Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Momentum egy új SZDSZ lett – Renge Zsolt a Vasárnapnak/SZERKESZTVE/

2019.10.09

 vasarnap.hu/2019/10/08/a-momentum-egy-uj-szdsz-lett-renge-zsolt-a-vasarnapnak/

A Momentum egy új SZDSZ lett – Renge Zsolt a Vasárnapnak

Zeneakadémiától a Fideszig, a baptistáktól Edvin Martonig, ha kell kocsmákban is leül vitatkozni a Momentummal, de a hiteltelenséggel és a fiatalok apolitikusságával nem tud mit kezdeni Újpest legfiatalabb önkormányzati képviselője. Renge Zsolttal beszélgettünk.

– Kezdjük egy egyszerű kérdéssel! Újpest vagy Fradi?

– Újpest.

– Ennek az az oka, hogy újpesti vagy?

– Az egyik legfőbb oka.  

 

– Mit szólsz az új címerhez?

– Ezt inkább nem is kommentálnám… Leginkább nem tetszik. Ahogy ez a helyzet kialakult, szerintem eléggé méltatlan Újpesthez. A külföldi tulajdonos önhatalmúlag döntött egy olyan dologról, amivel szurkolók ezreinek taposott bele a hagyománytiszteletébe. Ezt szerintem nem lett volna szabad így megtennie. Remélem, lesz még lehetőség ezt valahogy a visszájára fordítani.

– Kapás Boglárka visszautasította a belga tulajdonos invitálását a szezonnyitó mérkőzésre a régi címer visszaállítására hivatkozva.  

 – Jól tette. Innen is csak támogatni tudom ebben.[…]

                                                                                                                          

 

– Hogy tekintesz magadra? Zenészként vagy politikusként?

– Is-is. Azt gondolom, a kettő erősíti egymást. Sokan megkérdőjelezik ezt, a barátaim körében is, de mégis azt érzem, hogy ezek alapvetően erősítik egymást, és kell is, hogy erősítsék. Máskülönben valamit rosszul csinálnék.[…]

  

– A családod mennyire támogat ezekben a dolgokban?

– Hál’ Istennek, nagyon! Erősen hívő családból származom, és azért mondom, hogy hívő és nem vallásos, mert ha mondjuk a saját vonatkozásomban meg kéne határozni a felekezeti hovatartozásomat, akkor talán azt mondhatnám, hogy felekezet nélküli neoprotestáns vagyok. Nem is vagyok megkeresztelve. Édesanyám és édesapám is teológiát végeztek, katolikusként keresztelkedtek meg, talán még a nővéremet is megkeresztelték, de engem már nem. Sokáig a baptistákhoz jártunk, és nálam már úgy gondolták a szüleim, hogy rám bízzák a döntést, milyen felekezetet választok magamnak. Nyugodtak, mert a neveltetésem erős keresztényi alapokon nyugszik.

 

– Igazából nem is volt kérdés, hogy melyik pártot fogod választani 16 évesen?

– Ez mindenkinek kérdés kell, hogy legyen, de tény, hogy nálam ez egyszerű kérdés volt. Gyerekkorom óta érdekelt a közélet, a politika, valahogy mindig fogékony voltam rá. Néztem a híreket, bevonzottam az ezzel kapcsolatos információkat. És hát nyilván, amikor végiggondoltam, hogy ezzel aktívan is szeretnék foglalkozni, egyértelmű volt, hogy az a jobboldali keresztény konzervatív irány lesz. Bár érdekes, hogy nem emlékszem egy ilyen konkrét pillanatra, inkább csak belesodródtam a politikába.

– Egyszer egy konferencián úgy fogalmaztál fiatal külföldieknek, hogy inkább tartod magadat nemzetinek, mint vallásosnak.

– Tartom, de ezt kontextusában érdemes vizsgálni. Ha jól emlékszem ez egy V4-es nemzetpolitikai konferencia volt. A V4-es összefogásban nekünk az is érdekünk kell legyen, hogy a Kárpát-medencében élő magyarokat gazdasági és kulturális egységbe tudjuk fogni. Ez által a nemzetegyesítést, ha úgy tetszik, konzervatív módszerekkel, de véghez kell vigyük. Magyarán első a haza, akármilyen patetikusan is hangzik.

– Ha valaki most 16 éves, és tenni akar bármit a közéletért, egyértelmű, hogy a Fideszbe lép be?

– Nyilván nem az. Beállítottság kérdése. De beszédes tény, hogy máig a Fidesz-KDNP a leginkább támogatott párt a fiatalok körében. Bárki bármit mond. A számok ezt mutatják. Nyilván az új generációs pártok jönnek fel, de azért nem véletlen, hogy kitart ez az erőfölény a fiataloknál.

– Mi lehet a titok?

