Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az elmúlt három évben körülbelül 10 ezer családot lakoltattak ki

2020.02.06

 

Családokat szakít szét a kilakoltatás

Noha az elmúlt években – főként a devizahiteles válság miatt – folyamatosan nőtt a kilakoltatások száma, képtelenség felfogni azt, mit jelent körülbelül 10 ezer család utcára kerülése, de legalábbis lakhatási bizonytalansága. A statisztikák szerint ugyanis az elmúlt három évben nagyságrendileg ennyi kilakoltatás történt. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar nyilvántartása alapján

  • a legtöbb családot 2017-ben lakoltatták ki, abban az évben több mint 3600-an kényszerültek elhagyni az otthonukat.
  • 2016-ban 3 ezren veszítették el otthonukat,
  • az idei végleges adatokat egyelőre nem tudni, de októberig 2274 esetben lakoltattak ki az önálló bírósági végrehajtók.

A családok többsége barátoknál, rokonoknál vagy bérelt lakásban húzta meg magát, de akadnak olyanok is, akik nem tudnak hova menni, ilyen esetben pedig az illetékes gyámhivatalnak kötelessége a kiskorú gyermekeket kiemelni a családból és elhelyezni.

A végrehajtási törvény szerint a kilakoltatáskor kiskorú gyermek érintettsége esetén a gyámhatóság képviselője is részt vesz. Ilyenkor az ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó kötelessége megkérdezni a családot, hogy van-e hova menniük. Ha nincs, a gyámhivatalnak be kell avatkoznia.

Noha a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnak nincsenek erre vonatkozó statisztikái, Schadl György, a szervezet elnöke korábban arról beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy minden évben akadnak olyan esetek, amikor a család nem tud hova menni, és a gyámhivatal – ha ideiglenesen is – gondoskodik a kiskorú gyermekek elhelyezéséről. Tehát ha kis számban is, de előfordul, hogy családok hullanak szét azért, mert olyan adósságcsapdába kerülnek, ahonnan nincs kiút.

Egy három gyermekét egyedül nevelő siófoki anyára azért várt kilakoltatás, mert kezességet vállalt egy ismerősének, aki nem fizette a felvett hitelét. A nő havi több százezer forintos részletekben fizette a tartozást, és csaknem 20 millió forintot törlesztett is, de a pénze elfogyott.
Fotó: MTI / Varga György

Nem a végrehajtói kar az egyetlen illetékes szervezet, amely nem vezet statisztikát az állami gondozásba került kilakoltatott gyerekekről, kiderült, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma sem tartja nyilván ezeket az adatokat. A családok évében ugyanis hiába fordultunk a tárcához közérdekű adatigényléssel, nem tudtak érdemi választ adni kérdéseinkre.

Mindez azért is érdekes, mert

az év elején a fideszes többség leszavazta azt a javaslatot, amely megtiltotta volna a gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatását.

A törvénymódosítást A Város Mindenkié csoport kezdeményezte, a parlamentnek az LMP, az Együtt és a Párbeszéd képviselői nyújtották be. A javaslat az önkormányzatok kötelezettségévé tette volna a kilakoltatással fenyegetett gyermekes családok elhelyezését, emellett az önkormányzati ingatlanban élő, illetve lakáshiteles családok esetében is tiltotta volna a lakáskiürítés bírósági elrendelését, ha amiatt az érintettek utcára kerülnének.

Decemberben A Város Mindenkié (AVM) csoport újra törvénymódosító javaslattal próbálkozott, és tízezer ember, továbbá tíz csatlakozó civil szervezet nevében kereste meg újra az Emberi Erőforrások Minisztériumát annak érdekében, hogy gyermekes családokat ne lehessen az utcára kilakoltatni.

A javaslat

  1. előírná, hogy a települési önkormányzatoknak kötelezettségük megfelelő együttes elhelyezést biztosítani a kilakoltatás által fenyegetett vagy lakhatásukat elvesztett helyi kötődésű gyermekes családoknak;
  2. az önkormányzati bérlakások és a lakáshiteles ügyek esetében megtiltaná a lakáskiürítés bírósági elrendelését abban az esetben, ha az gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatásához vezetne.

