Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az USA és az EU között tervezett szabadkereskedelmi egyezmény katasztrófális hatásai

2015.08.04

  

 

← Pentagon: növekvőben van az esélye egy államközi háborúnak egy nagyobb hatalommal

balrad.wordpress.com/2015/07/03/TTIP: Európa elrablása

Posted on 2015/07/03Szerző: Admin

A transzatlanti kereskedelmi egyezmény, a TTIP elutasítására szólította fel a magyar kormányt, az Országgyűlést és európai parlamenti (EP) képviselőket több mint ötven véleményformáló értelmiségi.

eure

 Fotó:balrad.wordpress.com/

A levél aláírói elvárják, hogy az illetékesek tegyenek meg minden tőlük telhetőt, hogy ne lépjen hatályba a „nemzetállamokat a multinacionális cégeknek kiszolgáltató kereskedelmi egyezmény”. Az aláírók megütköznek azon, hogy „az Európai Bizottság e földrész lakói nevében olyan egyezségre készül az Amerikai Egyesült Államokkal és Kanadával, amely a legdurvább módon sérti az európai civilizáció három alapelvét: a kulturális sokféleséget, a társadalmi igazságosságot és a demokratikus jogállam rendjét. Kifogásolják többek közt, hogy a TTIP feljogosítaná a befektetőket, hogy bepereljenek bármely országot, amely vállalkozásaik jövedelmezőségét veszélyeztető jogszabályokat léptet életbe.
Több neves ember is aláírta a levelet.

eur

 

Ezt ráadásul az igazságszolgáltatás nemzeti és nemzetközi intézményrendszerét megkerülve tehetnék, magánbíróságok előtt. Az aláírók szerint Európa felelős vezetői nem vállalhatnak kötelezettséget a szélsőséges társadalmi igazságtalanság védelmére, nem foszthatják meg a helyi társadalmat az önvédelem törvényes eszközeitől, s ha megteszik, a népek élni fognak az ellenállás jogával, amelyet minden demokratikus alkotmány biztosít a törvénysértő hatalommal szemben”. A levél aláírói közt szerepel többek között Ángyán József agrármérnök, Bagi Béla agrármérnök, Bardócz Zsuzsa biokémikus, Bencsik János terület- és településfejlesztő szociológus, Bogár László közgazdász, Csath Magdolna közgazdász, Fábry Sándor előadóművész.

Fóti Péter oktatáskutató, Lányi András író, Róna Péter közgazdász, Puzsér Róbert publicista – ezzel csatlakoztak a Stop TTIP önszerveződő, immár 2,3 millió európai polgárt tömörítő polgári kezdeményezéshez.

 (mno)

 

 

 

 

A MULTIK HATALOMÁTVÉTELE?

mtvsz.hu

 A Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet szerint meg kell akadályozni, hogy a készülő EU-USA szabadkereskedelmi egyezmény veszélybe sodorja a jövőnket.

 TTIP egyik legproblémásabb része az úgynevezett befektető–állam vitarendezési mechanizmus (ISDS). Ez alapján a cégek bármikor beperelhetnék a szerintük szabadkereskedelmet akadályozó  országokat egyfajta „magánbíróságokon”.

 

• Az EU jelenlegi, az USA-éhoz képest szigorú szabályozásai a vegyi anyagok, a veszélyes hulladékok, vagy akár a génmódosított szervezetek terén a kereskedelem legnagyobb akadályai – írja egy kiszivárgott amerikai jelentés. Így félő, hogy az egyezmény célja, hogy ne kelljen kivonni a káros anyagokat a termékekből, vagy hogy be kelljen engedni a génmódosított növényeket az európai, így a magyar piacra is.

 Az úgynevezett „szabályozási együttműködési tanács” alapján például génmódosított szervezetek és vegyi anyagok engedélyezését, kivonását, sőt az éghajlatváltozás elleni intézkedéseket is előre kell egyeztetni az USA-val. A várható eredmény: az EU jelenlegi terveivel szemben mégsem vonják ki az emberi hormonrendszert károsító anyagokat; a meg- újuló energiaforrások helyett pedig a szennyező és veszélyes palagáz-technológia felé vennénk az irányt.

