Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ami Gyurcsányék sikere és az MSZP bukása mögött van

2019.05.27

 Nagy Attila Tibor: Ami Gyurcsányék sikere és az MSZP bukása mögött van

·          

·          

 

24.hu

2019. 05. 27. 11:33

A DK megduplázta szavazói számát a 2014-es európai parlamenti választáshoz képest, a szocialisták ellenben történetük legrosszabb EP-szereplését kénytelenek elkönyvelni. Mik az okok?

 

A 2018-as parlamenti választások után a DK, bár bejutott az Országgyűlésbe, éppen csak átlépte az ötszázalékos küszöböt, és egészen kicsiny (kilenc-, majd nyolcfős) frakcióval kellett beérnie. Ekkor Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke jól láthatóan elbizonytalanodott. A volt kormányfő szereplései megritkultak, élő tévéfellépést egy ideig nem vállalt, néhány parlamenti beszéde a Fidesz-hatalommal szembeni tehetetlenséget, az önmagával való belső viaskodást tükrözte.

Tavaly ősszel aztán a Demokratikus Koalíció – a Jobbikhoz hasonlóan – az Orbán-rezsimmel szembeni ellenállást hirdetett, de még a téli, túlóratörvény elleni tiltakozósorozat sem tudta kiemelni Gyurcsányékat a számost tiltakozó párt és szervezet közül.

Nehéz helyzetből jobbára meglepő húzással lehet kikeveredni, ez történt most a Demokratikus Koalíció esetében is: mind személyi, mind tartalmi szempontból képesek voltak újítani, pontosabban az újdonság látszatát kelteni.

Merész döntést hozott a DK, amikor Dobrev Klára listavezetősége mellett döntött.

A kockázat abban rejlett, hogy a széles körben elutasított Gyurcsány Ferenc feleségeként támadási felületet nyitottak, a kormányoldal nem is felejtette el sulykolni, hogy „Gyurcsányné”, „Gyurcsány Ferencné”, azt kommunikálva, hogy Dobrev Klára nem más, mint a népszerűtlen pártelnök női kiadása. Csakhogy Dobrev Klára, még ha a korábbi években nem vállalt is pártpolitikai tisztségeket, nem egyszerűen „first lady”:

·         rendelkezik közigazgatási vezetői tapasztalattal, hiszen 2002 és 2004 között a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalának elnökhelyettese volt

·         négy idegen nyelven beszél

·         emellett oktat, pénzügyi jogot.

Politikai kérdésekben 2010 után ritkán szólalt meg, de a DK-ba belépett, és a tagság körében kezdettől felettébb népszerű.

Hatalmas nyereség a párt számára, hogy az okosan kommunikáló Dobrev Klára képes volt megszólítani a baloldali női szavazókat.

Ezzel szemben az MSZP listájának csak az ötödik, egész biztosan nem befutó helyére került nő. Utóbbinak párton belüli alku az oka: Tóth Bertalan pártelnök meg kívánta hálálni Ujhelyi Istvánnak, hogy a 2018-as tisztújításon őt támogatta, így a lista második helyére javasolta párttársát. A szocialisták ezzel lemondtak arról, hogy célzottan női szavazókat szólítsanak meg, hiszen a kampányban megszólaló frontembereik kizárólag férfiak voltak. (Pedig a Momentum sikere is azt mutatja, hogy az ellenzéken belül azok a pártok jártak jól, melyek listavezetőként nőt jelöltek.)

Image: 73897096, Az MSZP és a Párbeszéd EP-választási eredményvárója, Place: Budapest, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.comFotó: Bielik István / 24.hu

A DK-ban tudatosan Dobrev Klárára fókuszálták a legtöbb médiamegjelenést, plakátjaik is főleg őt mutatták, vagyis sikerült megtanítani sok szavazóval a párt listavezetőjének nevét.

Ezzel szemben az MSZP-t több arc jelenítette meg:

hol a tényleges listavezető Tóth Bertalan (aki ráadásul a szereplések egy részét elhárította), hol Ujhelyi kampányfőnök (lásd az egyetlen napot megélt patkánykormányzásos fellépését), hol az amúgy ráadásul párbeszédes Jávor Benedek. Vagyis maga az MSZP kampánya lehetetlenítette el, hogy a szavazók egyetlen vezető személyhez kössék a listát. Nehezítette a helyzetüket az is, hogy míg Ujhelyi gyakran konfrontatív szerepet vállalt, a listavezető Tóth Bertalan  unalmas, szürke kommunikációt folytatott.

Jónak bizonyult az a DK-s kampánystratégia is, mely egyetlen vezérlő eszmére, az Európai Egyesült Államokra fűzte fel a párt kampányüzeneteit, ezáltal a kevésbé tájékozott szavazó is megértette, mit akar a DK.

A politikai termék (esetünkben a párt) beazonosítása elengedhetetlen belépő a választási sikerhez (lásd a Fideszt, melynek aktuális legfőbb témája a bevándorlásellenesség).

A DK-t azonosítani lehetett az Európai Egyesült Államokkal.

HIRDETÉS

A politikával komolyabban foglalkozók persze tudják, hogy ez az ötlet a legkevésbé sem új, egészen a XIX. századig vezethető vissza, sőt, a DK sem most először áll ezzel elő. Ráadásul nem kényeztette el a választóit olyan részletkérdésekkel, hogy pontosan milyen hatásköröket kellene átadni egy ekképpen megerősített Európai Uniónak, s mely pontokon módosítaná az EU alapító szerződéseit.

De nem is ez volt a lényeg, hiszen az átlagválasztó nem bíbelődik részletkérdésekkel, hanem a politikai életérzés, azaz az „európaiság” érzetének kialakítása az ellenzéki választókban.

Ezzel szemben az MSZP-P listája képtelennek bizonyult egyetlen beazonosítható témát kiemelni:hol az európai minimálbérről, hol a szociális jogokról, hol a patkánykormányzásról, hol az aktuális politikai ügyekről beszélt, vagyis nemcsak személyekben, hanem témákban is széttartóak volt. Ráadásul a fiatal szavazókat végképp nem tudták megszólítani, e téren a Momentum tarolt.

A DK igen aktívnak bizonyult az online közösségi felületeken is, a párt e-mailen és telefonon folyamatosan tartotta a kapcsolatot a választóival. Emellett a személyes kampányolásra is komoly figyelmet fordítottak, Dobrev Klára többször is telt ház előtt tartott fórumot, ami jele volt a készülődő meglepetésnek.

A kampánytechnikák természetesen fontosak, de a DK esetében a jól kitalált alapüzenet bizonyult döntőnek.

Az MSZP-ről pedig még annyit: a katasztrofális vereség utat nyit a párton belüli elkeseredett küzdelem következő fejezetének.

 24.hu/poszt-itt/2019/05/27/dk-nagy-attila-tibor-mszp-gyurcsany-dobrev-klara/

A szerző a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője