Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Módosul az emberi sejt az RNS beszúrás hatására?

  

 

Módosul e az emberi sejt a covid-oltás hatására?

 

A COVID-19 járvány előtt egyetlen emberben sem engedélyezett az mRNS gyógyszer vagy oltás.

Az RNS az oltással nem kerül a sejtmagi DNS közelébe, így alapvetően nem lehetséges a sejtbe való beékelődése. a biztonsági kockázatok lehetséges problémája lehet, hogy az mRNS-báziú vakcina I. típusú interferon-reakciót (olyan molekulákat aktiválnak, amelyek akadályozzák a vírus RNS-nek vagy DNS-nek másolását ) gerjeszthet, amely nem csak a gyulladásokkal, hanem az autoimmunitással (A szervezet a saját szövetei ellen termel antitesteket) is összekapcsolhat.

Egy másik tanulmány adatai szerint az extracelluláris RNS véralvadást, ezzel akár thrombusképződést kiválthat.

A legfőbb probléma:

Az idegen fehérje előállítása után az mRNS-nek le kell bomlania a sejtekben. Mivel azonban a specifikus készítményt (beleértve a lipid nanorészecske hatóanyag-leadó bevonat pontos összetételét) az mRNS-jelölt vakcinák gyártói bizalmasan kezelik, harmadik felek még nem vizsgálták a részleteket és az ütemezéseket. Magyarán szólva a legfontosabbat, a sejtek átprogramozását végző mRNS lebomlása, nem ellenőrizhető.

A fentiek alapján a szervezetbe bejuttatott mRNS-molekula hordozza a tüskefehérje előállításának genetikai utasításait, a sejtünket dekódolja, arra indítja, hogy tüskefehérjét gyártson. A legtöbb sejt folyamatosan összegyűjti és megjeleníti a molekulákat a külső membránján. Méghozzá azért, hogy igazolják az immunrendszer őrszolgálatának - például a T-sejteknek -, hogy nem fertőzöttek vírussal, mivel a vírus replikációja során termelt fehérjéknek meg kell jelenniük a fertőzött sejt membránján.

Az őrszemek felszíni receptorokat használnak a fehérjék ellenőrzésére egy potenciálisan fertőzött sejten. Ezt az antigént bemutató sejtet (APC)nem tudja elkapni egy valódi vírus, ha mRNS-vakcinát kapunk, mert az RNS-molekulák átkerülnek bele, tehát technikailag nem "fertőzött", de felszerelkezett egy tüske-antigént kódoló génnel.

Az RNS vakcinák ereje abban rejlik az egyik magyarázat szerint, hogy ha egy sejt dekódolja a tüskegént, hogy fehérjét állítson elő - ahelyett, hogy a teljesen kialakult tüskefehérjét használná - jobban utánozza azt a helyzetet, ami a koronavírus szaporodásakor történik egy természetes fertőzés során.

 

A technológia vizsgálata alapján a sejtjeinkben alapvető élettani változás történik az RNS oltás hatására, amely átkódolás lebomlása nem ellenőrizhető.

Az általam felhasznált szakirodalmi részek

Biztonságosság

 

Az RNS-bázisú oltások alapvetően nagyon biztonságosak, mivel az előállításhoz semmilyen toxikus anyagra, sem pedig sejtkultúrára nincs szükség, amelyek vírussal kontaminálódhatnak. A szintézishez szükséges rövid idő is csak kevés lehetőséget ad arra, hogy bármilyen nem kívánt kontamináció történjen.

Továbbra is igen csekély az az elméleti kockázat, miszerint a vektor integrálódna a gazdasejt DNS-ébe. Az RNS nem kerül a sejtmagi DNS közelébe, így alapvetően nem lehetséges az inzerció. Ezen felül a reverz transzkriptáz enzim is szükséges lenne, mely az egyszálú RNS-molekula alapján kétszálú DNS-t szintetizál. Ez azonban csak egyes vírusok (pl. HIV, HBV) genomjában található meg.

A biztonságossági meggondolások elsősorban a lokális és szisztémás gyulladások, a biohasznosulás és perzisztencia, autoreaktív antitestek stimulációja, illetve a nem natív nukleotidok és egyéb komponensek lehetséges toxikus hatásai köré csoportosíthatók. Egy lehetséges probléma lehet, hogy az mRNS-báziú vakcina I. típusú interferon-reakciót indukálhat, amely nem csak a gyulladásokkal, hanem az autoimmunitással is asszociált.