 Az USA gyakorlatilag 29. tagállamként beleszólhat az uniós szabályozásokba, ám eközben semmilyen kötelezettséget sem vállal. Ne feledjük, az USA ténylegesen egyetlen jelentős környezetvédelmi világméretű megállapodást sem ratifikált: sem az üvegházgáz kibocsátás csökkentést előíró Kiotói Jegyzőkönyvet, sem a káros vegyi anyagokat korlátozó Stockholmi Egyezményt. Az elmaradott országokba való hulladék exportot tiltó Bázeli Egyezményt csak három ország nem ratifikálta: Afganisztán, Haiti, és az Egyesült Államok.

A készülő EU-USA szabadkereskedelmi egyezmény módot adna arra, hogy a szerződés későbbi módosításai gyorsított, egyszerűsített eljárással, tagállami ratifikáció nélkül lépjenek érvénybe. Ez lehetővé tenné például, hogy meg- állapodás születhessen a génmódosított fajtákról, bármilyen demokratikus jóváhagyás nélkül. /mtvsz.hu/

 

 CímlapToggle navigation

  1. ÜGYEINK

 

  1. TTIP ELLENI TILTAKOZÁS

TTIP- avagy az elszabadult szabadkereskedelem

TTIP - Miért támogatja a kormány a globális szabadkereskedelmet?

"Miközben a kormány – szóban – buzgón harcol a multik, a génkezelt növények és a mohó bankok ellen, lelkesen támogatja a globális szabadkereskedelmi megállapodást, ami a gazdasági gyarmatosításnak, a GMO-knak és a pénzügyi szolgáltatóknak is szabad utat adna. A PM szerint a magyar érdekeket nem lelkes Orbán-beszédekkel, hanem a hazai gazdaság és a fogyasztók kiszolgáltatottságát növelő nemzetközi törekvések elutasításával kell megvédeni.

Jellemző a magyar nyilvánosság állapotára, hogy a TTIP-ről, vagyis az USA és az EU közötti szabadkereskedelmi megállapodásról az állami sajtóból tájékozódók szinte semmit nem tudhatnak, holott a gazdaság szinte minden területére kiható megállapdás lassan aláírás-közeli helyzetbe kerül. Persze nem is lenne könnyű dolguk a kormányzati propagandistáknak, hiszen azt kellene elmagyarázniuk, hogy hogyan támogathat Orbán Viktor verbális szabadságharcot folytató kormánya egy olyan egyezményt, amely felemelné a sorompókat a génkezelt vetőmagok és élelmiszerek előtt, perelhetővé tenné az államokat, ha a multinacionális cégek érdekeit sértő törvényeket hoznak – mondjuk a saját állampolgáraik egészségének védelmében –, és újra lehetővé tenné a pénzpiac teljes liberalizálását, ami a 2008-as nagy gazdasági összeomláshoz vezetett.

A magyar kormány és az irányítása alatt álló média úgy tesz, mintha nem is tudna a TTIP-ről, de a fejünk fölött formálódó megállapodást nem lehet elhallgatni: a civil szervezetek világszerte tiltakoznak az embert engedelmes fogyasztóvá degradáló szabályozás ellen, és a demonstrációk sora Magyarországot is többször érintette. A PM szerint aTTIP-vel kapcsolatos kormányzati magatartás világosan megmutatja az Orbán-kormány igazi arcát: szabadságharcról beszél, de közben kiszolgálja a nemzetközi gazdasági érdekcsoportokat – ahelyett, hogy a multikkal szemben a magyar emberek oldalára állna."

