Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


MIÉRT MONDOTT LE AZ ANTALL-KORMÁNY ÉS AZ ORSZÁGGYŰLÉS A TÖRTÉNELMI KÁRPÁTALJÁRÓL?

2019.12.30

 

Miért mondott le az Antall-kormány és az Országgyűlés a történelmi Kárpátaljáról?

 

MIÉRT MONDOTT LE AZ ANTALL-KORMÁNY ÉS AZ ORSZÁGGYŰLÉS A TÖRTÉNELMI KÁRPÁTALJÁRÓL?

 

 

Nyikita Hruscsov után 30 évvel később Leonyid Kucsma is felkínálta Kárpátalját! - Hazaárulás 1991-ben?


A parlament 1993. május 11-én ratifikálta az 1991. december 6-án Kijevben aláírt magyar-ukrán alapszerződést, amely azt tartalmazta, hogy a szerződő feleknek egymással szemben nincs és nem is lesz területi követelésük....

*
1991. december 1-jén a mai Ukrajnában népszavazást tartottak a Szovjetunióból való kilépésről. Ezzel együtt Kárpátalján arról is szavaztak az emberek, hogy nyerjen-e Kárpátalja egy különleges státust, valamint arról, hogy szülessen-e Beregszász központtal egy magyar autonóm terület?


Az emberek elsöprő többséggel mindkét kérdésre igennel szavaztak. Öt nappal később, 1991. december 6-án Kijevben Antall József, Magyarország akkori miniszterelnöke aláírt egy olyan ukrán-magyar alapszerződést, amely nem reflektált a népszavazásban megnyilvánult népakaratra, és amely örök időkre lemondott Kárpátaljáról. Antall József miniszterelnök és Jeszenszky Géza külügyminiszter eljárását a Magyarok Világszövetségének Elnöksége a hazaárulás minősített esetének nevezte...

Ez a könyv a Magyarok Világszövetségének folytatásban közzétett, „Miért mondott le az Antall-kormány és az Országgyűlés a történelmi Kárpátaljáról? – A magyar-ukrán alapszerződés aláírása (Kijev, 1991. december 6.) és ratifikálása (Budapest, 1993. május 11.)” című tanulmány bővített kiadása. Dr. Dányi László elemzése rendkívül alapos és hiánypótló: egy nélkülözhetetlen műfajt teremt meg a jelenkori magyar újságírásban és politika-tudományban.
*
„... Magyarország visszaillesztését elszalasztó kormányzati tevékenységgel foglalkozik, ennek részletes s nagyon korrekt módon minden irányú földolgozását végezte el... Dányi Lászlónak - ez kiderül könyvéből - határozott véleménye van az elszalasztott magyar lehetőségek felelőseiről, akik gyakorlatilag avagy gyávaság, vagy árulás miatt oly sok kárt okoztak a ma élő magyaroknak. Az a tény, hogy a lehetőségek föl nem ismeréséről (azaz politikai tehetetlenségről és középszerűségről) van szó, vagy emberi gyávaságról, vagy még ezeknél is súlyosabb tényezőkről, utólag elvileg már nem számít. Azonban e tényezők bemutatása mégis fontos, ugyanis a történelem mindig hoz valamilyen lehetőséget.

Dányi László könyve - több más fontos szempont mellett - e megközelítésből is nagyon jelentős alkotás. Bemutatja a jelenkor olvasóinak (politikusoknak és a tömegeknek egyaránt), hogy soha nincs veszve semmi - kivéve akkor, ha mi magunk mondunk le arról, amit esetleg el tudnánk érni. Historia est magistra vitae.
(Raffay Ernő történész)

 

