Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hogyan működik a kereskedelmi bankok hitelezési gyakorlatán keresztül a modern pénzügyi rendszer?

 Felülírnák a modern pénzügy szabályait Izlandon

Havasi Zsolt, 2015. május 25.,

Izland 2015 márciusában pontot tett az EU-tagság körüli, hosszú ideje tartó huzavona végére: nem csatlakoznak az unióhoz. Az országot térdre kényszerítő 2008–2009-es pénzügyi-gazdasági válság óta számos eredményt sikerült elérni, ráadásul a kormány új, történelmi lépésre készül: a kereskedelmi bankok kizárólag a jegybank segítségével nyújthatnának a jövőben hitelt.

„Egy jobb pénzügyi rendszert Izlandnak” – ezen a címen jelentette meg tanulmányát az országot kormányzó Progresszív Párt politikusa, Frosti Sigurjónsson. A honatya, aki egyben a gazdasági és kereskedelmi ügyekért felelős bizottságnak is tagja, írásában úttörő javaslatot vázolt fel: az izlandi kereskedelmi bankok kizárólag a jegybank segítségével nyújthassanak a jövőben hitelt – írta márciusban a Telegraph. Így a nemzeti bank visszakapná az ország monetáris bázisának alakítására és a pénzbőség szabályozására vonatkozó tényleges monopóliumát.

hirdetés

A miniszterelnök megbízásából készült jelentés célja, hogy gátat szabjon a gazdasági-pénzügyi válságoknak. Izlandnak ugyanis 1875 óta húsz különböző típusú pénzügyi válsággal kellett szembenéznie – köztük a legutóbbi, 2008-assal, mely történetének legsúlyosabbja volt. Mint Sigurjónsson megfogalmazta, a legnagyobb problémák minden alkalommal egy fellendülő gazdasági ciklusban, hitellufik túlfújása miatt keletkeztek. Magyarázata szerint ilyen periódusokban megfelelő eszközök híján a központi bank képtelen volt megfékezni a hitelezés felfutását, ez pedig gerjesztette az infláció növekedését, túlzott kockázatvállalásra és spekulációra sarkallva a gazdaság szereplőit. Ennek pedig mindig költséges állami beavatkozás lett a vége.

Izlandon – mint a világ más modern piacgazdaságaiban – a jegybank felügyeli a bankjegyek és az érmék fizikai előállítását, de nem csak ez a szervezet „teremt” pénzt abban az értelemben, hogy a kereskedelmi pénzintézetek is nyújtanak hitelt a lakosságnak és a vállalkozásoknak, tehát a forrásbőséget ők is befolyásolják. A központi bank a saját monetáris politikai eszközeivel annyit tehet, hogy megpróbálja befolyásolni a pénzkínálatot. Az új javaslat legfontosabb eleme a „szuverén pénz” elnevezést viseli, melynek értelmében az ország központi bankja lenne az egyetlen pénzteremtő tényező. A források felhasználásáról viszont nem ez a szervezet döntene – hangsúlyozza Sigurjónsson javaslata. Az egyelőre még elméleti fázisban lévő tervezet szerint a kereskedelmi bankok tovább folytatnák a számlák és kifizetések kezelését, és közvetítőként szolgálnának a megtakarítók és a hitelezők között.

Legjobban a saját hibákból lehet tanulni

A politikai vezetés tehát próbálja magát megóvni egy a 2008-ashoz hasonló válság kirobbanásától, amely Izland legnagyobb pénzügyi összeomlásához vezetett. Az ország három nagybankja óriási mennyiségű pénzt, Izland éves GDP-jét is maghaladó összeget kezelt, ebbe a hedge fund (kevésbé szabályozott befektetési alap, amely inkább csak a vagyonos befektetők számára elérhető)-szerűen működő rendszerbe pedig nem tudott elég hatékonyan beavatkozni a kormány, amikor megtörtént a baj. Így a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kellett hitelért fordulni, mellyel párhuzamosan páratlanul szigorú tőkeszabályozási intézkedéseket is bevezettek.

Jöjjön az unió?

