A pí számrendszere és az ekvivalenciaelv cáfolata

  Az adóhatóság a honlapján közzétett adózók adatait - feltéve, hogy a közzététel alapjául szolgáló jogsértést az adózó ismételten nem követte el - a közzétételtől számított két év elteltével törli - olvasható a portálon.

A be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztató adózók közzétételi listája itt található.

 A játék kifutása a technológia, a kontroll, a propaganda/manipuláció és a demokrácia egyesítése egy csúnya új világban, amelyre az ún. liberálisoknak semmi reakciójuk nincs -- nem beszélve a szabadság proaktív újrateremtéséről, amely mára elsüllyedni látszik a múltban és lassan már igény sincs rá. Annyira fájó és unalmas az ostobaságnak az árja régi és új pártoknál! A szabadságot - stratégiai fontosságú narratívaként - még hatalmi célból sem képesek újra napirendre venni és kimerülnek a napi jelentéktelenségekben.

 A nemzetközi nagyvállalatok a leggyakrabban az általuk fizetett adón szeretnének spórolni, amikor a transzferárak segítségével meghatározzák, hogy az egyes országokban működő leányvállalataik mekkora profitot érjenek el. Nem könnyű az optimalizációt a csalástól megkülönböztetni, ám csak ritkán bírságolják a nagyvállalatokat emiatt jelentős összegre. Talán ennek is szerepe van abban, hogy az adóparadicsomokon kívül minden más országnak egyre nagyobb veszteséget okoznak a transzferáras manipulációk.

 2011-ben egy átlagos munkavállaló egy átlagos munkaórában 2006 forintot keresett, 2018-ra ez 2584 forintra nőtt. A forint vásárlóerejével korrigálva azonban már nem olyan nagy az emelkedés: ez 2011-ben is 12 euró körüli érték volt, ahogy 2017-ben* is. Azaz a vásárlóerőhöz mérten a magyar bérek már nem nagyon emelkedtek.

Ugyanebben az időszakban az örök vágyálom és viszonyítási pont Ausztriában a vásárlóerő paritásos óránkénti kompenzáció 23 euróról 27 euróra nőtt. Azaz nincs magyar felzárkózás, jelen állás szerint nem fogjuk utolérni Nyugat-Európát. A látszólag rohamos forintban mért béremelkedés ellenére érthető tehát, hogy a magyar fiatalok miért vállalnak kevés gyereket, és miért indult meg a kivándorlás.

 Az Eurostat szerint egyébként a magyar államadósság GDP-aránya így is, úgy is lassan csökkenő trendben van, köszönhetően a féken tartott költségvetésnek és jelentős reál gazdasági növekedésnek. 2018-ban 70,8 százalékos volt a GDP-arányos adósságmutató, ami ahhoz képest, hogy egy évvel korábban 73,4 százalék, 2016-ban pedig 76 százalék volt, jelentős előrelépés.

 Elfogadóbbak a kapzsisággal szemben: a közgazdászhallgatók, illetve azok a diákok, akik legalább három gazdaságtan kurzust elvégeztek, nagyobb eséllyel tekintették a kapzsiságot »általánosan jó dolognak«, »korrektnek«, és »erkölcsösnek«.

  A ragadozó állam elmélete:A rendszer egyik jellemzője a paternalizmus, az állami gyámkodás, amely úgy tünteti fel az államot, mintha a közjó érdekében cselekedne, holott a hatalmi apparátus érdekeit szolgálta, például a Vörös Hadseregét, a titkosszolgálatokét, a pártelitét.

Ám a ragadozó állam jelensége a fejlett tőkés társadalmakban is feltűnik. Mert miképp is lehetne jellemezni az Egyesült Államokat George W. Bush elnöksége alatt, amikor háborút indított Irak ellen, habár, mint utóbb kiderült, az országnak nem is voltak tömegpusztító fegyverei. Ellenben sok hatalmas cég volt érdekelt a háborúban, a Halliburtonnel az élen. 

 Az óriáscégek beperelhetik a kormányokat, ha azok akár az állampolgárok egészsége vagy környezetünk védelme érdekében olyan döntéseket hoznak, amelyek veszélyeztetik a multik profit célkitűzéseit. Ezzel szemben a nemzetek feletti vállalatok által elkövetett bűncselekmények áldozatai számára nincs jogorvoslati lehetőség a rendszerben – fogalmaz a szövetség.

A közleményben Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője kifejtette: attól, hogy valami jogszerű, még nem feltétlenül tisztességes. A befektetési bírósági rendszer továbbra is igazságtalan, különleges előjogokat biztosít a befektetőknek.

 A könnyűszerkezetes fémépületek, amelyekbe befúj a szél és az aljukban nagyobb esők után megáll a víz, valamivel komfortosabb megoldást jelentettek a korábbiaknál. A kormány most határidőt szabott a bádogterminál eltávolítására: december 31. után nem állhat fenn a jelenlegi állapot, különben akár rendeleti úton betiltják az épület használatát – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.

• Bizonyos szűkítéseket bevezetve, azaz csak azokra a cégekre és ágazatokra koncentrálva, amelyek versenypiacokon működnek és nem kiszolgáló jellegűek a magyar hátterű cégek száma tovább zsugorodik. Amennyiben így járunk el, eltűnik a korábban azonosított magyar hátterű cégek majd fele, és mindössze 73 cég marad. Azaz egy országban a legpotensebb 400-ból mindösszesen 73 olyan cég van, amelyik közepes méretű, nem kiszolgáló-ellátó jellegű, exportképes és legalább részben saját egyedi know-how-ja lehet. Ez rendkívül szerény arány…