Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az új munkaidőkeret-szabályozás röghöz kötheti a dolgozókat

2020.04.12

 

 

Pénteken hozta nyilvánosságra a kormány a gazdaságvédelmi akcióterv egyik új részletét, aminek értelmében a cégek innentől kezdve egyoldalúan elrendelhetnek 24 hónapos munkaidőkeretet – azaz úgy, hogy nem kell kollektív szerződést kötniük a munkavállalóikkal.

Ez annyit jelent, hogy a munkáltató két éven belül rugalmasan variálhatja a dolgozói munkaidejét: tehát

ha a munkavállaló néhány hónapon keresztül kevesebbet dolgozik (mondjuk egy világjárvány miatt), akkor ezt két éven belül bármikor ledolgoztathatja vele a munkáltatója. Így ha heti hat napokat kell dolgoznia egy ideig, akkor se jár érte túlóradíj, hiszen ez a munkamennyiség benne van a szerződésében.

Munkaidőkeretet egyébként olyan munkahelyeken alkalmaznak, ahol nem napi 8 órában folyik a munka, hanem annak mennyiségétől függően osztják be a dolgozókat, illetve műszakokban dolgoznak. A bérezés mértéke nem változik hónapról hónapra, tehát a kereten belül meghatározott munkamennyiségért kapja a dolgozó a fizetését – ugyanannyit kap azért a hónapért, amikor kevesebbet dolgozott, mint amikor többet.

A 2018 végén bevezetett rabszolgatörvény egyébként ennél hosszabb maximális munkaidőkeretet tett lehetővé (36 hónaposat), azonban volt egy nagyon fontos különbség: hogy kollektív szerződés nélkül csak hat hónapos keretet rendelhetett el a munkáltató, ha ennél hosszabb keretet akart meghatározni, arról meg kellett állapodnia a szakszervezettel. („A kollektív szerződés kizárólag a munkáltató és a munkavállalói szakszervezet egyetértésével köthető meg és eltérést enged az Mt-től mind a munkáltatók mind a munkavállalók javára.”)

Dr. Fodor T. Gábor munkajogász a Mérce megkeresésére elmondta, hogy a rabszolgatörvény bevezetése óta ő mindössze egy olyan céggel találkozott, ahol a szakszervezet belement a törvény által lehetővé tett hosszabb munkaidőkeret szerződésbe foglalásába.

A mostani rendeletben azonban az is helyet kapott, hogy a hatálya alatt nem lehet a benne foglaltaktól eltérő kollektív szerződéseket alkalmazni, azaz, ahogy korábban írtuk, „a kormány a vészhelyzetre hivatkozva felülírta a szakszervezetek és a munkáltatók közötti megállapodásokat.” László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke szerint ez azt jelenti, hogy a munkáltató „gyakorlatilag bármit csinálhat, ez minden határon túlmegy”.

A Vasas péntek esti közleményében kiemelte, hogy a jelenlegi szabályozás lehetővé teszi a

  • havi egy pihenőnap kiadását;
  • heti 60 óra munkavégzést;
  • a ledolgozott órák helyett pihenőnapok kiadását, tehát a túlórapótlékok kikerülését;
  • a dolgozók röghöz kötését, mivel „aki most nem végez munkát, annak negatív órái, tartozása halmozódik fel, amit vissza kell fizetnie, amikor munkahelyet akar váltani vagy nyugdíjba szeretne vonulni.”

Dr. Fodor T. Gábor munkajogász is röghöz kötésként értékeli a rendeletet, mivel ha valakinek munkaidő többlete van és felmond a munkaidőkeret lejárta előtt, akkor még neki kell a cégnek kifizetnie a ledolgozatlan óráit.

Ha például valaki két hónapon keresztül csak heti 32 órát dolgozik a 8 órás munkaidővel számolt heti 40 helyett, akkor valamikor a jövőben vagy le kell dolgoznia plusz 64 órát, vagy visszafizetnie az azért már kifizetett alapbért. Ez nem jelentéktelen összeg: több mint egy havi bérnek a harmada.

Tehát a határozat nyilvánvalóan akadályt képezhet abban, hogy egy dolgozó munkahelyet váltson vagy nyugdíjba menjen a munkaidőkerete letöltése előtt.

A Vasas ehelyett „közös teherviselést” javasolna a válság átvészelésére: „ahol a munkáltatók visszaadnak abból, amit a korábbi években, évtizedekben kivettek profitként, az állam a közös pénzünket pedig most tényleg kizárólag a munkavállalók megsegítésére fordítja, az egyéb, most nem fontos beruházásokat pedig leállítja.”

A Vasas Szakszervezet nagypénteki közleménye.
Mondjunk közösen nemet erre a húsvéti tojásra!