Icecave-ügy

Az izlandi Landsbanki holland és brit leányvállalatainak több százezer ügyfele vesztette el megtakarításait a válság idején. A két állam kárpótolta az embereket, azonban közel négymilliárd euró kompenzációt követeltek a szigetállamtól. Ezt népszavazáson két alkalommal is elutasítottak. Az EFTA-bíróság 2013 januárjában kimondta: Izlanddal szemben nem jogosak a követelések, a holland–brit–izlandi viszony azonban rányomta a bélyegét a csatlakozási kilátásokra.

Az izlandi vezetés a történelmi mélységekből egyedi módon próbált felállni. A 2009-ben hatalomra jutott szociáldemokrata–zöldpárti koalíció vezetője, Jóhanna Sigurðardóttir, aki egyben a világ első, leszbikusságát nyíltan felvállaló miniszterelnöke is, „szokatlant húzott”: a bankok feltőkésítése helyett a tőkeforgalom korlátozását és a szociális háló szorosabbra fonását választotta. Az amerikai Nobel-díjas közgazdász, Paul Krugman a The New York Timesban publikált cikkében kifejezetten dicsérte ezt az „unortodox” megoldást. Mindemellett azonban elindultak a tárgyalások az Európai Unióval is, az akkori kormány álláspontja szerint ugyanis az ország történetének legnagyobb válságát a közösség védőernyője alatt olcsóbban, kisebb károk árán is meg lehetett volna úszni.

Mindenesetre a Jóhanna Sigurðardóttir által vezetett kormány intézkedései is eredményesnek bizonyultak: az ország GDP-je növekedni kezdett, a munkanélküliség pedig csökkent. Igaz, a 2013-as választások idején a háztartások eladósodottsága európai összevetésben még mindig nagyon magas volt. Ezzel egy időben megváltozott a status quo is. Ahogy a BBC korábban közölte: nem az a párt aratja le a babérokat, amelyik felsöpri a piszkot, hanem amelyik utána jön. Ahogy az emberek kezdtek fellélegezni, úgy kerültek előtérbe az uniós csatlakozáshoz szükséges feltételek is. A 2013-ban választást nyert konzervatív és liberális politikai tömörülés ezt lovagolta meg, és jelezte: felül fogják vizsgálni a szigetország európai uniós csatlakozási szándékát, illetve előtérbe helyeznék a gazdaságösztönző beruházásokat.

Brüsszel helyett a halakat választották

Csatlakozzunk, vagy mégse?

Izland csatlakozási kérelmét 2009. július 16-án adta be az Európai Unióhoz. A 35 tárgyalási fejezetből 27-et nyitottak meg és 10-et zártak le.

 

Az ország mindemellett az Európai Gazdasági Térség és a schengeni övezet tagja, és számos területen alkalmazza az Európai Unió jogszabályait.

Így is lett. Izland 2015 márciusában, hosszú tárgyalási és egyeztetési folyamat után – mellőzve a korábban ígért népszavazást – úgy döntött: nem kíván az Európai Unió tagja lenni. Ahogy az ország külügyminisztere, Gunnar Bragi Sveinsson weboldalán megfogalmazta: „Izland érdekeit jobban szolgálja, ha kívül marad az Európai Unión”. A döntésnek már voltak előjelei. A két éve felfüggesztett tárgyalások jelezték, a két fél néhány igen fontos kérdéskörben (például halászati politika) nem tud dűlőre jutni.

Az Európai Unió célkitűzése az volt, hogy segítse a kisüzemi halászok tevékenységét, és munkahelyeket teremtsen. Jelenleg azonban Izlandon csak a szigetország állampolgárai indíthatnak halászati vállalkozást, s a kormány nem is kívánt ezen változtatni – ami érhető is, hiszen a lakosság közel ötöde ebből az iparágból él.

Szintén heves vita zajlott a halászathoz szorosan kapcsolódó makrélák ügyében. Az északi megállapodás kimondja: a makrélák az unió és a szigetország megosztott állományát képezik. Ám az EU szerint Izland és a Feröer-szigetek túlhalászást folytatnak, amit a két ország azzal hárít, hogy a halak a vándorlás következtében Izland kizárólagos gazdasági övezetében élnek, így joguk van a magasabb kvótákhoz.

hirdetés

Keleti és északi nyitás

Izland persze új utakat is keres, 2013 áprilisában első európai országként megkötötte szabad kereskedelmi egyezményét Kínával. A megállapodás főbb elemei közt az import, a beruházások és a kutatások szerepelnek, ez utóbbi nagyban segítheti a gejzírekben bővelkedő ország energetikájának fejlesztését. A középtávú tervek között pedig ott szerepel a globális felmelegedés hatására átalakuló jeges-tengeri kereskedelem lehetősége.

