Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ijesztő ütemben élik fel a tartalékaikat a háztartások - itt a friss statisztika

2020.04.15

 Megérkeztek az első vészjósló statisztikák arról, hogyan érintette a magyarországi háztartások anyagi helyzetét a koronavírus-járvány. Már márciusban is több száz milliárd forintnyi megtakarítást élhetett fel a lakosság, holott februárban a munkahelyek többsége még normál üzemmenetben működött, így márciusban még jóformán mindenki rendes fizetést kapott. A tömeges elbocsátások, a fizetés nélküli szabadságra küldések, bércsökkentések ugyanis csak márciusban kezdődtek, április lehetett az első olyan hónap, amikor nagyon sok családnak a tartalékaiból - ha volt nekik - kellett kiegészítenie a jövedelmét.


Csökkent a befektetési alapok vagyona

 

260 milliárdos tőkekivonás

A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai szerint viszont már a múlt hónapban is több mint 261 milliárd forint távozott a hazai befektetési alapokból, amelyek fő befektetői a lakossági ügyfelek. Került ki pénz a zártkörű, intézményi vagyonokat kezelő alapokból is, de csak néhány milliárd forintnyi, igazán nagy tőkekivonást a lakosság kedvenc alapjainál mértek. Az ingatlanalapokból például több mint 85 milliárd forint ment ki, pedig ezek a konstrukciók még mostanában, a tőzsdei esések idején is egészen jól teljesítenek, a többségük árfolyama emelkedett az idén.

Az Erste nyílt végű ingatlanalapjából március eleje óta nagyjából 30 milliárd forintot vettek ki. Az Erste eurós ingatlanalapjából is körülbelül 20 millió eurónyi befektetési jegyet váltottak vissza, pedig az a konstrukció a forint látványos gyengülése ellen is jó befektetés lehetett volna. Az OTP Ingatlanalapból is kiment csaknem 20 milliárd forint márciusban, és a tőkekivonás azóta sem állt meg. A Magyar Posta Takarék Ingatlanalapja is csaknem 14 milliárd forintot veszített a hónapban.

A nagy vesztesek között persze nem csak ingatlanalapok vannak, de a kötvényalapokból is sok pénz távozott. A K&H Kötvényalap húszmilliárd forint körüli tőkekivonásnál jár már, a CIB Start, a Budapest Állampapír, az OTP Optima és más nagy rövid kötvényalapoknál is sok milliárd forintos tőkekivonás volt. A kötvényalapokból a Bamosz adatai szerint márciusban összesen 86,5 milliárd forint ment ki.

Az abszolút hozamú alapokban is lakossági - ezen belül főleg privátbanki - megtakarítások vannak. Ezek 35 milliárd forintot vettek ki, a legtöbbet az OTP Suprából, amely néhány nap alatt esett több mint 30 százalékot. A vegyes alapokból is kikerült több mint 46 milliárd forint márciusban, holott ezek korábban a lakosság kedvencei közé tartoztak, a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) indulása is csak egyetlen hónapra akasztotta meg a tőkebeáramlást az ilyen konstrukcióknál.

Nem valószínű, hogy állampapírba ment

A válságban persze sokan dönthettek úgy, hogy a megtakarításukat alacsonyabb kockázatú eszközökbe teszik át. A MÁP+-ban vagy az inflációt követő kamatozású Prémium Magyar Állampapírban (PMÁP) biztonságban lett volna a pénz, miközben több részvény-, vegyes és abszolút hozamú alap is nagy veszteséget szenvedett el. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) hetente közzétett adatai szerint azonban ez nem valószínű. MÁP+-ból márciusban valamivel több mint 144 milliárd forintot jegyeztek, az Egyéves Magyar Állampapírból (1MÁP) pedig 85 milliárd forint körül fogyott el. Ez utóbbi nem kirívóan alacsony adat, de a MÁP+-nak ilyen rossz hónapja még nem volt a bevezetése óta, április pedig az eddig publikált adatok szerint még gyengébb lesz.

Az is nagy kérdés, mi lesz a hónapban lejáró két lakossági állampapír-sorozattal. Egy PMÁP, amelyben 104 milliárd forint van április 24-én jár le, egy Kétéves Magyar Állampapír pedig két nappal korábban, abban a sorozatban 27,5 milliárd forint található. Ha a lakosság valóban a megtakarításait kezdi felélni, akkor nem biztos, hogy ezek a pénzek visszakerülnek állampapírokba, az sem segíti az értékesítést, hogy az ÁKK nemrég szigorított a tekintetben, hogy a forint alapú jövedelemmel nem rendelkező természetes személyeket kizárta az ilyen állampapírok vásárlói közül.

A hozamok is siralmasak

A befektetési alapok vagyonát a kivont tőke mellett a rossz teljesítmény is apasztotta márciusban. Összesen 456 milliárd forinttal csökkent az alapok nettó eszközértéke, a hónap végén már alig érte el a 6 ezer milliárd forintot, ami két és féléves mélypontnak felel meg. A nem egészen 200 milliárd forintos árfolyamveszteségből 100 milliárd az abszolút hozamú alapok betlizésének köszönhető. Csak az OTP Supra vagyona március 4-től március 18-ig, vagyis két hét alatt 70 milliárd forinttal csökkent javarészt az árfolyamesések miatt. Az abszolút hozamú alapok összesített vagyona nem egészen 709 milliárd forint volt március végén, ami ötéves mélypont.

Komoly árfolyamveszteség volt a részvényalapoknál is, utóbbiak nagyjából 13,5 százalékos mínuszban zárták a hónapot. A részvényalapok befektetői viszont javarészt intézmények, a lakosság ezeket a megtakarításokat ritkán keresi, az intézmények pedig nem bent tartották a pénzüket a konstrukciókban, kevesebb, mint 1,4 milliárd forint ment ki az ilyen alapokból. A vegyes alapok körülbelül 37 milliárd forintnyi árfolyamveszteséggel fejezték be a márciust.

www.napi.hu/tozsdek-piacok/koronavirus-magyarorszag-veszjoslo-adatok-megtakaritas-tartalek-felelese-bamosz-befektetesi-alapok.704316.html