Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Törvényen kívüli e-roller terjeszkedését segítik uniós támogatással

 

Törvényen kívüli e-roller terjeszkedését segítik uniós támogatással

 

Budapesten is elindult egy amerikai cég, a Lime e-rollerje. De van vele egy gond, azaz rögtön hat is:

              a városi közlekedés egyik – ha nem a – legveszélyesebb         formájáról van szó,

  1. a e-rollerrel a mostani magyar rendszerben egyszerűen nem lehet szabályosan közlekedni,
  2. a cég nem ad számlát,
  3. nem is tudni, hogy melyik cég nyújtja a szolgáltatást,
  4. a szolgáltatás a legalapvetőbb fogyasztóvédelmi előírásoknak sem felel meg,
  5. az amerikai cég beruházása valamiért innovációs, kutatás-fejlesztési projektnek minősül, ezért még uniós támogatást is kap.

 

Bármilyen hihetetlen ugyanis, de egy EU-s kutatás-fejlesztési projekt része, hogy a magyar fővárosban is megjelentek az amerikai Lime e-rollerjei. Az elektromos rolleres cég támogatása bizonyos szempontból súlyosabb is, hiszen ha Lime-ra pattanunk, szinte elkerülhetetlen, hogy törvényt sértsünk.

Kik és miért hozták a Lime-ot Budapestre?

A Lime egy viszonylag friss amerikai vállalkozás, 2017-es alapításakor még biciklimegosztással terveztek foglalkozni, és rögtön rengeteg pénzt vontak be az egyik legnagyobb venture capital cégtől, az Andreessen Horowitztól. Elektromos rollerek megosztásával tavaly május óta foglalkoznak – ebben partnerük a budapesti belvárosiból már ismert idétlen turistamobil gyártója, a Segway -, azóta a cég már átlépte az egymilliárd dolláros értékeltséget, és rögtön gyors, világméretű terjeszkedésbe kezdtek. Idén év eleje óta lehet tudni, hogy Budapesten is meg fognak jelenni.

Érdekes módon a Lime budapesti térfoglalását az Európai Unió, illetve az annak egy “kutatás-fejlesztési projektjében” részt vevő fővárosi önkormányzat támogatja. A projekt Cities 4 People néven fut, a Copenhagen Business School koordinálja*, és közel 1,3 milliárd forint uniós támogatást kapott egyenesen Brüsszelből. Sajnos tipikus uniós k+f projekt: ha valaki elolvassa a projekt leírást, semmit nem fog megtudni, hogy mit is csinálnak a nem kevés közpénzzel, a projektnek ugyanis nincsen semmilyen racionálisan értelmezhető célja, eredménye.

A főváros hozzájárulása az önkormányzat elmondása alapján az, hogy májusban és júniusban létrehoznak egy mobilitási pontot a Gellért téren, ahol több alternatív közlekedés eszközt is használni lehet majd egy helyen. Ezek a Lime mellett a főváros saját bérbicikli rendszere, a Bubi (bár az eddig is ott volt), a MOL-Limo és GrennGo közösségi autómegosztók, a Blinkee City e-motor megosztó és a leginkább turistákra alapozó bicikli bérbeadó cég, a Donkey Republic. Ezt még márciusban szavazta meg a fővárosi közgyűlés, igaz, az együttműködési megállapodásban nincs sok konkrétum.

A főváros mindenesetre sokat segít a Lime-nak azzal, hogy nem kér pénzt a közterület használatáért. A cég cserébe adatokat ad. Megkerestük a projektet vezető dán üzleti iskola koordinátorait, hogy megtudjuk, pontosan ki és mennyi pénzt kap a budapesti Lime pilot projektre, de válasz nem érkezett.

Szolgáltatás, nem tudni kitől

A Lime honlapján az ÁSZF-et több nyelven is közzéteszik, de magyarul nem. Más európai országok ÁSZF-ét átolvasva kiderül, hogy a felhasználók egy Lime Network B.V. nevű holland vállalkozással kötnek szerződést, amikor regisztrálnak és használni kezdik a szolgáltatást.*

A budapesti önkormányzat azonban nem velük, hanem a Lime Technology Kft.-vel szerződött, ennek főtevékenysége szabadidős, sporteszköz kölcsönzése, és a NAV adataiszerint egy munkavállalója van. Ezt 2018. december 10-én jegyezték be, tulajdonosa a holland Lime Network B.V. A fővárossal kötött együttműködési megállapodásban viszont egy harmadik cég, az Explico Zrt. szerepel kapcsolattartóként. Ez három magyar ügyvéd*tulajdona, és PR és kommunikáció a főtevékenysége a cégnyilvántartás szerint. Jó kérdés ezek után, hogy kivel is szerződik, aki rollert bérel?[...]

A rendszert Budapesten használva semmilyen jel nem utal arra, hogy bármilyen adót fizetnének. A rendszer a kártyás fizetés után ad egy “nyugtát”. Ez szép megfogalmazás, csak semmi köze a nyugtához, semmilyen formai követelménynek nem felel meg, például nincs sorszáma, nem tüntetik fel rajta a szolgáltatás nettó árát és áfa tartalmát. Ez semmivel nem több, mint egy papírcetli, még a megbuherált ferencvárosi parkolóautomaták is jogkövetőbben működnek ennél.