Forrás: MNO, BBC, kitekinto.hu, New York Times

 

ELŐSZÖR A CIKK KOMMENTJEIT KÖZLÖM AZ ÉRDEKLŐDÉS FELKELTÉSE CÉLJÁBÓL

Gankstarr József

Hát igen. Sok újat nem mondott, de legalább nem is hazudott. 

Illetve egy nagyon-nagyon fontos dolgot kihagyott. Mégpedig azt hogy az emberek, cégek összes betétállományának fele nincs lekötve fél percre sem, ez az a bizonyos M1 pénzmennyiség = 7.289 Mrd Ft, ami a sima folyószámlabetéteket jelenti. A maradék lekötöt betét(M2) is csak max 2 évekre van lekötve. Tehát az a hozam amivel a bankszektor tartozik a betéteseknek, annak kamatozása gyakorlatilag a nagy nullával egyenlő. Ellenben a HITELÁLLOMÁNY! Az bizony minden egyes adósnál 15-20 évre kőkeményen lekötött sokkal magasabb kamatkulccsal növekvő állomány. Az adósok tudják a legjobban hogy a futamidő végén kb. 2x-esét, 3x-osát követelik vissza a bankok a felvett tőkeösszegnek. És a tőkét ugyan igen, de a kamatokat nem semmisítik meg a bankok a visszatörlesztéskor, az az ő gigantikus nyereségük. Tehát az ábra úgy fest hogy ha leállna a hitelezés akkor nemhogy kifogyna a pénz az egész gazdaságból, hanem a bankok még mindig követelnének mégegyszer akkora összeget.

És a másik gyalázat az pedig itt van: "A hitelnyújtás és hiteltörlesztés, és így a pénzteremtés és annak megszűnése folyamatosan zajlik a gazdaságban." - magyarra lefordítva: csak úgy tudjuk visszafizetni hiteleinket, ha új hitelt veszünk föl helyettük. 

Egy új van számomra: "Az MNB által a kötelezettségei után fizetett kamatot jegybanki pénzteremtésként egyszerűen jóváírja a hitelintézetek számláin." - ez egyrészt jó hír mert eddig úgy tudtam hogy az állami költségvetésből fizetik ezt. Viszont menjenek a francba, a bankok számára létezik a semmiből teremtett sohavisszanem térítendő levegőpénz, ellenben az államnak meg van tiltva egyetlen fillér nyomtatása is.

Tetszik · Válasz · https://www.facebook.com/images/ufi/fbfeed/like.png10 · 2013. február 11. 10:48

https://scontent-vie1-1.xx.fbcdn.net/v/t1.0-1/p48x48/11760183_1485779928405569_5343895315915575825_n.jpg?oh=320755222b7d82132b4265c946e1763a&oe=588D55F6

József Tóth-Horgosi · 

Szeged

Igazi szakszerű mellébeszélés egy szakértőtöl. Elméletileg mindenki kivenné egyszerre a pénzét a bankokból órjási hiány keletkezne. Már az sem megoldható, hogy mindenki megkapja a pénzét. (30mil ig van betéti garancia magán szemályeknek. Cégeknek semmi). Nos már régóta ismert tény az, hogy az összes pénznek nevezett állomány 10%-a van igazán készpénzben. A többi un. számlapénz. A kamat maga a rablás mértéke, amit csak folymatos fogyasztás és hitelezés tud ellensúlyozni. Vannak bankok a világban ahol kamat nélkül is kölcsönöznek. Nem is említem a határidős fogadásokat irdatlan mennyiségű pénzzel, sortolásokat és egyéb pénzügyi rabló tehnikákat. Aki nem hiszi, hogy így van annak a legjobb bizonyítéka, hogy ha valaki eltörölné azokat a jogszabályokat amelyek elősegítik a fenti fiktív ügyleteket azonnal megakadályoznák. Mind aki ellent mert mondani a "pénzrendszernek" (Kennedy, Gadhafi, Hussein stb.) a demokráci a nevében eltávoztak a boldog vadászmezőkre NATO és USA ARMY segédlettel.

