkészültségükkel meglepték az Európai Űrügynökséget, amihez 2015-ben csatlakoztunk. A hazai szereplők egy önálló, sugárzásmérő műholdon dolgoznak. A műszaki végzettségekkel is rendelkező űrjogász szerint az együttműködések és a versengés korszaka között ingadozik jelenleg a világ. Habár az űrt kevésbé érintik a Föld geopolitikai folyamatai, Kína berobbanása a szektorba újra kiélezte az űrversenyt. A világűr kinyílt a piac felé, de a vállalatok továbbra is az állami megrendelések kiszolgálójaként működnek. 

 

A Skybox és az elérhető kereskedelmi „kémműholdak” korszaka

2017.05.11

 Az elmúlt években megnövekedett fogyasztói igények kielégítésére új térérzékelési kereskedelmi cégek tűntek fel, amelyek új technológiákkal és kreatív ötletekkel álltak elő, alacsony költségű műholdakat hoztak létre és a magas minőség mellett új szolgáltatásokkal álltak elő. Ezek közül is kiemelkedik a 2009-ben létrehozott „Skybox Imaging”, amely 2015-ig két megfigyelő műholdat juttatott Föld körüli pályára, a világon elsőként HD minőségű élőképes videókat tudott szolgáltatni, és e mellett új adatfeldolgozási eljárást hozott létre. A céget 2014-ben 500 millió dollárért felvásárolta a Google, amely azóta azon dolgozik, hogy mind az adatfeldolgozási mechanizmusokat, mind a műholdfelvételeket hatékonyan beintegrálja a saját online szolgáltatásaiba.

 

Hova lett Magyarország aranytartaléka?

2017.04.10

Az IMF rangsorában mindössze a 82. helyen állunk a 100 országot tömörítő listán, utánunk jórészt már csak kisebb fejlődő országok következnek. Térségünkben a legtöbb arany a román és a lengyel jegybankban van, országonként 103 tonnányi készlettel, a középmezőnyben pedig Szlovákia és Bulgária áll 35-40 tonnával.   A magyar 3,1 tonnás készlet eltörpül még a cseh, szerb, lett és litván tartalékokhoz képest is. 

 A 62 tonna eladott arany akkori és mostani ára között unciánként 520 dollár a különbség, vagyis jóval több, mint a dupláját érné most a készlet. Az eladás azonban nem csak az árfolyam-különbözet miatt, hanem azért is hibás döntésnek számít, mert az egyes országok a stabilitás és az értékálló biztonság miatt döntenek az aranybefektetések mellett. 

 

Világszerte milliók veszíthetik el állásukat a robotok miatt a következő 8 évben

2017.04.01

 A két kutató az 1990 és 2007 közötti foglalkoztatási adatokból kiindulva megállapította, hogy minden egyes robot 3-5 ember munkáját vette el. Azt is megállapították, hogy ha 1000 munkásra jutna egy robot, akkor a globális foglalkoztatottság és a bérek is negyed százalék körüli értékkel esnének vissza.

 A tanulmány csak az önálló munkát végző robotokat vette számításba, a daruk, liftek, kávégépek, stb. természetesen nem tartoznak ide.

 A fizikai munkát végző dolgozók állása a legveszélyeztetettebb a tanulmány szerint, közülük is elsősorban az összeszereléssel foglalkozók aggódhatnak.

 

A FÖLDÁRVERÉS UTÁN VÉGÜL A MONSANTO TULAJDONÁBA KERÜLT A MAGYAR TERMŐFÖLD

2017.03.22

 Hamarosan már egy tulajdonosa volt a három parcellának: a háromhektáros ingatlanokat a tulajdoni lapok szerint a bábolnai bejelentett lakcímmel bíró Bernáth István földműves vette meg, már 2014-ben. Bernáth István a parcellákat 2015 elején összevonta a már meglévő 1,9 hektárjával, így összesen 10,98 hektár földje lett. A földműves 2016 elején ugyanakkor már szántó és géptároló művelési ágra kért engedélyt az adott területre, idén január 17-én pedig épület létesítésének feljegyzése iránti kérelemmel élt. Ennek nyomán a korábbi szántóföld ma már „kivett telephely, udvar, géptároló és parkoló” minősítésű, és a Monsanto Hungária Zrt. tulajdona a tulajdoni lapra feljegyzett széljegy szerint. A földműves ugyanis eladta a területet a multinak, amely korábban hiába próbálta megszerezni, tudta meg a lap.