Egy potenciális biztonságossági tényező lehet az extracelluláris RNS megjelenése az oltás következtében. Kimutatták ugyanis, hogy a natív extracelluláris RNS-molekulák az endothelsejtek permeabilitását megnövelik, ezáltal ödémák kialakulásához vezethetnek.

Egy másik tanulmány adatai szerint az extracelluláris RNS véralvadást, ezzel akár thrombusképződést indukálhat. A SARS és MERS ellenes RNS-vakcinákkal készített preklinikai tanulmányok pedig meglévő tüdőbetegség súlyosbodására mutattak rá.

 

A következőkben próbáltam az orvosi szakkifejezéseket világosság tenni a fenti szöveg alapján:

 

Továbbra is igen csekély az az elméleti kockázat, miszerint a vektor integrálódna a gazdasejt DNS-ébe. Az RNS nem kerül a sejtmagi DNS közelébe, így alapvetően nem lehetséges az inzerció(beékelődés). Ezen felül a reverz transzkriptáz enzim is (A retrovírusokban található egyedülálló enzim, mely arra képes, hogy a vírus genetikai információit hordozó RNS-éről a gazdasejtben DNS molekulát másoljon) szükséges lenne, mely az egyszálú RNS-molekula alapján kétszálú DNS-t szintetizál. Ez azonban csak egyes vírusok (pl. HIV, HBV) genomjában található meg.

A biztonságossági meggondolások elsősorban a lokális és szisztémás (krónikus autoimmun betegség) gyulladások, a biohasznosulás és kitartóan fennmaradó, autoreaktív antitestek ( a szövetspecifikus autoreaktív immunsejtek és antitestek hatékonyan részt vesznek az elhalt sejt és szövettörmelék eltakarításában, és a “feladat elvégzése” után többnyire lebomlanak, így a későbbiek során nem támadják meg a normál szövetet) serkentése, illetve a nem natív nukleotidok (nukleotid láncokból álló makromolekulák. A biokémiában ezek a molekulák felelősek a sejten belüli genetikai információ hordozásáért) és egyéb komponensek lehetséges mérgező hatásai köré csoportosíthatók.

Egy lehetséges probléma lehet, hogy az mRNS-báziú vakcina I. típusú interferon-reakciót (olyan molekulákat aktiválnak, amelyek akadályozzák a vírus RNS-nek vagy DNS-nek másolását ) gerjeszthet, amely nem csak a gyulladásokkal, hanem az autoimmunitással (A szervezet a saját szövetei ellen termel antitesteket) is összekapcsol.

Egy potenciális biztonságossági tényező lehet az extracelluláris RNS megjelenése az oltás következtében. Kimutatták ugyanis, hogy a natív extracelluláris RNS-molekulák az endothelsejtek permeabilitását( válaszfalat képző sejtek áteresztő képességét) megnövelik, ezáltal ödémák kialakulásához vezethetnek.

Egy másik tanulmány adatai szerint az extracelluláris RNS véralvadást, ezzel akár thrombusképződést indukálhat. A SARS és MERS ellenes RNS-vakcinákkal készített preklinikai tanulmányok pedig meglévő tüdőbetegség súlyosbodására mutattak rá.

https://www.pharmindex-online.hu/hirek-cikkek/a-koronavirus-elleni-vakcinak-kozotti-kulonbsegek

 

A COVID-19 járvány előtt egyetlen emberben sem engedélyezett mRNS gyógyszer vagy oltás. 2020 decemberében a Moderna és a Pfizer / BioNTech sürgősségi engedélyt kapott mRNS-alapú COVID-19 vakcináikra, amelyeket a Warp Speed ​​művelet finanszírozott (közvetlenül a Moderna esetében, és közvetett módon a Pfizer / BioNTech esetében). 2020. december 2-án, hét nappal az utolsó nyolc hetes kísérlet után az Egyesült Királyság Gyógyszer- és Egészségügyi Termékei Szabályozó Ügynöksége (MHRA) a történelem első globális gyógyszerszabályozójaként jóváhagyta az mRNS vakcinát, "sürgősségi engedélyt" megadva a Pfizer / BioNTech BNT162b2 COVID-19 vakcina széles körben történő alkalmazásra. June Raine, az MHRA vezérigazgatója azt mondta: "ennek jóváhagyása nem szűnt meg", és hogy "az előnyök meghaladják a kockázatokat". 2020. december 11-én az FDA sürgősségi engedélyt adott a Pfizer-BioNTech COVID-19 vakcinára. RNS vakcina - https://hu.qaz.wiki/wiki/RNA_vaccine