Tetszik · Válasz · https://www.facebook.com/images/ufi/fbfeed/like.png3 · 2015. május 25. 4:30

https://scontent-vie1-1.xx.fbcdn.net/v/t1.0-1/c8.0.48.48/p48x48/14232563_878392418961430_4565529739666337453_n.jpg?oh=37596cdd6995a89ad4bfe03c2e8a7397&oe=58A7EC7C

Irén Farkas · 

ÁrpáD Gimnázium

Minden pénzt ki kell venni, és még a környéküket is kerülni kell!!! Öltönyös rablók ezek!

Tetszik · Válasz · https://www.facebook.com/images/ufi/fbfeed/like.png1 · 2015. május 25. 6:58

https://scontent-vie1-1.xx.fbcdn.net/v/t1.0-1/c8.0.48.48/p48x48/14232563_878392418961430_4565529739666337453_n.jpg?oh=37596cdd6995a89ad4bfe03c2e8a7397&oe=58A7EC7C

Irén Farkas · 

ÁrpáD Gimnázium

Először elméletben teremtik, amikor beigérnek egy összeget és a lényeget, hogy uzsora és becsapás elhallgatják! Ténylegesen akkor teremtenek maguknak pénzt, amikor leveszik a jövedelmedből az általuk meghatározott összeget, ami a "tőketartozást" nem csökkentve, csak az általuk kiszabott kamatot, azaz a feneketlen zsákba gürcöljük be a pénzünket!

Tetszik · Válasz · https://www.facebook.com/images/ufi/fbfeed/like.png2 · 2015. május 25. 6:08

 

HITELES MOZGALOM

Kérdéseink és a kapott válaszok

az MNB válasza a teremtett pénzzel kapcsolatos kérdéseinkre

az MNB válasza a teremtett pénzzel kapcsolatos kérdéseinkre

2013.02.11

 Tisztelt Szabó József!

 

Kérdéseire szakértőnk válaszát a csatolt dokumentumban találja.

 

Üdvözlettel: Kaponya Éva |kommunikációs munkatárs

 

Van valahol olyan kimutatás, hogy az elmúlt évben mekkora összegben teremtettek a hazánkban működő kereskedelmi bankok számlapénzt?

A kereskedelmi bankok pénzteremtésének számszerűsítéséhez azt fontos tisztázni, hogy melyik pénzmennyiség kategóriára gondolunk. A téma jó összefoglalóját adja az alábbi MNB Tanulmány:

http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_mnbtanulmanyok/mnbhu_mt_71/mt_71.pdf

Ennek mellékletéből idézve:

„A gazdaságban rendelkezésre álló pénz mennyiségének mérésére az ún. monetáris aggregátumokat használjuk, amelyekbe a pénzügyi eszközök bizonyos típusai tartoznak. A különféle pénzügyi eszközök besorolása az egyes aggregátumokba annak függvényében történik, hogy azokkal milyen tranzakciós költséggel és milyen széleskörűen lehet fizetést teljesíteni, és hogy milyen mértékben őrzik meg az értéküket. A monetáris aggregátumok definíciójának további fontos eleme, hogy mely gazdasági szektorok követelései, illetve tartozásai kerülnek be a pénzmennyiség-kategóriákba, azaz milyen az egyes szektorok pénzhez való viszonya.

A fenti alapelvek alapján a magyar monetáris statisztika a következőképpen definiálja a monetáris 

aggregátumokat (Kiss et al., 2005):

• M1: a pénztartó szektoroknál lévő készpénz, valamint a látra szóló és folyószámlabetétek állományának összege (denominációtól függetlenül).

• M2: az M1 elemein túl a pénztartó szektorok két évnél nem hosszabb lejáratra lekötött, forintban vagy más devizában denominált betéteit is tartalmazza.

• M3: az M2 mellett tartalmazza a belföldi monetáris pénzügyi intézmények által kibocsátott és a pénztartó szektorok birtokában levő azon piacképes pénzügyi eszközöket, melyek a bankbetétek közeli helyettesítőinek tekinthetők. Ezek a repoügyletekből származó források, a pénzpiaci alapok által kibocsátott befektetési jegyek, illetve a maximum kétéves eredeti lejáratú, hitelezői jogviszonyt megtestesítő értékpapírok.”