– Szerintem a jó kormányzás. És azok az intézkedések, amik konkrétan a fiatalokat célozzák meg. A leghangsúlyosabb a családalapítás kapcsán meghozott támogatási rendszer. Mégis csak egy ember kiteljesedésének a természetes útja családban képzelhető el. Ezt pedig támogatni kell. Ha pedig végiggondoljuk, hogy melyik politikai család az, amelyik ebben mindig is hathatós támogatást adott, akkor nem nehéz a döntés október 13-án.  

– Említetted az „újabb” pártokat. Korábban a Jobbik ostromolta nagyon a fiatalokat, most inkább a Momentum. Ők mennyire tudnák megszólítani a 16 éves Renge Zsoltot?

– Megszólítani meg tudnának. Bevallom őszintén, a Momentum is meg tudott szólítani. Még szimpatikusnak is tűnt. A politikai antréjukat (Nolimpia kampány – a szerk.) leszámítva, ami egy negatív dolog volt. A rossz kezdés után volt egy kis reményszikra, hogy talán megjelenik egy olyan politikai erő, amit talán nemzeti liberálisnak lehetne összefoglalni. Amire szerintem nagyon sok fiatal nyitott lenne. Már csak a korunkból fakadóan törvényszerűen liberálisok vagyunk. Ezt a szó klasszikus értelmében értem. De maga a nemzeti érzés szerintem még mindig nagyon sok fiatalban megvan, ezért ha ez a kettő kéz a kézben tudna járni, az nagyon előremutató dolog lehetne a hazai politikai kultúrában. Sajnos azonban pont ezt látom mind a Jobbiknál, mind a Momentumnál elveszni látszani. Sőt, igazából csírájában fojtották el a nemzeti vonalat.  

 – Ez szándékos, nem pedig valami politikai sodródás eredménye?

– Nyilván mindenhol vannak párton belüli érdekellentétek, hatalmi centrumok, ezek sokszor természetükből fakadóan ütköznek egymással, de azt látom, hogy a Momentumban a nemzeti liberális vonal kihalóban van, egy új SZDSZ lettek. Ezt számos Momentumos ismerősöm, barátom is megerősíti. Sőt, igazából ők mondták.

– Indul ellened momentumos jelölt?

– Pont egy momentumos jelölt indul ellenem.

– Mivel tudja megszólítani a szavazókat?

– Leginkább semmivel. Azt látom, hogy a választóknak talán a hitelesség a legfontosabb. És ez az, ami a Momentumnál abszolút elveszett. Onnantól kezdve, hogy a hathatós közreműködésükkel létrejöhetett egy szivárványkoalíció Újpesten is, ahol a Jobbiktól a DK-ig mindenki pusztán érdekből, mindenféle közös értékalap nélkül képes összefogni, az szerintem még egy laikus választó számára is büdös.

– Csak és kizárólag a győzelemről van szó?

– A hatalom megszerzése motiválja őket, semmi más.

– Ezt a kérdést ugyanúgy fel lehet tenni egy-egy fideszes képviselőnek is. Nem?

– Nem akarok álszent lenni, se túlzottan idealista. A politika célja törvényszerűen a hatalom megszerzése és a hatalom megtartása. A szó pozitív értelmében ez tudományos tény. Nyilván, egy politikusnak arra kell törekednie, hogy megnyerje a választást. Csak nem mindegy, hogy milyen áron. Értéksemlegesen szerintem nem lehet és nem is szabad politizálni. Most azt látom, hogy az ellenzéki oldalon mindenki próbálja szőnyeg alá söpörni az értékeit – ha egyáltalán vannak még nekik. Pusztán a hatalom megszerzése nem lehet „minden”. De ez abszurd, és látszik is, hogy közösen nem is tudnak olyan értékajánlatot nyújtani a választóknak, ami elfogadható lenne, ezért merült ki lényegében negatív kampányban a tevékenységük. Ezt Újpesten már tavaly december óta látjuk. […]

 

– Ez segíthet abban, hogy a fiatalok jobban belevonódjanak a közéletbe?

– Nem igazán, sőt! A legnagyobb baj az, hogy alapvetően nem politizálnak a fiatalok. Talán pont azért, mert ilyen hiteltelen kezdeményezésekkel próbálják őket berántani. Aki például nagy lelkesen elmegy egy Momentum által szervezett nemzeti megemlékezésre, még jól is érzi magát, és egyetért a fennkölt célokkal, víziókkal. Aztán pedig a hétköznapokban azt látja, hogy ezeknek teljesen ellentmondva fognak össze pl. a DK-val.

– Nem is érdekli a fiatalokat a politika? Vagy csak nem lépnek be pártokba?

