Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A „Mindenki” kisfilm Oscar díját védi a 888.hu a kritikai hangokkal szemben/Saját véleményem a filmről/

 liberálisok, oscar-díj, 444.hu, sivalkodás, hvg.hu, négynégynégy, hávégé, mindenki

Ők azok, akik elvennék a Mindenki Oscar-díját

 

 Sümeghi Lóránt

2017. március 2. 10:58

Amikor Magyarország sikeres, inkább erőből gáncsolnak, amikor pedig hazánk muzsikálhatna jobban is, ujjal mutogatnak. Ilyenek ezek a derék liberálisok.

Ismeretes, a Saul fia tavalyi sikerét követően idén, a Deák Kristóf rendezésében készült Mindenki című rövidfilm is elnyerte az Oscar-díjat. Szerencsére, a magyarok józanabbik fele őszinte szívvel tudott örülni, hogy rövid időn belül két Oscart is bezsebelhettünk. Azonban akadtak olyanok is, akik nem osztoztak az ország örömében. Sőt, inkább azon voltak, hogy teleüvöltsék a liberális médiát az olyan magvas gondolataikkal, minthogy

a kisfilm nem érdemelt Oscar-díjat, mert az egész, úgy ahogy van egy amatőr, kezdő alkotás."

Természetesen a fikakultúra megágyazását a 444 kezdte, melyben az egyik ügyeletes sivalkodó kifejtette, "nem igazán jó film a Mindenki", mert az

egy árva gagre épülő, de a megvalósítás során elnagyolt, és ami a legrosszabb, saját alapfelvetését átgondolni lusta kísérlet."

Ezt követően megszólalt a másik, magyarságból általában jelesre vizsgázó médium, a hvg.huamely helyet biztosított olyan soroknak, miszerint "a Mindenki nem igazán jó film", továbbá, hogy

egy középszerű filmnek Oscar-díjat adni kifejezetten káros. Főleg, ha az alkotó kezdő." 

Tehát egy a magyarok számára globális sikerként értékelt alkotás kapcsán ezeknek a derék liberálisoknak a következő szavak jutnak az eszükbe, a teljesség igénye nélkül:

  • árva gag,
  • elnagyolt,
  • lusta kísérlet,
  • középszerű, 
  • káros,
  • és kezdő.

Vajon hol maradt ezeknek a bátor, odaszúrógató liberálisoknak a hangja, amikor a Saul fia című, szintén Oscar-díjas alkotás kapcsán kellett nyilatkozniuk? Persze a kérdésem csupán költői...

888.hu/article-ok-azok-akik-elvennek-a-mindenki-oscar-dijat/

 

 

Gábor Szabó A tanárnő azt akarja, hogy minden gyerek - mivel feltehetően a kóruslétszám kötött - eljusson a győzelemre, külföldi turnéra. Ennek ára az, hogy a gyenge énekesek csak halkan, vagy ne énekeljenek. A kislány az együttes lázadással eléri a tanárnő megszégyenülését. A záróképben, a kórusban a gyenge énekesek hangosan énekeltek együtt gyönyörű harmóniában a többiekkel. Ez megkérdőjelezi a tanárnő értékítéletét, hiszen nem lógtak ki az összhangból a hamis hangjukkal. Ha pedig énekeltek, de a tanárnő feltehetően helyes értékelése szerint annak hamisan kellett volna hallatszani, akkor csalt a film, hiszen gyönyörű összhangzatban énekelnek a végén. Az igazság nyilván ez, csalt a film. És mint tudjuk, pont azt követte el a rendező, ami ellen a filmet készítette, tátogott a főszereplő, mert hamis a hangja, szinkronizálták őt. Politikai mondanivalója is van a filmnek. Ez a magyar passzív rezisztencia/1850-es évek/ illetve Gandhi útja. Úgy lázadjunk, szegüljünk szembe a hatalommal, hogy némák maradunk, közben ellenállunk, a hatalom semmit sem tud kezdeni velünk, megrendül. Eszméjében az autokratikus, egyszemélyi vezetést kárhoztatja /Orbán, Putyin/ azt állítja szembe a demokratikus/az egész kórus/ döntésekkel, azt dicsőíti! A demokratikus tömeg megfutamítja az egyszemélyi vezetőt, a tanárnőt. Ezek után vezető nélkül sikeresen énekel a tömeg. Nincsen szükség az egyszemélyi vezető vezénylésére, a diktátorra, éljen a demokrácia! Os(t)-car. A valóságban, ha a többiek hallgatnak a kislányra, a hamis hangú énekesek miatt sehova sem jutottak volna el, amint azt a tanárnő szépen elmagyarázta ennek a kis hülyének. Egy jó vezető helyesebb döntéseket tud hozni, mint a tömeg.