 

Ezek alapján leegyszerűsítve tehát a bankok kötelezettségeinek alakulásából lehet megállapítani az általuk teremtett pénz nagyságát, illetve mivel a készpénz a jegybank pénzteremtés része, ha csak a hitelintézetek pénzteremtésére kíváncsi valaki, akkor a készpénzen kívüli állományokat érdemes figyelni.

 

Ezeket az állományokat az MNB alábbi statisztikai táblázatának 4.1-es táblázata tartalmazza: 

http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Statisztika/mnbhu_kerdesek_valaszok/mnbhu_stat_forum_valaszok/mnbhu_hitelintezetek_osszevont_merlegenek_alakulas/0708_monstatpubl_huxls.xls

Fontos még azt látni, hogy a bankrendszernek nem a „számlapénz teremtése”  a célja, hanem a betétgyűjtés, illetve az összegyűjtött források hitelezésre fordítása, ennek csak mintegy mellékterméke a számlapénz keletkezése. Ezzel összefüggésben azt is érdemes észrevenni, hogy a bankok hitelezési tevékenysége az, ami jelentősen tudja változtatni a pénzmennyiségeket. Hiszen amennyiben egy bank hitelt nyújt egy vállalkozásnak vagy egy lakossági ügyfélnek, akkor a hitel felhasználása után ebből betét fog keletkezni valamelyik gazdasági szereplőnél. A betétek pedig megjelennek a különböző pénzmennyiség kategóriákban.

A mellékelt adatbázisban szerepelnek adatok, ezekből ki lehet indulni?

"A tartalékköteles hitelintézetek MNB-nél vezetett elszámolási számláinak összesített egyenlege":

2013.01.22..........265,5 milliárd Ft

2013.02.05..........729,1 milliárd Ft

Mivel a kötelező tartalékráta jelenleg maximum 5%, akkor legalább 9.200 milliárd Ft "számlapénzt" hoztak létre a kereskedelmi bankok két hét alatt?

A kapcsolat fordított. A tartalék-kötelezettséget nagyon leegyszerűsítve a 2 évnél rövidebb betéteik 2-5% közötti nagyságrendjében kell elhelyezniük a hitelintézeteknek. Jelenleg nagyságrendileg 3% körül van az átlagos tartalékrátája a hitelintézeteknek, és a december végi összes betétállomány (mintegy 15000 Mrd forint) 3% körüli aránya alapján jelenleg (2013 februárjában) a bankrendszernek összesen 460 Mrd forint a tartalékkötelezettsége.  A tartalékkötelezettségnek havi átlagban kell megfelelnie a bankrendszernek, ezért az Ön által említett elszámolási számla egyenlegek naponta változhatnak. 

Amennyiben nő a hitelezése a bankrendszernek, az növelné a betétállományt is, ami változatlan tartalékráta mellett növelné a tartalékkötelezettséget is.

Jelenleg legalább 14.582 milliárd Ft a bankok által teremtett számlapénz mennyisége? Lehet tudni a pontos összeget?

Lásd a fenti választ, 2012. december végi adatok alapján:

M1 pénzmennyiség =   7.289 Mrd Ft

M2 pénzmennyiség =  15.177 Mrd Ft

M3 pénzmennyiség =  16.835 Mrd Ft

 

Leírható a pénzteremtés folyamat az alábbiak szerint?

1. A bank szeretne 10.000.000 Ft-t kölcsönözni, viszont nincs annyi szabad pénze, ezért a bank 2%-t (azaz 200.000 Ft-t) elhelyez (ha 2%-t választott) az MNB-nél tartalékrátaként.

2. Egy kölcsönszerződés alapján a bank könyvel 10.000.000 Forintot a hitelesnél mint adósság. 

3. A felvett kölcsönt elköltve (lakásvásárlás, gépjármű vásárlás stb), ez a pénz bekerül a gazdaság vérkeringésébe. A számlapénz megteremtődött.

4. A törlesztések befizetésével apránként a gazdaságból kikerül a korábban létrehozott pénz. A teremtett pénz végül megszűnik.

5. A banknál marad a teremtett pénz kamata (hitelkamat) és visszakapja tartalékráta összegét a kamattal együtt a MNB-tól.