2019-07-07 10:22BÉLA

Ide tartozik még: voltak kísérletek arra, hogy a totális sajtómonopólium ellenében a Magyar Hírlapot, a Magyar Nemzetet, a Szabad Földet (hatszázezres példányával) megszerezzék a nemzeti erők, de Antall ezeket a kísérleteket elhárította. Alapított viszont egy lapot (Új Magyarország). Albert Gábort, Kocsis L. Mihályt nem tűrte sokáig a lap élén, lecserélte őket liberális főszerkesztéssel. Olyannyira liberálissal (trójai „Faló"-nak is mondhatnám), hogy takarodnia kellett a laptól Lakitelek maradékának is. Adósságszolgálat Már az idézett Különvéleményben fölrémlik: „12.) Eladósodásunk hosszú évek óta gyakorlattá erőszakolt politikája katasztrofális. Nem lehet, hogy a világ azzal viszonozza Magyarország kezdeményező szerepét a mai világtörténelmi fordulatban, hogy tétlenül hagyja megalázni, kizsigerelni, évről évre kiszolgáltatottabb helyzetbe taszítani a múltja bűneit, kártékony hanyagságait is magára vállaló országot. Hiszen mi nem csak a felelőtlen párt-diktatúra felelősségét vállaltuk át az elherdált kölcsönök teljes terhével, hanem a felelőtlen 2932 o. hitelezők felelősségét is, akiknek pontosan tudniuk kellett, hogy feneketlen zsákba öntik a pénzüket." MINDEN ERKÖLCSI ALAPUNK S NEMZETKÖZI POLITIKAI HITELÜNK MEGVOLT AHHOZ 1990-BEN, HOGY A CSŐD KÜSZÖBÉIG JUTOTT PÁRTDIKTATÚRA TOVÁBBÉLTETÉSÉRE - TEHÁT ELLENÜNK - NYÚJTOTT HITELEKET NE VÁLLALJUK ÁT, NE TEKINTSÜK JOGFOLYTONOSNAK. ERRE MEGFELELŐ JOGI INDOKLÁS IS KÍNÁLKOZOTT. Az átváltáshoz képest már az is fejedelmi, pazarló engedménynek számított volna, ha szigorúan üzleti alapon megfelezzük a tartozást, s nem vesszük a nyakunkba a felelőtlen hitelezők felelősségét is (végtére a kölcsönügyletekért a felelősség a két felet oda-vissza terheli). Antall átvállalta a már addig is képtelenül felszaporodott adósságot („FIZETÜNK, HA BELEDÖGLÜNK IS!"), s örülhetnénk, ha ez a semmivel nem indokolható felelőtlenség az országot csak egy vesztes háborúhoz mérhető terhekkel sújtaná, az még helyrehozható. De azóta tíz¬tizenkétszeresen fizettük vissza kamataiban az eredeti kölcsönt, azóta a harmincegynéhány milliárdra felszaporodott adósság lett az alapja az ország teljes kifosztásának, s a vége így is az lesz, amit 1990-ben még jogi keretek között s önszántunkból megtehettünk volna: nem fizetünk, mert nem lesz miből. De közben elajándékozza a szoclib koalíció az országot „privatizáció" ürügyén az egymást váltó hitelezőknek, közben elveszítettük erkölcsi, jogi, politikai alapunkat a fizetés megtagadására, hiszen a mai hitelezők már nem a pártállamnak hiteleznek. Bíró Zoltán írja Elhervadt forradalom című könyvében: „Az új parlament és kormány megalakulásakor egész Európa és Amerika ugrásra készen állt a lényegében elsőként rendszerváltó Magyarország támogatására. A kormány ahelyett, hogy az első pillanatokat kihasználva törekedett volna az előző rendszer által csinált államadósságtól különféle engedményekkel, törléssel, vagy más kompenzációval megszabadulni és megszabadítani az országot ettől a fojtogató tehertől, fennen meghirdette, hogy fizetni fog minden áron. Ezzel a törlesztéssel, kamatfizetési kötelezettséggel azután nem tudott mást kezdeni, csak ráhárítani - sokszoros adóztatással s egyebekkel - az ország népére és a magyar gazdaságra, a vállalkozókra. A kormány ezzel elmulasztott egy soha vissza nem térő pillanatot, örökül hagyva a külföldi adósság teljes gondját az utódokra." SUMMA SUMMÁRUM: SZÁZVALAHÁNY ELADÓSODOTT ORSZÁG KÖZÖTT NEKÜNK VOLT A LEGSZILÁRDABB ERKÖLCSI, POLITIKAI, JOGI ALAPUNK A PÁRTÁLLAMOT TOVÁBB ÉLTETŐ, A RENDSZERVÁLTÁST KÉSLELTETŐ, TEHÁT ELLENÜNKRE FELHASZNÁLT KÖLCSÖNÖK TÖRLÉSÉRE. DE SZÁZVALAHÁNY ELADÓSODOTT ORSZÁG KÖZÖTT TALÁN EGYES-EGYEDÜL MI VAGYUNK, AKIK AZ ADÓSOK BÖRTÖNÉBE ZÁRVA MÉG CSAK NEM IS DÖRÖMBÖLHETÜNK A CELLAAJTÓN, MÉG CSAK KÍSÉRLETET SEM TETTÜNK SZÁZSZOR JOGOS ENGEDMÉNYEK KICSIKARÁSÁRA. OLYAN TÖRTÉNELMI BŰN EZ, AMELY A LEGNAGYOBBAK KÖZÜL VALÓ; TÖBB ÉVTIZEDES S MÉG MINDIG BELÁTHATATLAN TÁVLATÚ NYOMORÚSÁGGAL FIZET ÉRTE AZ ORSZÁG. SAJNÁLOM, HA EZ A KEGYETLEN IGAZSÁG SÉRTI AZ ANTALL-HÍVŐK LELKÉT, DE TÉNYNEK VEHETJÜK, HOGY AZ ADÓSOK BÖRTÖNÉBE Ő TERELTE BE A MAGYARSÁGOT, KAMATRABSZOLGASÁGUNKNAK Ő AZ ELSŐ SZÁMÚ FELELŐSE.
 
