A pí számrendszere és az ekvivalenciaelv cáfolata

 Az utóbbi napokban politikai vihart kavart a hír, miszerint a sokak által az orosz hírszerzés fedőszervének tekintett Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) a székhelyét Moszkvából Budapestre helyezi át. Az intézményből még az első Orbán-kormány lépett ki 2000-ben, a bank akkoriban „nem kellően átlátható tevékenysége” miatt. Ezzel szemben a harmadik Orbán-kormány, már a paksi bővítési megállapodást követően, 2014-ben döntött arról, hogy újracsatlakozik az addigra egyértelműen orosz dominanciájú multibankhoz.

 Kommentem:

 A reptér teljes területe 485 hektár, ami ötszöröse a budapesti Margit-sziget területének. A Kiskunlacháza Airport a hazai magánrepülőterek között egyedülálló módon 35 hektár szilárd burkolattal rendelkezik. A 2500 méter hosszú és 45 méter széles kifutópályát /a pálya déli oldalán 800*45 méter aktív futópálya van kijelölve/ összesen 29.000 m² állóhely, aszfaltburkolatú gurulóutak, valamint előterek egészítik ki. Ezzel a Kiskunlacháza Airport Magyarország legkorszerűbb magánrepülőterévé lépett elő.

 Magyarországon hosszú ideig indokolatlanul magas volt az alapkamat, olyannyira, hogy a forintban való hitelezés lehetősége sokáig fel sem merült, egyúttal az állampapírokat is csak igen magas hozammal lehetett kibocsátani, óriási terhet róva ezzel a költségvetésre.  A 10 évvel ezelőtti válság után átmenetileg lecsökkent a jegybanki alapkamat 5,25 százalékra, azonban onnan újra megemelték 7 százalékig 2011 végére, miközben a cseh és lengyel alapkamat már jóval alacsonyabb szinteken volt.

  a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legutóbbi elemzésében a magyar nyugdíjrendszernek számos hibáját tárta fel, például azt, hogy a jelenlegi nyugdíjasok 20 százaléka szegénységi küszöb alatti nyugdíjat kap, hogy a magyarországinál gyengébb szociális háló csak Törökországban, Mexikóban és Koreában van, és hogy a jelenlegi rendszer fenntartása mellett az államadósság 2070-re a GDP 180 százaléka lehet. Az OECD ajánlásokat is megfogalmazott, javasolták például egy állami alapnyugdíj bevezetését és az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások ösztönzését is.

 „Itt Csanádpalotán van néhány üzlet, kocsma, az önkormányzat, ahol lehetne dolgozni. No, meg a mezőgazdaság, de földhöz már csak kihalásos alapon lehet jutni” – magyarázza tovább a fiatalember, aki egyébként bolti eladóként dolgozik. A bontás, amit az édesapjával elvállalt, mellékes munka. A fővárosban élő tulajdonost nemrég kötelezte a hivatal a romos ingatlan elbontására. ”Nézze csak a szomszéd házat, milyen szép. De az is ott áll üresen már évtizedek óta, mint ez, amit bontunk” – mondja az idősebb férfi.

 Való igaz, hogy az európai gazdaságpolitikusok nem annyira elfogultak. Ők nem mindig hiszik el, hogy a szabad piacot valami isteni erő teremtette meg a világ teremtésekor. Az európai közgazdászok hajlamosabbak elismerni, hogy az államnak, a szakszervezeteknek és a társadalmi szervezeteknek van még szerepe a gazdaságban.

 Korábbi számításaink szerint a 30 legnagyobb multinacionális nagyvállalat évi 48 milliárd forint adót takaríthat meg a transzferárazási trükkök segítségével. A csak Magyarországon működő cégeknek erre nincs lehetőségük. Emellett, ha a hazai tulajdonú vállalkozásoknak nem kellene azért magasabb adókat fizetni, hogy a kormányzat a külföldi összeszerelő üzemek Magyarországra telepítését támogassa készpénzjuttatásokkal, adókedvezményekkel és infrastrukturális fejlesztésekkel, akkor ők is gyorsabban tudnának fejlődni.

 Kamatmentes, szabad felhasználású és 10 millió forint összegig minden 40 év alatti házas nő igényelheti. Ha második gyereket szül valaki, akkor a tartozása egyharmadát, ha pedig harmadikat, akkor az egészét elengedik. Ki az a bolond, aki nem csap le a lehetőségre (és mondjuk nem fekteti be a 10 milliós összeget), akár lesz gyereke, akár nem? Hiszen ez minden ma ismert bankhitelnél jobb konstrukció! Nem túl szép ez ahhoz, hogy igaz legyen? Mit lépnek erre a bankok, és mennyibe fog kerülni az államnak?

 Egyrészt a gazdaság totális függősége a nagy, főként német multiktól, és főképp az autógyáraktól, másrészt pedig az, hogy a magyar gazdaság a munka adóztatását preferálva a tőke adóztatása előtt, egy a függőséget erősítő gazdaság szerkezetet választott, harmadrészt pedig az, hogy a romló versenyképességi tényezőket a kormány az alacsonyan tartott bérekkel akarja kompenzálni, egy nagyon rossz gazdasági struktúrát eredményez, amely se a magyar kis- és középvállalkozásokat, se a jólét emelkedését nem támogatja hosszú távon.