Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az ember, aki túl messzire ment

2019.12.22

 

Az ember, aki túl messzire ment

 

 
 2019. december 21. - Herczeg Sándor

Márki-Zay Péter legutóbbi, december 20-i pervesztése utáni Facebook-ra kitett posztja egy dolgot mindenképpen bizonyít. Hódmezővásárhely polgármestere messzire rugaszkodott a valóság talajáról. Nem döbben rá, hogy már nem csupán a kormánypárti, hanem a vele eddig nem kifejezetten ellenséges média is túlzásnak tartja a bírók listázásának ötletét. Az Országos Bírósági Hivatal állásfoglalását hívei még betudhatták a mundér becsületének megvédésébe, sőt akár Futó Barnabás ügyvéd véleményét is. Ugyanakkor a közismerten Fidesz-kritikus Magyar Helsinki Bizottság (MHB) reakcióját a városvezető rajongóinak rettentő nehéz lenne kimagyarázni.

Az MHB hazai alapítója és első elnöke Kőszeg Ferenc korábbi SZDSZ-es parlamenti képviselő volt, a vásárhelyi szervezetet pedig – legalábbis a hódmezővásárhelyi önkormányzat oldalán található adatok szerint – dr. Erdélyi Miklós képviseli/képviselte. Ez már csak azért is pikáns, mert a legutóbbi elbukott perben ő volt Márki-Zay ügyvédje, sőt számtalanszor nyíltan kiállt mellette a kampányban, mindenkit arra buzdítva, hogy Márki-Zay Péterre szavazzon. Nem beszélve arról a tényről, hogy bő egy hónapja éppen a Magyar Helsinki Bizottság nyert egy pert a kormánnyal szemben, melyben a bíróság helyreigazításra kötelezte a kabinetet az MHB kapcsán. Azaz egyértelmű: Márki-Zay Péter egy kormánykritikus jogvédő szervezettől és nem politikai ellenfeleitől kapott pofont. Mellettük a Magyar Bírói Egyesület is kifejezte tiltakozását. Hozzáteszem: az ügyet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az Amnesty International Magyarország is szóvá tette, mégpedig nem Márki-Zay számára hízelgő módon - ők sem a Fidesz-barátságukról híresek…

 

 

Lakatos Péter bíró, Erdélyi Miklós ügyvéd és Márki-Zay Péter 2019. december 20-án a Szegedi Ítélőtáblán

(Fotó: promenad.hu, Gémes Sándor)

Korábban már ugyanitt írtam arról, hogy az a polgármesteri idea, melyben a bírókat listázni kívánja, erősen hajaz a kommunisták 1945 utáni, népbírósági ítéleteket megkérdőjelező kijelentéseire. A vérbíró titulus pedig nem csupán morbid, hanem felháborító és gyalázatos is. Márki-Zay Péter elfelejti, hogy ezzel a jelzővel a koncepciós perekben ítélkező, sokszor halálos ítéleteket hozó bírókat illették. Kár, hogy ez nem jutott az eszébe, holott történelmi tanulmányai kapcsán bizonyára találkozott a nevükkel – ha mégsem, akár saját ügyvédjét is megkérdezhette volna. Erdélyi ugyanis még 1990-ben az MSZMP színeiben indult a választáson, bizonyára vannak emlékei a korszakról…

Azt azonban, amit december 20-án Márki-Zay Péter a tárgyalóteremből kilépve mondott, képtelen vagyok elhinni. De mielőtt ezt idézném, álljanak itt a Magyar Helsinki Bizottság legfontosabb gondolatai:

Amellett, hogy a súlyos megbélyegzés kilátásba helyezése és a listázásban óhatatlanul benne rejlő fenyegetés magában hordja az ítélkező munka befolyásolásának veszélyét és ekként csorbítja a bírói függetlenséget, egyúttal aláássa az igazságszolgáltatásba vetett társadalmi bizalmat is. Könnyű ezt belátni, ha átgondoljuk: amennyiben egy listázott bíró a névsor összeállítójának peres ügyében az ellenérdekű félnek kedvező ítéletet hoz, az a vád fogja érni, hogy politikai elfogultsága alapján döntött. Míg, ha a listázónak ítél, azt a megfélemlítés eredményének fogják betudni (és ugyanez igaz akkor is, ha pusztán a listázás fenyegetése, lehetősége vet árnyékot a bírói tevékenységre). Olyan helyzet áll tehát elő, amelyben az ítélet óhatatlanul politikai térbe kerül, és a közvélemény szemében mindenképpen elveszíti érvényességét, hitelességét.

Figyeljünk fel a jogvédő szervezet mondataira. Legalább mi. Hódmezővásárhely polgármestere ugyanis fittyet hányt az egyébként erősen kormánykritikus MHB „észhez térítő” megfogalmazására. Ha nem ezt tette volna, akkor nem így nyilatkozik:

Nincs olyan hülye ebben az országban, aki a három egymást kizáró állítást, amit ironikusan megfogalmaztam, tényállításként kezelje, úgyhogy végtelenül föl vagyok háborodva és nagyon-nagyon rossz tapasztalataim vannak a magyar igazságszolgáltatással. Nincs kétségem afelől, hogy az egész egy politikai lejáratókampány és anyagi ellehetetlenítés része.

Arra azért kíváncsi lennék, hogy mit remél ezek után Hódmezővásárhely polgármestere, s tudja-e, kit hülyézett le egy Facebook-videóban. Nem kell hozzá túl sok gógyi, hogy a polgármester ezzel tulajdonképpen azt mondja: a bíró (mégis) az, hiszen ő elhitte, ezért szólt így a verdikt. Eszébe jut-e esetleg, hogy ha annak idején nem ír egy olyan posztot, amiért beperelhetik, akkor most nem ugrik 800 ezer forintja (plusz perköltség), valamint nem veszít még korábban milliókat hasonló ügyekben. Ha valakit négy egymást követő hónapban megbüntetnek gyorshajtásért, s kap négy csekket, mondhatja vajon, hogy ez az ő „anyagi ellehetetlenítésének” része?

Vajon Márki-Zay mikor jön rá, hogy túl messzire ment?

Polgármesteri esküjében ezt mondta október 23-án:

Én Márki-Zay Péter becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek. Jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom. A polgármesteri tisztségemből eredő feladataimat Hódmezővásárhely fejlődésének előmozdítása érdekében lelkiismeretesen teljesítem, tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorlom. Isten engem úgy segéljen.

Az eddig elvesztett perek, (és milliók) valamint a bírók listázási tervének tükrében mindenki döntse el, hogy betartotta-e.

polipraktika.blog.hu/2019/12/21/az_ember_aki_tul_messzire_ment