A pí számrendszere és az ekvivalenciaelv cáfolata

 Fokozottan érzékeny ivóvízbázis és országosan védett víznyelő közelében zajlik majd az a bányafeltöltés, melyre minap adott ki engedélyt a szakhatóság. A határozat szerint naponta 23 nyergesvontatóval fogják szállítani az építési anyagot az ürömi kőbányába. Sokan vélik úgy Ürömön, hogy nemcsak az ivóvízbázis veszélyeztetése, de a megnövekedő forgalom miatt sem lett volna szabad kiadni ezt az engedélyt. A feltöltést kérelmező tulajdonosok szerint viszont a bányarekultiváció éppen a lakosság érdekét fogja szolgálni.

 Kecskemétet tudom felhozni, ahol az ipari beruházások következtében növekszik a lakosság, a napi ingázók száma, és ahelyett, hogy kihasználnánk a kötöttpályás lehetőségeket – a sín ott van, de naponta pár Zsuzsi-vonat megy rajta –, egyre jelentősebb az autóforgalom. Egy HÉV-szerű rendszer viszont megoldás lehetne a környező településeken élők számára, egyúttal csökkenhetne a gépjárműhasználat, és még időt is spórolnának az emberek. Példaként ott vannak még a Pest megyei HÉV-szerelvények is, amelyeknek már a Közlekedési Múzeumban lenne a helyük, uniós forrásból kellene lecserélni őket.

 Átjössz falvakon úgy, hogy nem látsz fehér embert. S ebben nem az a dráma, hogy csak cigányokkal találkozol, hanem hogy reménytelen szegénységben élő cigányokkal találkozol, akik méltatlan viszonyok között tengetik az életüket életfogytig tartó közmunkára ítélve. Tízezrek, százezrek, senki sem tudja.

 A példából egyébként az is látszik, hogy az ügy ott csúszik el, amikor az MN Zrt. a végsőkig leszorítja a beszerzési árait. Annak ellenére is ez a probléma, hogy a lépés logikus, és egy szabad piacon nem is várhatnánk mást. Ez ellen csak úgy lehetne védekezni, ha az MN Zrt.-t (például a magyarországi megjelenés vagy terjeszkedés alkalmával) erősen motiválnák nemcsak arra, hogy a beszerzéseinek egy bizonyos meghatározott aránya (hozzáadott érték szerint) magyar beszállítóktól származzon, hanem arra is, hogy ennek során a magyarok úgynevezett belső körös kulcsbeszállítóvá váljanak

  Dél-Alföldön már harminc százalék körüli a talaj felső húsz centiméteres rétegében a nedvesség tartalom, ami már a kritikus szintet is meghaladja. Az alsóbb rétegek is nedvesség tartalma is kicsi, így a növények vetéséhez elkerülhetetlen a keltető öntözés. Ha egy héten belül nem lesz döntés a hivatalos öntözési időpont előrehozataláról, agyarul, nem kapnak az öntözéshez plusztámogatást a növénytermesztők, akkor drága borsóval, vöröshagymára számíthatnak a fogyasztók is.

 Nem először hívta fel arra a figyelmet a közgazdász, hogy a KSH a bérek számításakor nem veszi figyelembe az öt főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató hazai vállalkozások adatait, holott legalább 600 ezren ezekben a cégekben dolgoznak jellemzően minimálbéren. Igaz, tette hozzá, ha az ő fizetésüket is beszámítanák az átlagba, most is kisebb mértékben emelték volna meg a miniszterek és parlamenti képviselők jövedelmét. 

 ORBÁN VIKTOR 

A négy visegrádi országból egy évben körülbelül 50 milliárd eurót visznek ki az Európai Unió azon tagállamai, akik egyébként fejlesztési forrásokat adnak vissza nekünk az Európai Unió költségvetésén keresztül, amit én magam sem tekintek másnak, mint egyszerű kompenzálásnak.

 – mondta a hvg.hu-nak Angyal József okleveles adószakértő a jegybank elképzeléseiről. Szerinte kevés esély van arra, hogy a pontok közül akár egy is megvalósul, ha mégis, akkor viszont „nem a kkv-k fejlődéséről, hanem visszaszorításáról lehet majd beszélni”. A kisvállalatokat érintő 26 pontból a 7 legfontosabbat szedtük ízekre.  

  például az egykulcsos adó bevezetésének - van egy szándékolt következménye is: a állampapírban tartott lakossági megtakarítások elkezdtek emelkedni. Hiszen ha sok pénz marad a szegényebbek zsebében, ők azt fogyasztásra fogják költeni. De ha a gazdagabbak zsebében marad több pénz - és ez történik jelenleg - akkor ők nagyobb eséllyel megtakarítani fognak, ma pedig Magyarországon -a lakástakarék megszüntetése után pláne - a biztos és jó hozamú megtakarítás az az államkötvény. 

 Az utóbbi napokban politikai vihart kavart a hír, miszerint a sokak által az orosz hírszerzés fedőszervének tekintett Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) a székhelyét Moszkvából Budapestre helyezi át. Az intézményből még az első Orbán-kormány lépett ki 2000-ben, a bank akkoriban „nem kellően átlátható tevékenysége” miatt. Ezzel szemben a harmadik Orbán-kormány, már a paksi bővítési megállapodást követően, 2014-ben döntött arról, hogy újracsatlakozik az addigra egyértelműen orosz dominanciájú multibankhoz.