KÖZLEMÉNY

A Vasas Szakszervezeti Szövetség megdöbbenve látta, hogy a ma megjelent, 71. számú Magyar Közlönyben a kormány új szintre emelte a tavaly januárban elfogadott rabszolgatörvényt. Ismét anélkül hoztak meg egy mindannyiunkat érintő döntést, hogy csak a munkáltatók képviselőivel egyeztettek! Félő, ezzel a „húsvéti ajándékkal”, a 24 hónapos munkaidőkeret egyoldalú elrendelhetőségével a munkavállalók hosszú nagyböjtjét indítja el a kormány. A hatalom mintha nem látná az embert, csak a gazdasági teljesítményt.

A rabszolgatörvény elleni tüntetések során a kormány azzal nyugtatta a közvéleményt, hogy a szakszervezetnek is bele kell egyeznie az extrém hosszú munkaidőkeretbe. Most ez az egy garancia is kikerült a szabályozásból határozatlan időre.

A Vasas érti, hogy rendkívül időket élünk, amikor szükség van áldozatvállalásra annak érdekében, hogy megvédjük a munkahelyeket, és minél kevesebb család maradjon bevétel nélkül. Ugyanakkor ez csak és kizárólag közös teherviselésként működhet! Amikor az állam segítségére a legnagyobb szükség lenne, a kormány a magyar munkavállalókkal szemben újra a korábban adókedvezményekkel, mesterségesen alacsonyan tartott bérekkel és maximális rugalmasságot biztosító munka törvénykönyvével megsegített multinacionális vállalatok mellé áll.

A 24 hónapos munkaidőkeret óriási könnyebbség a most kényszerűen leálló cégeknek, hiszen a törvény szerint most is bért kell fizetnie, miközben a bevétele visszaesik. Most viszont lehetősége nyílik ezeket az órákat később ledolgoztatni, így semmilyen veszteség nem éri, miközben a munkavállaló majd beleszakad a munkába. Tűnhet úgy, hogy rövidtávon munkahelyeket ment meg az intézkedés, ugyanakkor, ha a válság kezelésére a megoldás most is a kizsákmányolás, úgy a magyar dolgozók amint lehet, újra ugyanúgy fognak dönteni, mint korábban, és elvándorolnak az országból. A magyar gazdaság sem jár jól: bizonyított tény, hogy a túlterhelt ember könnyebben betegszik meg, könnyebben okoz vagy szenved el balesetet, gyakrabban hibázik és ez mind a magyar költségvetést terheli majd. Csakúgy, mint a széteső családok okozta társadalmi problémák, aminek az árát együtt fizetjük majd meg.

A rabszolgatörvény elleni tüntetések során már elmondtuk, hogy az ilyen hosszú munkaidőkeret elviselhetetlen terheket róhat a munkavállalóra. A jelenlegi szabályozás lehetővé teszi:

- Havi (!) 1 pihenőnap kiadását.
- Heti 60 órás munkavégzést.
- És igen, mindezt túlórapótlékok nélkül, hiszen a ledolgoztatott órák helyett a munkáltató kiadhat pihenőnapokat, mint most, amikor állnak az üzemek.
- A dolgozót az intézkedés röghöz köti, hiszen, aki most nem végez munkát, annak negatív órái, tartozása halmozódik fel, amit vissza kell fizetnie, amikor munkahelyet akar váltani vagy nyugdíjba szeretne vonulni.

A Vasas Szakszervezeti Szövetség a magyar dolgozók kizsákmányolása helyett valódi, közös teherviselést ajánl a válság átvészelésére, ahol a munkáltatók visszaadnak abból, amit a korábbi években, évtizedekben kivettek profitként, az állam a közös pénzünket pedig most tényleg kizárólag a munkavállalók megsegítésére fordítja, az egyéb, most nem fontos beruházásokat pedig leállítja. A Vasas, a többi szakszervezettel együtt továbbra is kész javaslatokkal várja, hogy a munkavállalók képviselőit is hallgassa meg a kormány. Amíg ez nem történik meg, addig sem ülünk tétlenül, és ahol a vállalat él a lehetőséggel és egyoldalúan bevezeti az intézkedést, ott a bértárgyaláson kőkeményen érvényesíteni fogjuk azon pótlékok ellenértékét, melyektől a munkavállalók elesnek.

Ehhez kérjük minden egyes magyar munkavállaló aktív részvételét, szerepvállalását! Ne mondjátok azt, hogy nincs értelme, ne várjátok mástól a megoldást, mert az pontosan ilyen helyzeteket szül! Ahogy az mindenki számára látható, amíg nem gyakorlunk nyomást, addig a jogainkat és erőnket a földdel tennék egyenlővé.

Vasas Szakszervezeti Szövetség

 

merce.hu/2020/04/11/az-uj-munkaidokeret-roghoz-kotheti-a-dolgozokat/