Mivel sem az Emmi, sem a végrehajtók nem rendelkeztek adatokkal a kilakoltatott és állami gondozásba vett gyermekek számáról, a 24.hu egyesével kérte ki az adatokat 19 megyei és a budapesti kormányhivatal gyámhivatali osztályától. A megyei kormányhivatalok egytől-egyig választ adtak kérdéseinkre, azonban a budapesti hivatal azt közölte, nem rendelkezik a kért információkkal. Ez pedig azért lett volna fontos, mert messze Budapesten történik a legtöbb végrehajtás és kilakoltatás, így a kapott adatok felemás képet mutathatnak.

Az összesített adatok szerint a fővárost leszámítva az elmúlt két évben 8 gyerek került gyámhivatali gondozásba kilakoltatás miatt, közülük 4 kiskorút a családok évében emeltek ki a családjából.

A gyámhivatali beavatkozások

  • Borsod,
  • Pest,
  • Somogy,
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg és
  • Zala megyében

történtek.

A budapesti adatok visszatartása miatt a 24.hu a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult.

Kiemelt képünk illusztráció (MTI / Kálmándy Ferenc)

 

Tavaly háromezer kilakoltatás történt Magyarországon

Az esetek kétharmadában ingatlanárverés után tettek utcára lakókat és családokat, májusban pörögtek fel igazán a végrehajtások.

 

Hány kilakoltatást hajtottak végre Magyarországon 2019-ben, megyei, Budapest esetében pedig kerületi szinten? Ezt a viszonylag egyszerű kérdést tette fel Pintér Sándor belügyminiszternek Oláh Lajos, a DK képviselője – hogy aztán ne kapjon rá kormányzati választ.

Pintér helyett ugyanis Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára reagált jelezve, hogy a kérdés kapcsán „az Igazságügyi Minisztérium információval, adatokkal nem rendelkezik”. Nagy kérdés, hogy akkor egyáltalán miért ők válaszolnak, hiszen ha rossz a címzett, a minisztériumok eleve az illetékesnek továbbítják a képviselői megkereséseket. Ráadásul 2018-ban éppen Völner küldött adatokat Oláh kilakoltatásra vonatkozó kérdéseire.

Az államtitkár ezúttal szerencsére megemlítette, hogy a a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar honlapján elérhetőek bizonyos adatok; innen tájékozódott a Népszava is, az oldalon megtaláltuk a MBVK 2019. november 15-én publikált összesítését.

Fotó: Magyar Bírósági Végrehajtói Kar

A közzétett lista szerint tavaly október végéig összesen 2985 kilakoltatás történt.

A végrehajtások kétharmadában, 2005 esetben a lakások sikeres árverése után költöztették ki a korábbi tulajdonosokat, és adták át az ingatlant – a Nemzeti Eszközkezelő kérésére 281 nem fizető bérlőt lakoltattak ki, lakásügyi határozat végrehajtásával pedig 535 család vagy lakó veszítette el otthonát. Hogy az eljárások hány személyt, köztük hány gyereket és idős embert  érintettek, arra az összesítés nem tér ki. Völner szerint erre vonatkozó adatot sem az Igazságügyi Minisztérium, sem az MBVK és maguk a végrehajtók sem gyűjtenek, talán nem véletlenül.

Fotó: Népszava

Az összesítés alapján alkalmanként a kilakoltatási moratórium idején is történtek végrehajtások: 2019 elejétől április végéig 168 ilyen esetet jegyzett fel a bírói kar; zömében árverés után tettek az utcára korábbi tulajdonosokat, de kipenderítettek 26 önkényes lakásfoglalót is.

A folyamat azonban májusban, a 2019-ben elrendelt tilalom lejártával pörgött fel igazán, ekkor egy hónap alatt 852 kilakoltatást regisztráltak.

 

Későbbi adatok nem ismertek – a téli moratórium kezdetéig még két hét telt el az összesítés lezárása után – a számok alakulására azonban kihathatott az is, hogy Karácsony Gergely főpolgármester október 18-án leállíttatta az összes, főváros által kezdeményezett kilakoltatást, ehhez pedig kerületi szinten csatlakozott Józsefváros is.

 

nepszava.hu/3066104_tavaly-haromezer-kilakoltatas-tortent-magyarorszagon