 

Az LMP megtette a büntetőjogi feljelentést a Monsanto zsebszerződése ügyében

2017.03.22

 A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet vélhetően strómanokon keresztül adott el termőföldet a Monsanto multinacionális óriásvállalat hazai cégének. A Monsanto leginkább az emberi egészségre ártalmas gyomirtóiról és a génkezelt vetőmagok terjesztéséről ismert világszerte. A hivatalosan GMO- és zsebszerződés ellenes magyar kormány a jelek szerint maga asszisztált ahhoz, hogy a Monsanto tovább terjeszkedhessen Magyarországon, ráadásul állami földön.Nem is olyan rég járta be a magyar sajtót is a hír, hogy Bánáti Diánát az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal elnökét illegális lobbizással vádolják, miután véletlenül eltitkolta kapcsolatát a géntechológiai iparral. A hivatal elvileg független tudományos tanácsokkal szolgál az agrárium és az élelmiszeripar területén. Valójában a saját tagjainak véleményét tünteti fel a hatóság álláspontjának, márpedig a tagok között valamennyi nagy GMO gyártó (Monsanto, Syngenta, Bayer, BASF) szószólója megtalálható. Amerikában egészen megdöbbentő törvények meghozatalát is elérte a lobbi, tilos például feltüntetni a csomagolásokon, hogy az adott termék nem génmódosított. 

 

Megölte ellenőrét egy autóalkatrész-gyártó robot

2017.03.14

 A cég szerint a robot soha korábban nem csinált ilyet, a biztonsági előírásoknak megfelelően a nő halála pillanatában a gyilkos robotnak nem is lehetett volna bekapcsolva lennie. Érthetetlen, miért lépett működésbe, ahogyan az is érthetetlen, amit a bekapcsolása után művelt, hiszen az érzékelőnek jeleznie kellett volna, hogy nem kell oda pakolnia semmit, ahol a szerelő állt.

A férj szerint a felesége halálát a robot gyártói által készített bizonsági protokollok közül egy vagy több meghibásodása okozta, ezért a protokollok és a robot készítőinek kell felelniük a dolgozó haláláért. A férj nem meghatározott összegű kártérítést követel a cégektől.

 

Videó! Ilyen mikor a szerbiai munkásoknak le kell dérdelniük dél-koreai főnökeik előtt

2017.03.11

 A dél-koreai Jura cég három szerbiai gyárában, amelyekre Aleksandar Vučić kormányfő különösen büszke, az alkalmazottakat rabszolgaként kezelik.

A munka embertelen körülmények között zajlik, a főnökök pedig válogatott megaláztatásoknak teszik ki a dolgozókat. Egy ideig pelenka viselésére kényszerítették őket, hogy ne kelljen illemhelyre járniuk. Ez a durva intézkedés állítólag megszűnt. Az alábbi videó, amely minap készült a Jura leskovaci gyárában, nagy felháborodást váltott a szerbiai polgárok között.

 

Bogár László: Kik is veszik fel valójában az uniós támogatásokat

2017.03.02

 A nettó mintegy 590 – 600 eurós nemzetgazdasági átlagfizetéshez képest a német bér 2300 euró.

Tehát a bérköltség negyede a németnek.

Ugyanígy a szolgáltatások ára is. A gépek természetesen német termékek, az áruk természetesen a német ár. Ennek megfelelően a profitot törvényesen és tisztességesen bármikor kiviheti a cég a mi kis Magyarhonunkból.

Amit tehát röviden és velősen: megtámogatjuk a felesleges pénzünkkel a hülye Osteuropát, akik persze a mi cégeinknek biztosítják az olcsó munkaerőt, így a hatalmas profitot. Aztán pedig, mint mindig a történelemben, valaki valahol felveszi a pénzt. Ez a valaki természetesen német nemzetiségű, az, hogy hol veszi fel, nem tudom, mert mostanában ők is szeretnek bizonyos adókönnyítési eljárásokat igénybe venni, például Luxemburgban, vagy épp Liechtensteinben.

 

AZ ÁLLAMILAG BIZTOSÍTOTT ALAPJÖVEDELEM ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI

2017.02.26

 Az alapjövedelem koncepciója azért merült fel, mert a technológiai fejlődés, az automatizálás miatt a munkahelyek száma nem arányosan növekszik a gazdasági növekedéssel. Ráadásul a megnövekedett élettartam miatt az emberek tovább maradnak a munkapiacon, ezzel is csökkentve az új munkahelyek számát. Egy további fontos szempont lehetett, hogy míg a korábbi technológiai vívmányok a társadalom széles rétege számára biztosítottak előnyöket (több szabadidő és/vagy több jövedelem formájában), addig napjainkban elsősorban a cégtulajdonosok, befektetők profitálnak egy-egy találmányból, a dolgozók csak közvetve. A jövedelemkülönbség növekedése tehát alapvetően a jelenlegi társadalmi-tulajdonosi rendszerbe kódolt dolog. Az alapjövedelem felvetésekor a tisztes megélhetés biztosítása mellett az is szempont volt, hogy az így elköltött jövedelem élénkítheti a gazdaságot a nagyobb fogyasztáson keresztül.

 

« előző

1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17

Következő »