Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hálásak a román gazdák a magyar állam pénzéért: nincs etnikai színezete az erdélyi gazdaságfejlesztésnek

2020.07.01

 Hálásak a román gazdák a magyar állam pénzéért: nincs etnikai színezete az erdélyi gazdaságfejlesztésnek

Szucher Ervin • 2020. június 26., 16

 

A teljes írás fotókkal a kronikaonline.ro/ oldalon olvasható

kronikaonline.ro/erdelyi-hirek/halasak-a-roman-gazdak-a-magyar-allam-penzeert-nincs-etnikai-szinezete-az-erdelyi-gazdasagfejlesztesnek#

Az elején nem is sejtették, hogy gazdaságfejlesztési programja révén a magyar állam az ő mezőgazdasági vállalkozásukat is támogatná. Kételkedve tekintettek a Pro Economica Alapítványon keresztül lebonyolított pályázati rendszerre, hiszen meg voltak győződve, hogy az nem nekik szól. Ma már örömmel újságolják, hogy kellemesen csalódtak Magyarország kormányában: a Maros megye színromán vidékein élő gazdák méltányolják, hogy etnikai hovatartozástól függetlenül ők is részesülhettek a jelentős támogatásban.[…]

ő kapta meg elsőnek a tizenöt borjút. Pályázatát 2019 júniusában iktatták, a mifelénk újdonságnak számító angus szarvasmarhák novemberben már az erdőidecsi réten legeltek. Pop 70 ezer lejt nyert a magyar államtól, 65 ezret pedig kitett a saját zsebéből. A 25 százalékos önrésznek szinte a dupláját, mert mint állítja: ha már belevágott a húsmarhák tenyésztésébe, egyszerre tizenöttel akarta kezdeni. „Nem egy igényes állatfaj, elég nekik enni-inni adni, nem kell fejni. Van nekünk harmincöt fejős tarka szarvasmarhánk is, de rengeteg munka van velük. És miért? Azért az 1 lej 25 baniért, amit egy libánfalvi tejfeldolgozó ad” – magyarázza kissé panaszos hangnemben a gazdasszony,[…]

 

Azontúl, hogy az általunk találomra választott négy román gazda közül mindannyian ragaszkodnak a földhöz meg az állatokhoz, van még egy közös vonás bennük: szinte egyikük sem hitte volna, hogy valaha is támogatást fog kapni a magyar államtól

Az egyik személy, aki a Felső-Maros menti románságot pályázásra buzdította, és a jelentkezőkben a lelket tartotta, Déda polgármester asszonya, Lucreţia Cadar volt. „Az elején bennem is megfogalmazódott a kérdés: miért támogatna minket a magyar kormány?” – látja be a nagyközség elöljárója. Szerinte nem csoda, hogy a lakosság is bizalmatlan volt. A térség lakóinak két dolog is furcsának tűnt. Miért segítene egy másik állam? És ha mégis megteszi, miért éppen őket, akik között magyar szinte mutatóban sem található.[…]

A magyar állam végül 1,3 millió lejről közel 4,7-re emelte az elosztandó összeget” – magyarázza az alapítvány vezetője. Hozzátette, az érdem a magyar államé, főként az, hogy gondol erre a térségre, és támogatási programjából nem hagyja ki a más nemzetiségűeket

 „Most bánják azok, akik valamilyen okból menet közben lemondtak erről a lehetőségről”

– erősíti meg Lucreţia Cadar azt, amit a nyertesek is elmondtak. Látván, hogy falustársaik jól jártak, ők is nekivágnának idén. Valószínűleg nem tudják, hogy a budapesti kormány és általa a Pro Economica 2020-ra, mintegy premierként a Partiumot, azaz Bihar, Szatmár és Szilágy megye egy részét készül „célba venni”. A Székelyföldre csak abban az esetben jut támogatás, ha az anyagi források ezt lehetővé teszik.

A román kormány pedig egyáltalán nem azon dolgozik, hogy Budapest pénzét Székelyföldre, egyáltalán az országba vonzza. Pedig a munkaeszköz és ellenértékének az áfája Romániában marad, mindennek mi vagyunk a haszon­élvezői!”

– és ezt ezúttal nem a Pro Economica vezetői ismételik el sokadjára, hanem a dédabisztrai román nemzetiségű állattenyésztő mondja, mintegy válaszként azoknak a bukaresti politikusoknak, akik a magyar támogatásoktól és Erdély fejlődésétől „óvnák” az országot.