Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kormányközeli cégek lehetnek a nyertesei a koronavírust követő felvásárlásoknak/Részlet

2020.04.07

 

 

Jandó Zoltán

2020. április 6. 06:31• VÁLLALAT

 

Kormányközeli cégek lehetnek a nyertesei a koronavírust követő felvásárlásoknak

Korábban írtunk róla, hogy a hazai vállalkozások 30-40 százalékának annyi tartaléka sincs, amiből alkalmazottainak a kéthavi bére kijönne. Van azonban egy másik véglet is: akad jó néhány olyan cég, amely az elmúlt években valamilyen okból kifolyólag (vagy mert a működésük ezt követeli meg, vagy mert rengeteg nyereséget termeltek) hatalmas pénzeszköz-állományt halmozott fel. Ebben a körben pedig állalat, a Záév, illetve a Magyar Építő, valamint a Penta, a Belfry és West Hungária Bau Kft. is.

 

 

 

A szektor más szereplőinél azonban ez nem volt ennyire általános. Az osztrák Swietelskynek ugyan két hazai cégében is halmokban állt a pénz, a nemzetközi csoportok itteni leányainak többségénél azonban nem ez volt a helyzet. Ahogy a kormányhoz nem, vagy csak kevésbé köthető vállalatok is sokkal kisebb pénzeszköz-állománnyal működtek.

A sokak által előrevetített konszolidáció azonban egész biztosan nem az építőipart fogja leginkább érinteni. Sokkal nagyobb esély van egy komolyabb átrendeződésre a vendéglátás, illetve a szálláshely-szolgáltatás területén, ahol lényegében egyik pillanatról a másikra omlott össze a cégek piaca.

 

Mivel itt sok esetben konkrétan lenullázódott a vállalatok bevétele, állami segítség nélkül elkerülhetetlennek tűnik a csődhullám.

 

Bár ezekben az ágazatokban nincs olyan meghatározó érdekeltsége a kormányközeli vállalkozóknak, mint mondjuk az építőiparban, de akiknek van, azok itt is jól el vannak látva pénzzel. A Hunguest Hotels pénzeszközállománya például elég szépen gyarapodott, amióta a lánc Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került, és 2018 végén már több mint 4 milliárd forintjuk volt a számlán. Ez persze nem jelenti azt, hogy őket ne érintené katasztrófaként a mostani helyzet, de minden bizonnyal azok között a piaci szereplők között vannak, akik a legtovább képesek kitartani egy ilyen időszakban. Azaz tipikusan az a Nagy Elek által említett kategória, amely „válságálló vállalkozásként képes lehet az esetleg csődbe jutó társait felvásárolni”. A lánc nemrégiben jelezte is, hogy felújításokra használják fel a működési kényszerszünetet.

Kimutatásaik alapján rajtuk kívül csak a francia Accor magyar érdekeltségének volt hasonló nagyságrendű tartaléka, és az árbevétel, illetve a költségek arányában még a legnagyobb hotelek és láncok többsége is jóval kisebb tartalékkal rendelkezett 2018 végén.

KAPCSOLÓDÓ CIKKMostantól nem ehetsz úgy Big Mac-et, hogy abból ne részesüljön a NERTeljes modellváltást hajt végre Magyarországon a McDonald’s azzal, hogy helyi leányát eladja egy kormányközeli üzletembernek. Mostantól mindent a marketes Scheer Sándor felügyel.

Elég hasonló a helyzet a vendéglátó szektorban is. Itt a legtöbb pénzeszközzel a hazai McDonald’s étteremeket üzemeltető, azóta Scheer Sándor tulajdonába kerülő Progress Étteremhálózat Kft. rendelkezett 2018 végén. A gyorséttermeknél azonban ez jó eséllyel részben az üzleti működésükből ered – valószínűleg nincs sok értelme összehasonlítani egy ilyen láncot egy ételkihordó céggel vagy egy hagyományos étteremmel.

