Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az uniós támogatások fele a NER-cégekhez és két osztrák építőipari vállalathoz vándorol

2019.04.02

 

Bucsky Péter

2019. április 1. 06:52• KÖZÉLETVÁLLALAT

 

Az uniós támogatások fele a NER-cégekhez és két osztrák építőipari vállalathoz vándorol/Részlet/

Bár szavakban minden magyar kormányzat hitet tesz a hazai kkv-k támogatása                         mellet, az uniós   támogatásból finanszírozott közbeszerzések 39 százalékát nem magyar cégek nyerik el.

Az országok között egyértelműen Ausztria a nyertes, hiszen minden negyedik uniós támogatásra utalt euró az ő zsebükben köt ki. Összesen 21 ország cégei vagy leányvállalatai nyertek a hazai uniós közbeszerzéseken 2017-ben, ezek közül kettő bár európai, de nem EU-tag (Svájc és Norvégia), és több Európán kívül is van (Egyesült Államok, Japán, Szingapúr, Hongkong). A magyar cégek valamivel kevesebb mint ezer milliárd forintot nyertek el, az osztrákok hajszálnyival kevesebb mint 400 milliárdot. Jelentős megbízáshoz még a német és francia cégek jutottak, közel 90 milliárd forint értékben, a többiek együtt már csak 53 milliárdon osztozkodtak.

 

Azt is megvizsgáltuk, hogy a NER-hez legjobban köthető, Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz kötődő vállalkozások, illetve az általuk bevonzott állandó együttműködő partnerek mekkora megbízáshoz jutottak. 2017-ben az uniós közbeszerzésekből 369 milliárdot kaptak ezek a cégek becslésünk szerint. 

Az osztrák Strabag és Swietelsky becslésünk szerint 2017-ben a NER-rel egy súlycsoportba került, hiszen közel azonos nagyságrendű megbízást kaphatott, mint a hazai politikai elit által favorizált cégek.

A

A jelenség egyik fő oka, hogy uniós pénzből rengeteg infrastruktúrafejlesztési projekt zajlik. Azt korábban is bemutattuk, hogy ez a két cég tarol a magyar kivitelezéseken, de nyomasztó a fölényük a teljes uniós támogatásokon belül is.

A hazai uniós közbeszerzési piac 2017-ben nagyon polarizált volt: a beszerzések közel negyede a NER-cégekhez, másik hasonló szelete két osztrák céghez került, míg félezernél is többen osztozkodtak a maradék 50 százalékon.

 

Azt is megnéztük, hogy a 2017-es uniós büdzsébe mely ország mekkora összeget fizetett be, és mely ország hogyan részesedett a hazánknak kifizetett uniós támogatásokból. Ez bár egy picit almát körtével összehasonlítás – hiszen a befizetés közpénz, míg a cég által elnyert közbeszerzésen magáncégek dolgoznak – mégis közelebb juthatunk hozzá, ki hogyan jár a magyarországi projektek finanszírozásával.

 

Ausztria tűnik a magyar uniós tagság legnagyobb nyertesének, hiszen az országnak 29 milliárd forintnyi összeget kellett az EU-nak utalnia, ami a magyar uniós programokra jutott, cégeik viszont 394 milliárd forintnyi megbízást nyertek el. Ha ennek csak a 7 százaléka visszakerül bérek, nyereség útján az országba, már akkor jó üzletet kötöttek.

Elemzésünkből az is jól látható, hogy az uniós támogatások nem csak annak az országnak fontosak, amelyik kapja. Számos más tagország cégei is érdekeltek benne. Ráadásul csak azt vizsgáltuk, hogy milyen tulajdonú cégek nyerték el a támogatásokat. Ha azt is lehetne tudni, hogy a magyar cégek milyen alapanyagokkal dolgoznak, akkor még inkább azt lehetne kimutatni, hogy az uniós támogatások nagyobb része a centrum országokba folyik végső soron vissza.

Ha például egy magyar cég nyer el egy autópálya építést, akkor jó eséllyel ehhez német teherautót, aszfalt finishert fog vásárolni, de egy gyárbővítésnél is a nyugati cégek termelő berendezéseit szokták leginkább a cégek megvenni. Az informatika az a terület, ahol sok magyar cég jut megbízáshoz, és ott nem is a termék, hanem a hozzáadott érték, a munka és a bérköltség adja a kiadások többségét. Talán mindezeknek is szerepe lehet abban, hogy az uniós támogatások java része gépigényes infrastruktúrafejlesztésre, gépbeszerzésre használható fel. De abból a szempontból is lényeges, hogy a hazai uniós tagság, a támogatási források nemcsak Magyarországnak fontosak, hanem a nyugati cégek keresletének ösztönzése szempontjából is.

 

g7.hu/kozelet/20190401/az-unios-tamogatasok-fele-a-ner-cegekhez-es-ket-osztrak-epitoipari-vallalathoz-vandorol/