Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Fillérekből menthetné meg magyarok százezreit a kormány a koronavírus-válságban

2020.04.10

 

Gazdaság 2020. április 09. 16:06

 

Fillérekből menthetné meg magyarok százezreit a kormány a koronavírus-válságban/ Részlet/

A 100 ezer forintot keresők tehát 85 ezer forint nettót kapnak, amelyből 35 ezer forintot áll az állam, az átlagbér körüli, 250 ezres fizetésből élők nettója nagyjából 199 ezer forint lesz, az általunk vizsgált legmagasabb fizetési sávban, 500 ezer forintnál pedig 324 ezer forint lesz az új nettó.

ITT ISMÉT FELMERÜL A KÉRDÉS, HOGY A MUNKAADÓKNAK VALÓBAN AZ EREDETI BÉR 50%-ÁT KELL KIFIZETNIÜK A RÉSZMUNKAIDŐBEN ALKALMAZOTT DOLGOZÓNAK , VAGY LEHET-E RAJTA CSÖKKENTENI.

Ezt, mint sok minden mást, még nem tudjuk, és abban sem lehetünk biztosak, hogy a kiszivárgott munkaterv valósul meg. Mindenesetre ha a munkaadónak kötelezően a szerződés szerinti 50%-ot kell folyósítania a munkavállalónak, akkor nagy kérdés, hogy nem dönt-e inkább a kirúgás mellett, hiszen az önrész még mindig terhet róhat rá a bevételei kiesése mellett. Sőt, a munkaadó helyzetébe beleélve magunkat, könnyen el tudjuk képzelni, hogy amikor megtudja, hogy egy halom papírmunkával elérheti, hogy a számára (legalább ideiglenesen) feleslegessé váló munkavállalót félállásúvá minősítve teljes állásban kell képzéssel, egyéb tevékenységgel lekötni, akkor inkább lemond az egészről.

A német rendszer ezt úgy oldotta meg, a munkaadónak nem kell feltétlenül önköltséget vállalnia, és lássuk be, a kurzarbeitnak ez is lenne a lényege. Ha a munkaadó terhein részben mérséklünk csak, cserébe a munkavállalót sem segítjük érdemben, akkor a speciális magyar megoldás épp csak a program lényegét nem ülteti át a hazai gyakorlatba.

Ha ennél bőkezűbb lenne az állam, még úgy is fillérekbe kerülne

Pedig – ahogy azt a német példán és a fenti számításokon is látjuk – a program relatíve egyáltalán nem költséges. Az alábbiakban azt nézzük meg, hogy mennyibe kerülne az államnak, ha a cirka 75 ezer forint helyett akkora támogatást biztosítanának, amely már legalább elegendő a létbizonytalanság elkerüléséhez.

Ha a magyar rendszer a teljes bér után fizetne 70%-ot, és 150 ezer forint lenne a plafon, akkor egy valószerűtlenül nagy résztvevői kör, 500 ezer kurzarbeitban alkalmazott munkavállaló mellett a költségvetés három havi költsége 225 milliárd lenne. Azért számoltunk ilyen nagy számmal, hogy a lehető legdrágább forgatókönyvet mutassuk be, a program költsége a gyakorlatban ezt valószínűleg nem érné el (ez az érintett kör a 2019. januári aktív állomány 16%-a – emlékezzünk, Németországban 2009-ben az állomány 3,7%-a részesült támogatásban, és most is nagyjából 5%-kal számolnak).

Mint az látszik, a közvetlen tételek között és azok arányában is ez már egy jelentős összeg. De a teljes csomagon belül így is eltörpül, és megint csak hozzátesszük: sokkal valószínűbb egy 100-150 ezres szám, ahol a költség már mindössze 45-65 milliárd lenne.

A kurzarbeit tehát Németországban már bizonyított, a kormány statisztikái szerint 1,4 millió munkahelyet mentett meg. Örvendetes, hogy a magyar kormány is a program meghonosítása mellett döntött,a fenti számítást látva reméljük viszont, hogy nem a kiszivárgott munkaterv valósul meg,( 04. hó 09.-i cikk!) mert az nem sok érdemi segítséget nyújtana, miközben egy nagyvonalúbb program is bőven beleférne a bejelentett csomagba.

A legnagyobb fenntartásunk a magyar kurzarbeittal kapcsolatban azonban az, hogy csak május 1-én indul. A következő hetekben magyar munkavállalók százezreinek sorsáról döntenek majd a vállalatok, késlekedésnek ilyenkor nincs helye - főleg úgy, hogy már a bejelentéssel is elkéstünk, és a program részletei egyébként évek óta ismertek a német példa nyomán.

www.portfolio.hu/gazdasag/20200409/fillerekbol-menthetne-meg-magyarok-szazezreit-a-kormany-a-koronavirus-valsagban-425318