Nehány éve Jeszenszky Géza egy fórumon azzal magyarázta, hogy fennállt a veszély, hogy Magyarország ellen ùjból összefog a Kis-Antant és megtámad minket...Tehát gyávaság és kishitûség a válasz.

Laszlo Baumgartner
Nézzük a tényeket:

A Trianoni szerződés Kárpátalját Csehszlovákiához csatolta.
Később (ez a terület is) rövid ideig visszatért Magyarország.
Majd a második világháborút lezáró békeszerződés előbb Csehszlovákiának ítélte a területet, de Chehszlovakia lemondott róla a Szovjetunió javára.

Tehát Ukrajna mindenféle jogalap nélkül bekebelezte Kárpátalját, hisz az sohasem tartozott hozzájuk és soha egyetlen nemzetközi szerződés sem csatolta hozzájuk.

Kárpátalja Ukrajnához csatolásának csak az a jogalapja, hogy azt az áruló antal az alapszerzodessel jóváhagyta.
 
 
Csaba Zsolt Sipos
Torgyán József a halála előtt talán néhány hónappal adott egy interjút, valamelyik TV csatorna nem rég leadta, ebben arról beszélt, hogy Antal és Jeszenszky, a parlament "háta mögött" mondott le kárpátaljáról. Amikor ez kiderült, a parlamentben fegyelmit kezdeményeztek ellenük! Az ügyet 50 évre titkosították!!



Veres Sándor
• Tekintettel arra, hogy ha Magyarország hajlandó volna megőrizni a politikai és gazdasági stabilitást a Duna menti régióban, a Szovjetunió és. az NSZK nem fogja akadályozni a trianoni szerződésig érvényes eredeti magyar határok visszaállítását. A NSZK növeli a Magyarországnak nyújtandó gazdasági segítséget, hogy a magyarországi életszínvonalat a szlovákiai fölé emelje, hogy ezzel a Magyarországhoz történő csatlakozás a szlovákok számára is vonzó legyen; • A Szovjetuniónak nincsenek ellen vetései, hogy német egyetemeket és ■ középiskolákat alapítsanak a cseh- morva régióban, s ezeket az oktatási intézményeket Németország finanszirozza; • A Szovjetuniónak nincsenek ellenvetései Jugoszlávia felosztásával szemben, egyetért Horvátországnak és Szlovéniának az NSZK gazdasági érdekszférájába történő vonásával; • A Szovjetuniónak nincsenek ellenvetései a politikai destabilizáció eszközeinek felhasználásával szemben; • Az NSZK nem kötelezi el magát' Ukrajna, Litvánia, Lettország és Észtország kérdésében, s ezeket a térségeket nem tekinti az elviselhető mértéken felüli gazdasági érdekszférájának; • A Szovjetunió nem fogja akadályozni Kárpát-Ukrajna leszakadását az ukrán nacionalisták destabilizáló tevékenysége esetében, valamint azt sem, hogy KárpátUkrajna a Magyar Köztársasághoz csatlakozzon; • A Szovjetuniónak nincsenek ellenvetései a cseh határvidék szovjetek és németek által fokozatos kolonallzálá- sával szemben. Ha ez a dokumentum hétpecsétes titok lett volna, akkor is nyilvánosságra kellett volna hozni. Ha szándékosan lett kiszivárogtatva, annál jobb. Mert égetően szükség volt már egy iránytűre, egy önbizalomgerjesztő jelre, az igazság ama szikrájára, amelynek hiánya évtizedek (évszázadok) óta a lelkek hiánybetegségét okozta. Jó gyógyulást, magyaroki
- Cúth János - Felvidék