 

Az idegen fehérje előállítása után az mRNS-nek le kell bomlania a sejtekben. Mivel azonban a specifikus készítményt (beleértve a lipid nanorészecske hatóanyag-leadó bevonat pontos összetételét) az mRNS-jelölt vakcinák gyártói bizalmasan kezelik, harmadik felek még nem vizsgálták a részleteket és az ütemezéseket. RNS vakcina - https://hu.qaz.wiki/wiki/RNA_vaccine

 

Hogyan teremtik elő az oltások az antigéneket?

Az antigénnel való érintkezés után az adaptívimmunrendszermegtanulja felismerni, majd megcélozni azt a specifikus antigént. A SARS-CoV-2 esetében a vakcina célpontja az a tüskefehérje, amely lehetővé teszi a vírus behatolását a sejtbe.

Ezektől különbözik az mRNS vakcina. Ahelyett, hogy a fehérjét közvetlenül kitenné a védekezőképességünknek, az antigén közvetett módon jut el az immunrendszerhez nagyon bonyolult úton. Az mRNS-molekula hordozza a tüskefehérje előállításának genetikai utasításait, és ha bejut egy sejtben, akkor a tüskegént a sejtmechanizmus leolvassa, dekódolja, hogy tüskefehérjét gyártson. Furcsa módszer az antigén exponálására, de működik. Lényegében a szervezet kap egy célantigént - például a koronavírus tüskefehérjét - annak ellenére, hogy egy mRNS-vakcina nem tartalmazza magát az antigént.

A legtöbb sejt folyamatosan összegyűjti és megjeleníti a molekulákat a külső membránján. Méghozzá azért, hogy igazolják az immunrendszer őrszolgálatának - például a T-sejteknek -, hogy nem fertőzöttek vírussal, mivel a vírus replikációja során termelt fehérjéknek meg kell jelenniük a fertőzött sejt membránján.

Az őrszemek felszíni receptorokat használnak a fehérjék ellenőrzésére egy potenciálisan fertőzött sejten. Ezt az antigént bemutató sejtet (APC)nem tudja elkapni egy valódi vírus, ha mRNS-vakcinát kapunk, mert az RNS-molekulák átkerülnek bele, tehát technikailag nem "fertőzött", de felszerelkezett egy tüske-antigént kódoló génnel. (Azaz nem infektált, hanem transzfektált lett). A különféle sejtek kölcsönhatásba lépnek, hogy az adaptív immunrendszer fel tudja ismerni a tüskegén által az mRNS-en kódolt antigént, amelyet transzfektált sejt mutat be. Ez pedig immunválaszhoz vezet.

Mi az RNS oltások hatékonyságának titka?

Az RNS vakcinák ereje abban rejlik az egyik magyarázat szerint, hogy ha egy sejt dekódolja a tüskegént, hogy fehérjét állítson elő - ahelyett, hogy a teljesen kialakult tüskefehérjét használná - jobban utánozza azt a helyzetet, ami a koronavírus szaporodásakor történik egy természetes fertőzés során. A Pfizer két vakcinajelöltet is kifejlesztett. Az egyik csak a tüske hegyének előállítására vonatkozó utasításokat tartalmazza, míg a másik a teljes tüskefehérjére vonatkozó utasítást. Utóbbi lett 95 százalékos hatékonyságú, ami arra utal, hogy a teljes hosszúságú fehérjére az immunrendszererőteljesebben reagál.

Egy másik lehetséges magyarázat, hogy az mRNS-molekulák további módosításai - amelyek befolyásolják az üzenet olvasását, például megjegyzések hozzáadása az utasításokhoz - megváltoztatják a hatékonyságot. Valójában a korai RNS vakcinák nem juttatták hatékonyan célba a molekulát, és túl erős gyulladást okoztak

https://www.hazipatika.com/napi_egeszseg/egeszsegugy/cikkek/covid-19_jok_az_rns-oltasok_de_van_egy_nagy_bajuk/20201208180406