A roller kölcsönzés után a pénz azonban nem a magyar Lime Technology Kft.-hez vagy a fővárossal kapcsolatot tartó Explico Zrt.-hez kerül. De még csak nem is a holland Lime Network B.V.-hez, hanem a San Francisco-i Lime emeli le. Márpedig ők akkor sem tudnának Európában áfát fizetni, ha szeretnének, hiszen ezt csak európai cég teheti meg. Ugyan van európai cég, mégsem ez emeli le a díjat.

Ez nem egy lehetetlen technológiai probléma, minden más platform alapú közlekedési eszköz megosztó ad számát: a Blinkee City elektromos robogó kölcsönző cég alkalmazásában kérni lehet az áfás számlát, a GreenGo és Mol Limo használat után pedig automatikusan elektronikus számlát küld e-mailben.

Felhasználóként kértem az ügyfélszolgálatól számlát is, erre nem is reagáltak. Már eleve gond, hogy nem adnak számlát, hiszen ez kötelező lenne. De hogy ilyen kérésre sem reagálnak, az a magyar adószabályok megsértése.

Hiányos az ügyféltájékoztatás is. Bár magyarországi felhasználók is letölthetik a cég alkalmazását, az oldalán hiányoznak a Magyarországra vonatkozó általános szerződéses feltételek és a legalapvetőbb információk*. Míg az amerikai felhasználóknak legalább megadnak egy telefonszámot, másoknak már nem jár. Alapvető információkat sem adnak meg, például hogy mennyi a roller végsebessége – a cég egyik alkalmazottjának Quora válasza alapján 24 km/óra. Ez nem ígér sok jót, ha valakinek problémája lenne a céggel.*

Törvényen kívül, e-rolleren

Az egyik legnagyobb probléma a Lime e-rollerével, hogy a guruló eszközzel nem tud mit kezdeni a magyar közlekedési szabályrendszer. Az üzemeltetők sem magyarázzák el a fogyasztónak, hogy mit adnak bérbe, és az minek számít a hatályos jogszabályok szerint, és hol, hogyan lehet azt egyáltalán szabályosan használni.

A KRESZ szerint első ránézésre sok minden lehet egy ilyen e-roller: lassú jármű, segédmotoros kerékpár vagy esetleg nem is jármű? Megkérdeztük az ORFK-t is, de még választ nem kaptunk tőlük az elmúlt napokban. 

 

  1. Ha 300 W-nál alacsonyabb a teljesítménye, akkor alapvetően nem számít semmilyen járműnek, így  – akár csak egy hagyományos rollerrel – lehet használni vele a járdát. A Quora alapján úgy tűnik, hogy 250 kW-os motorja van a Lime-nak, tehát ebbe a kategóriába esik. Csakhogy a KRESZ szerint a kerékpár “olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti”. Ezek alapján lehet, hogy valójában egy biciklivel van dolgunk.

Ezek alapján tilos a Lime-al a járdákat használni, hiszen kerékpárral csak akkor lehet járdán közlekedni, ha az úttest arra alkalmatlan, és akkor is csak maximum 10 km/órával. A kerékpárutakat ezek alapján szabályosan használhatják az e-rolleresek. Ez komoly probléma, mert igen balesetveszélyesek a 20-25-tel száguldó rollerek, amiknek apró kerekeivel ráadásul könnyen el is lehet esni.

A rollerek gyenge fékjeire sokan panaszkodnak, itt lehet a halálos balesetek elrettentő példáit olvasni. Nem véletlen, hogy a járdákról egyre több országban a tiltást választják: a párizsi járdákról szeptembertől tiltják ki ezeket a kétkerekűeket, de még a kaliforniai Venturában is így döntöttek. Madridban már tavaly betiltották az e-rollereket, miután egyetlen év alatt 273 balesetet okoztak ezek, köztük 3 halálosat. Az Egyesült Államokban úgy becsülik, 1500 balesetért okolhatók ezek a különösen veszélyes kétkerekűek.

Munkavállalók nélkül

A Lime azért tudott olyan gyorsan terjedni a világban, mert minimális saját céges infrastruktúrára van szüksége, alig vannak foglalkoztatottjai. Míg például a budapesti e-autós és e-robogós cégeknek saját alkalmazottaik vannak arra, hogy feltöltsék a járműveket, a Lime ilyennel nem foglalkozik. Létrehoztak egy honlapot, ahol jelentkezni lehet a töltések elvégzésre. Itt online “képzést” is adnak, tehát néhány oldalnyi információ átlapozása után már lehet is menni pénzt keresni. Információink szerint egy feltöltésért 500-800 forintot fizetnek, attól is függően, hogy mikor helyezik ki a töltő munkavállalók az utcára.

A Lime esetében tehát az innováció nem technológia – és valóban, a felhasznált eszközök igen egyszerűek -, hanem az üzleti modell. Sok platformalapú céghez hasonlóan – Uber, Airbnb és hasonlók – kiiktatják a fix munkaerőköltségeket, a jogszabályok betartására pedig nem fordítanak túl nagy figyelmet, így összességében skálázható, gyorsan terjedő rendszer jön létre. (A másik oldalon viszont kifejezetten sok rossz minőségű állást hoznak létre.*)g7.hu/kozelet/20190510/torvenyen-kivuli-e-roller-terjeszkedeset-segitik-unios-tamogatassal/