Kívülről is jöhetnek vevők

Arról nem is beszélve, hogy felvásárlási szándék korántsem csak szektoron belülről jöhet, erre épp az építőiparból meggazdagodó Scheer Sándor és a McDonald’s esete a jó példa. Simán elképzelhető, hogy egy likvid eszközökkel jól ellátott cég vagy vállalkozó ezt az időszakot próbálja meg felhasználni arra, hogy új területre lépjen be. Mészáros Lőrinc tőzsdei cége például bármit vásárolhat, hiszen eddig is ezt tette és a stratégiában rögzített célja is ez. Saját honlapjukon a bemutatkozásnál azt írják, hogy az Opus Nyrt.

kiemelt figyelmet fordít olyan társaságok felvásárlására és integrálására, amelyek jelentős növekedési potenciállal és eredménytermelő képességgel rendelkeznek.

Márpedig a most bajba kerülő cégek között sok ilyen van, ezek problémája nem abból ered, hogy korábban rosszul működtek, hanem a likvid, tehát mozgósítható, elkölthető vagyonuk megcsappanásából. Egy ilyen helyzetbe jutott vállalat pedig rendkívül kiszolgáltatott, és a benne rejlő potenciálhoz képest rendkívül olcsón meg lehet vásárolni, vagy lehet benne részesedést szerezni. A jó időben juttatott friss forrással azonban könnyen egyenesbe jöhetnek, és ismét jól teljesíthetnek.

Éppen ezért volt az összes nyugat-európai országban, illetve már a régiónkban is a kormányok egyik első lépése, hogy ezt a likviditási gondot próbálták kezelni például bérek átvállalásával, kedvezményes hitelekkel, hitelgaranciákkal, és ezért szerepelnek hasonló intézkedések minden hazai javaslatban is. Az sem véletlen, hogy mindenki gyorsan lépett, hiszen a vállalatok annál nagyobb eséllyel kezdik elküldeni az embereiket, válnak fizetésképtelenné, és lesznek potenciális felvásárlási célpontok, minél később érkezik a segítség.

KAPCSOLÓDÓ CIKKMost tényleg meg kell mentenie a gazdaságot a kormánynak. Nem mindegy, mit választKevés a hitelmoratórium, a kormánynak valahogy pótolnia kell a cégek kieső bevételeit, és a munkaerőpiac szétesését is meg kell állítania. Összeszedtük az opciókat.

Emiatt tartják sokan teljesen érthetetlennek, miért nem hozott eddig semmilyen komolyabb intézkedést a magyar kormány – és amit hozott, azok között is találni megszorításokat a bankokra és kiskereskedelmi láncokra kirótt különadó formájában. Orbán Viktor a hét elejére ígérte a nagy gazdasági mentőcsomagját, ez azonban így is hetekkel később érkezik, mint sok más országban. Ennyi idő alatt pedig már számos cég olyan helyzetbe kerülhetett, ahonnan magától nincs visszaút: vagy bedől, vagy felvásárolják.

Állami felvásárlások

A konszolidáció nem csak a piaci cégeket érintheti azonban, az állam is megjelenhet vevőként, befektetőként a piacon. Az MKIK és a BKIK által javasolt intézkedéscsomagoknak egyaránt van olyan eleme, amely alapján

 

az állam tulajdonossá válhatna átmeneti, vagy bizonyos esetben akár tartós jelleggel is bajbajutott magáncégekben.

Egy ilyen lehetőségre ráadásul a nemzeti vagyonért felelős miniszter is utalt. Bártfai-Mager Andrea a Figyelőnek adott interjújában azt mondta:

a járvány ráirányította a figyelmet arra, hogy egy előre nem látható sokkhelyzetben a nemzetek elsősorban magukra számíthatnak. Ezért az ellátásbiztonság érdekében fontos az ellátási láncok rövidítése, és megfontolandónak nevezte az ellátási lánc szempontjából kritikus, sérülékeny helyzetben lévő társaságok megvásárlását.

g7.hu/vallalat/20200406/kormanykozeli-cegek-lehetnek-a-nyertesei-a-koronavirust-koveto-felvasarlasoknak/