A hazai bankrendszer jelenleg bőséges szabad likviditással rendelkezik, mivel a tartalékkötelezettségen felül még mintegy 3.500 Mrd forint követelése van a bankrendszernek. Így amennyiben egy bank hitelt nyújt, és azt az ügyfél egy másik bank számlájára fizeti, akkor valóban jegybankpénzre van szüksége a két banknak az egymás közötti elszámoláshoz, ez azonban bőségesen rendelkezésre áll, mindegyik bank esetében. Ráadásul a bankok egymás között csak újraosztják a jegybankpénzt, annak mennyisége egy ilyen hitelezési tranzakció során nem változik (továbbra is 3500 Mrd forint lesz a bankok MNB-vel szembeni követelése, csak más elosztásban).

Ha egy bank hitelt nyújt, és abból az ügyfele fizetést teljesít, akkor valamelyik banknál az betétként fog megjelenni, azaz megtörténik a pénzteremtés. Ennek eredményeként a betét-befogadó bank több, a hitelnyújtó bank kevesebb likviditással (jegybankpénzzel) fog rendelkezni.A megemelkedett kötelező tartalékot a betét-befogadó banknak kell képezni (2-5%), a hitelnyújtó banknak csak abban az esetben, ha a kifizetés olyan ügyfélnek történik, akinek szintén ő vezeti a számláját. Ez utóbbi legegyszerűbb esetben a banknak megnő a hitelállománya és betétállománya is egyszerre. A jegybankkal szemben keletkezik kötelezettsége (a betét 2-5%), de ezt a bőséges szabad jegybanki likviditásból könnyen tudja teljesíteni.

Amennyiben a bankrendszer likviditáshiányban van, azaz nem volna elég jegybankpénze a kötelező tartalék teljesítésére, akkor a jegybankok hitelt nyújthatnak a hitelintézeteknek. A fejlettebb gazdaságok jegybankai, mint az EKB vagy a Fed éppen így működik, azaz ők fedezett mellett hitelt nyújtanak a bankrendszernek, a bankrendszer pedig így eleget tud tenni a tartalékkötelezettségének. 

Abban az esetben, ha a magyar bankrendszer is likviditáshiányos helyzetbe kerülne, akkor az MNB-nek szintén volna lehetősége hitelt nyújtani. De mivel a hazai bankrendszernek jelenleg és az elmúlt 15 évben is mindig lényegesen több jegybankpénz állt rendelkezésére, mint ami a tartalékkötelezettség teljesítéséhez szükséges, ezért a hazai esetben likviditást lekötő eszközt (jelenleg a kéthetes MNBkötvényt) alkalmaz az MNB.

A teremtett pénz megszűnése nem okoz zavarokat a gazdaság működésében? Hiszen kevesebb pénznek kell ellátnia a közvetítő feladatát.

A hitelnyújtás és hiteltörlesztés, és így a pénzteremtés és annak megszűnése folyamatosan zajlik a gazdaságban. Valóban, ha a bankrendszer valamilyen oknál fogva jelentősen visszafogja a hitelezését, akkor az mind a beruházásokat, mind a fogyasztást vissza tudja fogni. Ugyanakkor mind a számlapénz, mind az annak terhére igényelhető készpénz összes mennyisége a fent hivatkozott statisztikák szerint sem csökkent számottevő mértékben az elmúlt években, így továbbra is biztosítani tudja a közvetítő funkcióját.

A bankok éves pénzügyi jelentése tartalmazza az általuk teremtett számlapénz mértékét?

A betétállományukat mindenképpen megtalálja a pénzügyi jelentéseikben, abból lehet becslést készíteni a különböző pénzmennyiség kategóriákra. Azonban az egyedi banki szintnél sokkal inkább érdemesebb az MNB fent említett, rendszerszintű statisztikáit használni az ilyen elemzésekhez.

A MNB hol helyezi el, a hozzá kerülő kötelező tartalékrátát? Hol és miként teremti elő a banknak fizetett kamatot?

Az MNB kötelezettségei, így a tartalékkötelezettség teljesítéseként nála tartott elszámolási betétszámla egyenlegek is a jegybank eszközeit finanszírozzák. Az MNB eszközeit alapvetően a devizatartalék képezi, melyet biztonságos értékpapírokban tart.Az MNB által a kötelezettségei után fizetett kamatot jegybanki pénzteremtésként egyszerűen jóváírja a hitelintézetek számláin.

 

 

a feltett kérdések:

http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/kerdeseink-es-a-kapott-valaszok/teremtett-penz---ujabb-kerdesek-a-mnb-hoz.html