– Ezzel kapcsolatban van egy nagyon jó sztorim! Nemrég egy budapesti szórakozóhelyen voltunk egy társasággal, és egy közös ismerősön keresztül megjelent a Momentum egyik elnökségi tagja. Elég gyorsan elterjedt, hogy itt van egy momentumos vezető politikus, és itt van egy fideszes önkormányzati képviselő. Egy volt újságíró cimborám spontán moderált vitát generált a kocsmában.

– Feles poharak ki az asztalra, és aki rosszul érvel, lehúz egyet?

– Nagyjából, de eközben lényegében mindenki odagyűlt körénk a kocsmában, és csak figyelték. Sokáig tényleg mederben alakult a vita. Ami nagyon előremutató volt egyébként, és egy nagyon jó beszélgetést folytattunk, de a vége az lett – és szerintem ez a beszédes, anélkül, hogy minősíteném a vitapartneremet –, nem is nekem kellett felülkerekednem a vitában. A közönség szedte szét kérdésekkel a Momentumot, pont ilyen hitelességi témák kapcsán, például: mi a helyzet azzal a nemzeti vonallal, amit ők vázoltak még pár éve? Maga a vitapartnerem vallotta be, hogy kb. három nagyobb politikai irány létezett a párton belül, amiből az egyik volt a nemzeti liberális vonal, de ez szerinte is teljesen háttérbe szorult –, amit ő személy szerint sajnál.

– Tehát a nemzeti minimumok szintjén sem tudtok egyetérteni?

– Azt látom sajnos, hogy nem. Bár bennem a nyitottság mindenki felé megvan, ha nemzeti minimumról van szó, de szerintem azért tart ott az ellenzék úgy általánosságban, mert ezeket a minimumokat még csak el sem fogadják. Addig viszont nagyon nehéz érdemben politizálni, csak úgy lenne egy olyan alapja a diskurzusnak, ami előrébb mutathatna. Egyébként menni fog ez a sárdobálás.

 

– Miben látod, hogy mindenféleképpen kell legyen nyitottság?

– Az ország és a nemzet érdekei, amit képviselni kell, politikai párthovatartozástól függetlenül. Legyen az az Európai Unió, legyen az a külpolitika bármely szegmense vagy akár a hazai társadalompolitika bármelyik szakága. Ha megnézzük a két momentumos kollégát, akik az Európai Parlamentbe képviselő mandátumot nyertek, azt látjuk, hogy nap mint nap áskálódnak a magyar érdekekkel szemben. Az, hogy legyen egy erős magyar biztosi pozíció, az nemzeti érdek. Ezen túl kéne tudnia lépnie minden ellenzéki erőnek. És nem áskálódnia kellene ez ellen. A Fidesz, amikor meg kellett szavaznia szocialista magyar biztosokat, akkor megszavazta politikai párthovatartozástól függetlenül. Fogösszecsikorgatva.  Amíg ezen ők nem lépnek túl, és nem esik le náluk ez a tantusz, hogy márpedig vannak ilyen és ehhez hasonló nemzeti kérdések meg pontok, amiben muszáj együttműködni, addig szerintem nem is lesz nagyobb társadalmi támogatottságuk. Mert efféle politizálásra a lakosságnak sincs igénye.

– Újpesten vannak ilyen minimumok?

– Hál’ Istennek vannak! Azt kell, hogy mondjam, Újpest sokáig a béke szigete volt. Mindenki először volt újpesti és csak utána jobb- vagy baloldali. Ez nagyon sokáig volt így, egészen a tavalyi országgyűlési választásokig, amikor a bukott MSZP-sek átjátszották a körzetet Gyurcsány Ferencéknek, illetve hű fegyverhordozójának, az egyébként Rózsadombon lakó Varjú Lászlónak. Onnantól kezdve teljesen megváltozott a politikai kultúra minősége. Amit én nagyon rossz szemmel figyelek, szerintem a lakosság is. Ezzel a mi újpesti minimumunk, hogy először újpestiek vagyunk, és csak aztán más, gyakorlatilag megszűnt. Ezért nagyon haragszom a DK-ra.  

 

– Nyerni fog Wintermantel Zsolt?

– Szerintem igen.

– Szoros lesz?

– Neki szerintem nincs félnivalója. Wintermantel Zsoltot nagyon sokan szeretik jobbról is, balról is. Nagyon magas a támogatottsága, minden mérés jó számokat mutat indulása és a tevékenysége kapcsán is. Nyilván nincs lefutott meccs, mégis úgy látom, hogy neki nem kell félnie, más kérdés az, hogy egyébként maga a testület összetétele hogy alakul majd. De azt gondolom, hogy ezt az újpestiek is látják, egy várost vezetni és fejleszteni nem egyszemélyes feladat, nem lehet szólóban, kell egy csapat is hozzá – amibe én is beletartozom.

 

Címkék: Fidesz-KDNP Momentum Önkormányzat2019 önkormányzati választások Renge Zsolt Újpest Vulfpeck Wintermantel Zsolt