 Írd alá a TTIP ellen tiltakozó nemzetközi petíciót: https://stop-ttip.org/

 

Egyre bizonytalanabb a TTIP jövője

szerző: Szabó Anna, forrás: Magyar Nemzet, 2015. június 22.,

 

Nemcsak az Európai Parlamentben, hanem az amerikai törvényhozásban is egyre több kritikát kap az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti szabad kereskedelmi egyezmény tervezete, mert túl sok hatalmat adna a multinacionális nagyvállalatok kezébe. A megállapodásról szóló legutóbbi szavazások mutatják, még annak a törvénynek a sorsa is bizonytalan, amely Barack Obama elnöknek teljes felhatalmazást adna a tárgyalások „gyors” lefolytatásához. A legnagyobb ellenállás akörül bontakozott ki, hogy az egyezmény a transznacionális vállalatok és a szuverén nemzetállamok közé gyakorlatilag egyenlőségjelet tenne, az országok ugyanis perelhetők lennének a multik „elmaradt haszna” miatt.

Európa után az Egyesült Államokban is egyre nagyobb ellenállás mutatkozik az Európai Unióval kötendő szabad kereskedelmi egyezmény egyes pontjai kapcsán. Az amerikai törvényhozásban az egyezményt érintő legutóbbi szavazások fényében még az is bizonytalan, hogy a képviselők Barack Obama elnök kezébe több jogot adnának azért, hogy felgyorsítsák a szabad kereskedelmi övezetről szóló tárgyalásokat. Az óceán mindkét partján a legvitatottabb pontnak számít, hogy a lakosság kihagyásával olyan egyezményt szövegeznek meg Brüsszelben és Washingtonban, amely feljogosíthatja a multinacionális óriáscégeket, hogy országokat is beperelhessenek „elmaradt haszon” címén. Egyre több amerikai honatya osztja az egyezményt ellenzők táborát vezető Keith Ellison demokrata képviselő véleményét, miszerint a transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerség (TTIP) és az ezzel párhuzamosan formálódó csendes-óceáni szabad kereskedelmi övezet (TPP) „nem kereskedelmi egyezmény, hanem befektetési megállapodás a multinacionális cégek között… Amit ők akarnak, az hajsza a mélybe, hogy még jobban ki tudják zsákmányolni a legszerencsétlenebb munkásokat.”

 

Másról szól, mint kéne

– Az EU és az Egyesült Államok között évek óta készülő megállapodás, illetve a Kanadával már letárgyalt szabad kereskedelmi szerződés tényleg nem a szabad kereskedelemről, hanem a befektetők jogainak kiszélesítéséről szól, amellyel a kormányok helyére gyakorlatilag az óriáscégeket ültetnék – nyilatkozta lapunknak Fidrich Róbert. A Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) programvezetője szerint ezek az egyezmények túllépnének a jogállamiságon, és a posztdemokrácia korát nyitnák meg. A TTIP eddig kiszivárgott tervezete és a kanadai szabad kereskedelmi szerződés (CETA) szövege szerint a multinacionális nagyvállalatok a jövőben beperelhetnek egyes államokat a hasznuk növelése céljából, amivel a multikat gyakorlatilag a szuverén nemzetállam szintjére emelik. Fidrich Róbert hangsúlyozta, hogy a kanadai szerződésben már egyértelműen szerepel a legtöbb vitát kiváltó, a befektető és az állam közötti vitarendezési mechanizmus (ISDS) elve, ezért félő, hogy az amerikaiakkal kötendő egyezménybe is bekerülhet ez a pont. Eszerint magáncégek szuverén államokat perelhetnének, ha megítélésük szerint a szabad kereskedelmet akadályozó, nekik nem tetsző törvényeket hoznak.

A vitát olyan nemzetközi „magánbíróság” döntheti el, amely az eddigi eseteket nézve inkább a multik érdekeit részesíti előnyben. A szakember kiemelte, hogy az egyezményt jelenleg inkább a republikánusok támogatják, míg a legtöbb kritikus a demokraták körében található. Az MTVSZ vezetője kiemelte: a multik „hatalomátvétele” ellen az Európai Parlamentben is egyre többen tiltakoznak. A TTIP-ről szóló vitanapot legutóbb például azért kellett elhalasztani, mert a jelen lévő képviselők között többségben voltak az egyezmény ellenzői. Bár a tárgyalásokat éppen a multik lobbizása miatt titokban folytatják, a közvélemény nyomására az utóbbi időben egyre több részletet kellett nyilvánosságra hozni, és az ezt követő tiltakozások mára jelentősen lelassították az egyezkedést. – Az európai–amerikai szerződést elvileg már 2014 végére tető alá kellett volna hozni, most pedig már a jövő év végéről vagy 2017-ről beszélnek – mondta Fidrich Róbert.

