A pí számrendszere és az ekvivalenciaelv cáfolata

 A legszegényebb országokban történik a nyersanyagok kitermelése, másutt (Pl. Kelet-Európában) az alkatrészek gyártása, és időnként összeszerelése is. A nagy hasznot persze végül a vállalat központja söpri be, amely az értékesítést irányítja és monopolizálja a márkanév használatával. Ezek a nagy cégközpontok ma is főleg Észak-Amerikában és Nyugat-Európában vannak, de Kelet-Ázsia, főleg Kína is egyre erősebb a globális gazdasági hatalomért folytatott háborúban.

 „a kormányok feladata kordában tartani a munkaerőköltséget, vagyis a munkára rakodó adóterheket kell kordában tartani, mert különben gyengül az adott ország versenyképessége és kevésbé lesz vonzó a befektetőknek.”

Ez egyébként nüansznyi változást jelent, és nem is látszik különösebben, hogy ennek megfelelően dolgozna a magyar kormány, azonban a tényeken egyáltalán nem változtat, Magyarország ma valóban a befektetők és a – jellemzően külföldi – tőke szolgálatába van állítva.

 Lekerülhetnek az úgynevezett ketreces tojások a legnagyobb forgalmú boltok polcairól, helyette mélyalmos és szabadtartásos tyúkok tojásaira váltanának az üzletek  – erről döntött többek között a Tesco is. 

 A MOL tájékoztatása szerint háromezer külföldi vendégmunkás dolgozik majd Tiszaújvárosban a 390 milliárd forintos összberuházással készülő poliol-üzem felépítésén, a jelek szerint pedig a munkások nagy többsége az Európai Unión kívülről érkezik majd az országba – írja az Index az Átlátszó nyomán.

 Ezek alapján tilos a Lime-al a járdákat használni, hiszen kerékpárral csak akkor lehet járdán közlekedni, ha az úttest arra alkalmatlan, és akkor is csak maximum 10 km/órával. A kerékpárutakat ezek alapján szabályosan használhatják az e-rolleresek. Ez komoly probléma, mert igen balesetveszélyesek a 20-25-tel száguldó rollerek, amiknek apró kerekeivel ráadásul könnyen el is lehet esni.

 a bruttó minimálbér összege duplázódik 2019-ben a 2010-es szinthez képest. Ha ugyanis a nettó minimálbéreket vetjük össze, akkor már "csak" 64,5%-os emelkedést láthatunk az adóváltozások miatt (a minimálbér köztehertartalma magasabb lett 2010 után). Vagyis a dolgozók által kézhez kapott minimálbér összege látványosan növekedett az elmúlt években, de sokkal mérsékeltebb ütemben, mint a bruttó minimálbér

  Az adóhatóság a honlapján közzétett adózók adatait - feltéve, hogy a közzététel alapjául szolgáló jogsértést az adózó ismételten nem követte el - a közzétételtől számított két év elteltével törli - olvasható a portálon.

A be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztató adózók közzétételi listája itt található.

 A játék kifutása a technológia, a kontroll, a propaganda/manipuláció és a demokrácia egyesítése egy csúnya új világban, amelyre az ún. liberálisoknak semmi reakciójuk nincs -- nem beszélve a szabadság proaktív újrateremtéséről, amely mára elsüllyedni látszik a múltban és lassan már igény sincs rá. Annyira fájó és unalmas az ostobaságnak az árja régi és új pártoknál! A szabadságot - stratégiai fontosságú narratívaként - még hatalmi célból sem képesek újra napirendre venni és kimerülnek a napi jelentéktelenségekben.

 A nemzetközi nagyvállalatok a leggyakrabban az általuk fizetett adón szeretnének spórolni, amikor a transzferárak segítségével meghatározzák, hogy az egyes országokban működő leányvállalataik mekkora profitot érjenek el. Nem könnyű az optimalizációt a csalástól megkülönböztetni, ám csak ritkán bírságolják a nagyvállalatokat emiatt jelentős összegre. Talán ennek is szerepe van abban, hogy az adóparadicsomokon kívül minden más országnak egyre nagyobb veszteséget okoznak a transzferáras manipulációk.

 2011-ben egy átlagos munkavállaló egy átlagos munkaórában 2006 forintot keresett, 2018-ra ez 2584 forintra nőtt. A forint vásárlóerejével korrigálva azonban már nem olyan nagy az emelkedés: ez 2011-ben is 12 euró körüli érték volt, ahogy 2017-ben* is. Azaz a vásárlóerőhöz mérten a magyar bérek már nem nagyon emelkedtek.

Ugyanebben az időszakban az örök vágyálom és viszonyítási pont Ausztriában a vásárlóerő paritásos óránkénti kompenzáció 23 euróról 27 euróra nőtt. Azaz nincs magyar felzárkózás, jelen állás szerint nem fogjuk utolérni Nyugat-Európát. A látszólag rohamos forintban mért béremelkedés ellenére érthető tehát, hogy a magyar fiatalok miért vállalnak kevés gyereket, és miért indult meg a kivándorlás.