Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mégis megépülhet a felhőkarcoló Budapesten a Kopaszi -gáton

 

Mégis épülhet felhőkarcoló Budapesten
 
Épülhet 120 méteres toronyház a Kopaszi-gát mellett, miután a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén módosította Budapest településszerkezeti tervét és rendezési szabályzatát.Mégis megépülhet a felhőkarcoló Budapesten a Kopaszi-gáton

Mégis épülhet felhőkarcoló Budapesten
A felhőkarcoló látványterve. (Forrás: Funzine)

A testület 19 igen szavazattal, 9 nem szavazat ellenében támogatta a javaslatot. A főváros településszerkezeti tervének és rendezési szabályzatának - a BudaPart-Kopaszi-gát-fejlesztés megvalósításával összefüggő - eseti módosítására vonatkozó javaslat legfőbb eleme egy 120 méteres toronyház elhelyezésének lehetősége. Az eredeti szabályozás szerint ugyanis erre a településszerkezeti terv csak Csepel északi részén biztosított lehetőséget, a Lágymányosi-öböl melletti területen 65 méter volt a megengedett maximális magasság.Az indítvány szerint a beruházó a XI. kerülettel kötött településrendezési szerződésben közcélú tervezési feladatokat vállalt magára. Ezek egyike a környék meglévő villamosvonalainak újratervezéséről, illetve meghosszabbításáról szól, a továbbiak pedig új jelzőlámpás kereszteződések és kerékpárutak kialakítását tartalmazza.

A javaslat elfogadása előtti vitában több ellenzéki képviselő is az indítvány elnapolását kérte arra hivatkozva, hogy nem marad elég idejük annak a több tízoldalas előterjesztői kiegészítésnek az áttanulmányozására, amit csak a délelőtti órákban vehettek kézhez. A közgyűlés kormánypárti többsége nem járult hozzá a napirend módosításához, ugyanakkor egyórás olvasási szünetet rendelt el az új dokumentumok átvizsgálására.

A vitában az előterjesztő Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes hangsúlyozta, nincs jogszabályi akadálya a módosításnak, ráadásul szerinte egy modern város akkor jár el helyesen, ha meghallja az előrehaladást biztosító fejlődési szándékokat.

Az ellenzék vitatja a módosítást

A jobbikos Tokody Marcell azt mondta, a közgyűlés a javaslat elfogadásával a miniszterelnök gazdasági partnereinek tesz "hűségesküt", miközben nem veszi figyelembe, milyen hatással jár a beruházás, például milyen módon növekszik meg a környék forgalma, miként kerül veszélybe Budapest védett világörökségi látképe.

Horváth Csaba, az MSZP képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a beruházó nem tett túl nagy vállalásokat, azok mintegy 80 százaléka ugyanis saját telkén belül valósul meg, miközben például a javaslatban szereplő villamosvonal meghosszabbítása esetében is csak a tervezési feladatokat vállalta magára, a megvalósítást nem.

Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció képviselője felelőtlennek nevezte a kormányoldalt, szerinte politikai alapon dönt egy a város életét hosszú távon meghatározó kérdésben.

Hoffmann Tamás (Fidesz-KDNP), a XI. kerület polgármestere úgy fogalmazott, a szóban forgó beruházás emberi városfejlesztési léptékkel készül, amivel óriásit fejlődhet Budapest. Elmondta, egy fejlődő nagyvárosban helye van magasházaknak, a Kopaszi-gátra tervezett épület pedig azért is szükséges, hogy a területet szellősebben építhessék fel. A kormánypárti politikus kitért arra is, hogy a tervezett épület egy kilométerre valósulhat meg a világörökségi látkép védőövezetétől.

atv.hu/MTI

Képtalálat a következőre: „kopaszi gát felhőkarcoló”skyscrapercity.com/showthread.php

A felhőkarcoló közvetlenül a Duna partjára épülne. Ezen a helyen az altalaj nagy mélységig a folyó hordalékából képződött, sóderes terület. A feladat rendkívüli költséggel oldható csak meg. A betoncölöpöket mélyen a teherhordó altalajba kellene leengedni, amely igen mélyen lehet. Az Országházat is cölöpökre építették, műszakilag nem lehetetlen, de az nem ilyen magas, hanem széltében terül el. A felhőkarcolókat a földrengésveszély kiküszöbölésére gumi talpazatra építik.

„ A világ földrengéstől gyakran sújtott részein (így Japánban is) hatalmas gumibakokra „ültetik” a házat − így az erőhatást elnyeli a gumi, és a szerkezetre kisebb erő hat. Ugyanezen elvet felhasználva ültetik az autók motorját gumibakokra. Nemcsak a szerkezetnek, hanem az altalajnak is nagy szerep van a földrengés hatásában. A sziklás altalaj nagyobb védelmet nyújt, mint a homokos, löszös talaj, amiben gyorsabban terjednek a hullámok.” Hogyan védekezzünk földrengéskor?/mindennapi.hu/cikk/tudomany/

Mennyire veszélyezteti a földrengés Budapestet?

„A főváros térsége minden kétséget kizáróan Magyarország szeizmológiailag legveszélyeztetettebb része, mert hazai viszonyok között a legaktívabb területek közé tartozik, ugyanakkor az ország lakosságának mintegy egyharmada él ezen a viszonylag kis területen, ami a nagy népsűrűség mellett kiemelkedő építmény- és infrastruktúra-koncentrációval is jár. A földtani, geomorfológiai vizsgálatok azt valószínűsítik, hogy – mint már említettük – a Dunaharaszti környezetében keletkezett földrengést az Ördög-árok törésvonalmozgása váltotta ki. Általánosan elfogadott tény, hogy ha egy törésvonal egy szakasza már gerjesztett rengéseket, akkor a teljes hosszán hasonló méretűekre kell számítani. Tekintettel arra, hogy ez a törésvonal a főváros alatt halad keresztül, ezért nemcsak Budapest déli határánál, hanem a város alatti fészekből is várhatunk földrengéseket. Ez a körülmény Budapest szeizmológiai helyzetét még veszélyesebbé teszi. További kockázatnövelő tényező: Budapest épületei jelentős részének rossz az állapota.”termeszetvilaga.hu/tv2001/tv0101/budapest.htmlVarga Péter Budapest földrengés-veszélyeztetettsége

A hőforrások sora, amelyekre a budapesti fürdők épültek, ugyancsak a geológiai törésvonalat jelzik. A talaj szerkezete és a víz közelsége következtében földrengéskor elfolyósodik a felhőkarcoló alatt.

A fentiek alapján ugyan lehet felhőkarcolót építeni a Kopaszi-gátra, de annak létesítési költsége – ha törődnek a biztonsággal - az eget fogja verdesni. Igaz, simán meg lehet építeni betoncölöpökre is, az átadásig biztosan ki fogja bírni az épület.