 

A politikusok kényszerűen hátrébb léptek

Hangsúlyozta, hogy az Európa-szerte tapasztalható ellenállás miatt a politikusok kényszerűen hátrébb léptek, és szemmel láthatólag kevésbé sürgetik a megállapodást. A szakember úgy látja, hogy még „semmi sincs lejátszva”. A lakossági ellenállás hatására az Európai Bizottság már tavaly arra kényszerült, hogy társadalmi konzultációt indítson a befektető-állam vitarendezés ügyében, és valószínűleg további változásokat kényszeríthetnek ki a civil szervezetek.

        Nyilvánvaló, hogy az amerikai–európai tárgyalások esetében nem a vámok eltörlése a lényeges, hiszen azok már amúgy is kifejezetten alacsonyak. A szerződés célja sokkal inkább a multik pozícióinak erősítése és körülbástyázása lenne – tette hozzá Fidrich Róbert. Kiemelte, hogy míg korábban a szabad kereskedelmet a protekcionizmussal állították ellentétbe, addig a mostani, szabad kereskedelminek mondott egyezmények valójában a transznacionális nagyvállalatok protekcionizmusán alapulnak. Mint mondta, „a ragadozó vállalati gyakorlat” szentesítése lenne a TTIP és a CETA, amelyek kiüresítik a demokratikus fórumokat, és olyan területre helyeznék át a döntéseket, ahol a civil kontroll már sokkal kevésbé vagy egyáltalán nem érvényesülhet. Hangsúlyozta, hogy az egyezményekről a mai napig nem tudni biztosan, hogy érvénybe lépésükhöz szükséges-e az uniós tagállamok parlamentjeinek ratifikálása, vagy elegendő lesz az Európai Tanács, esetleg az Európai Bizottság aláírása. Kifejtette: a demokráciadeficit a tárgyalási folyamat egészére jellemző, többek között azért, mert a tárgyaló partnerek felelősségi köre sem átlátható. Példaként említette azt a levelet, amelyet tavaly Tonio Borg volt egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztos írt a kanadai kormánynak, amelyben gyakorlatilag ígéretet tett a génmódosított repce európai termesztésének engedélyezésére.

         

Zéró tolerancia a GMO-val szemben

Az engedéllyel nem rendelkező génmódosított élelmiszerekkel kapcsolatban jelenleg zéró tolerancia van érvényben az EU-ban, a kanadai egyezmény szövegében ez a kérdés olyan jogi szaknyelven van körülírva, hogy szinte észrevétlenül nyitja meg a kaput a GMO-szennyezés előtt. Fidrich Róbert emlékeztetett arra, hogy a TTIP kapcsán az unió alapszerződésében is szereplő úgynevezett elővigyázatossági elv is veszélybe kerülhet. Eszerint ha egy termékről felvetődik, hogy ártalmas lehet az egészségre, azt azonnal ki kell vonni a forgalomból, illetve már eleve nem is engedélyezhetik a behozatalát. Az Egyesült Államokban és Kanadában ugyanakkor fordított a helyzet: sokszor csak évtizedek elteltével, az egészségkárosító hatás nyilvánvalóvá válása után kerülhetnek le a polcokról a veszélyes termékek.

        Az elővigyázatosság elvét aláásná, ha elfogadnák a CETA szövegében már szereplő „hatékony tudományon alapuló” kitételt, amely a multinacionális cégek által bemutatott „tudományos” bizonyítékoktól teszi függővé egy-egy élelmiszer-ipari termék forgalomba hozatalát – fogalmazott a szakember. A magyar állásponttal kapcsolatban az MTVSZ programvezetője úgy látja, hogy a külügyi és az agrártárca eddigi nyilatkozatai arra utalnak, hogy a kormány általánosságban támogatja a TTIP-t; a multiknak kedvező vitarendezési eljárást és a génmódosításra vonatkozó részeket azonban elutasítja.

 /mno.hu/