A pí számrendszere és az ekvivalenciaelv cáfolata

 A szomszédok is megszólaltak az ügyben, és azt mondták, hogy egy jóravaló férfi lakott ott, de a svájci frank hitelét még forintosítva sem tudta fizetni, mivel nem volt annyi bevétele, mint amennyit a bank követelt tőle havonta. Annak idején felvett 4 millió forintot, az évek alatt közel 6-ot fizetett vissza, és még mindig tartozott 8-al a banknak. Mivel nem tudta fizetni, így kilakoltatás várt rá, amit ő nem tudott feldolgozni.

 A Hetek legújabb száma ismerteti azokat a terveket, amelyeket a Magyar Nemzeti Bank szakértői készítettek az úgynevezett digitális jegybankpénz bevezetésének lehetőségeiről. A cikkben idézett előkészítő tanulmányok szerint az állam számára hátrányos, hogy a jelenlegi rendszerben a jegybank csak a készpénz kibocsátását végzi, miközben az elektronikus pénzteremtést átengedi a bankrendszernek. Ez utóbbi bocsátja ki ugyanis a számlapénzt, ami a pénzügyi forgalom túlnyomó részét biztosítja.

 A 8 órás munkanap bevezetését végül az amerikai Ford Motor Company lépte meg először a nagyvállalatok közül 1914-ben. Amellett, hogy kevesebbet dolgoztatták a munkavállalóikat, megduplázták a fizetésüket. Az iparág döbbenten figyelte, ahogy a Ford termelékenysége szárnyalni kezdett, a profitja pedig két év alatt megduplázódott. A sikeres módszert aztán szép lassan az egész világon adaptálták. Nem sokkal később, 1915-ben Uruguay első országként törvénybe iktatta a 8 órás munkanapot.

A Gyurcsány kormány volt az, amelynek a ténykedése a GDP majd 30%-ával emelte a magyar adósságállományt, és ennek következtében nagy arányban a fizetendő kamatokat is. Jó lenne, ha a hazai liberális közeg nem lenne olyan félszeg ennek kimondásában, ha már egy nemzetközi kutatás is a világ egyik legrosszabb vezetőjének hozta ki Gyurcsányt. Eladósodás elleni harcát aztán az Orbán kormány is elvesztette.

 a már forintosított és változó kamatozású devizahitelek esetében a következő évben a várható kamatemelés újabb bedőlési hullámot generál majd. Becslése szerint 300 ezer szerződés lehet veszélyben. Különösen az eredetileg több mint 8 millió forintos kölcsönt hosszú türelmi idővel felvettek kerülhetnek nagy bajba. Náluk a bedőlési arány akár a 80 százalékot is meghaladhatja. A követeléskezelők változó magatartását tehát az indokolhatja, hogy kell a hely az új és felmondásra kerülő hitelek kezeléséhez.

 A globális felmelegedés által megnyitott – de az év nagy részében még mindig atomjégtörőkkel üzemben tartott – északi hajózási útvonalon elvileg akár két héttel rövidebb idő alatt is eljuthatnak a rakományok a Távol-Keletről Nyugat-Európába, mint a déli, a Szuezi-csatornán át vezető úton. A Koppenhágai Üzleti Egyetem két évvel ezelőtt tanulmányt jelentetett meg, amely szerint 2040-től már kifizetődőbb lesz a sarkvidék felé navigálni, ha ott a jég a jelenlegi ütemben fogyatkozik.

 a múlt század ’90-es évei a központi banki aranykészletek részbeni értékesítéséről szóltak. No, de nem totális készletkisöprésről, mint nálunk. Ami erőteljes nyomásra, az 1989-ben az IMF égisze alatt meghirdetett washingtoni konszenzus miatt keletkezett. Mára az is kiderült, hogy ez azt a célt szolgálta, hogy a frissen piacgazdaságúvá alakított országokban – mint hazánk is – minden érdemleges profitot termelő vagyon dömpingáron a dollárbázisú világcégek és bankok tulajdonává váljon. A profitot privatizálni, a veszteséget nacionalizálni rendelte az új kurzus. Ebben Surányi „dicséretes” úttörőmunkát végzett hivatali idejében, a profitokat külföldiekkel privatizáltatta. Ehhez a privatizációs nyomuláshoz a rövid pórázra fogott jegybankoknak inkább dollárra, mint aranyra volt szükségük, hogy a nyomulást ki tudják szolgálni, ha kellett, készpénzzel.

 A módosítás értelmében a heti két pihenőnap alapesetben bármely napra eshetne, az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, például a több műszakos munkarendben foglalkoztatottaknak pedig havonta egy munkaszüneti nappal kellene beérniük. Ez oda vezetne, hogy az érintetteket négy hétig reggeltől estig munkára kötelezhetnék – mutatott rá közleményében a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ). A munkáltatóknak ráadásul három év állna rendelkezésére ahhoz, hogy kifizessék a túlmunka díját, illetve biztosítsák cserében a szabadnapokat. Előfordulhat tehát, hogy valakit két és fél évig túlórára köteleznek, s majd utána kapja meg az ellentételezést - írják. 

 Az útdíjrendszer 2018-ban pedig nettó 187 milliárdot termelt az állami költségvetésnek. Azaz termelne, de a bevételek jelentős része elmegy Gyurcsány előnytelen szerződéseire.

 a példákból az MMT követői, például az ausztrál közgazdász professzor Bill Mitchell azt szűrték le, hogy nem attól lesz hiperinfláció, ha túl sok a pénz, hanem ha nincs mit megvenni belőle. Ebből pedig az következik, hogy amikor pont az a probléma, hogy embereknek nincs elég pénze, nem tudnak költeni és így nincs kereslet, akkor egyszerűen csinálni kell pénzt, az inflációtól és a deficittől pedig nem kell tartani. Nem kell többet adózni, nem kell új kötvényeket kibocsátani, csak csinálni kell több pénzt.